Most már teljesen kipukkadt az USA
2024. június 23. – Szerző: Krikettgalaxis
Ahogy haladt előre a világbajnokság, úgy romlott az amerikaiak teljesítménye. Hol van már, amikor szuperjátszmában legyőzték Pakisztánt? A Szupernyolcasban eddig mindkét meccsüket elvesztették, ma pedig, Anglia ellen a harmadikat is, és nem is kicsit, hanem 10 kapuval. Anglia így az első biztos résztvevő az elődöntőben.
A Stonehenge, Anglia talán leghíresebb nevezetessége (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Az tény, hogy hihetetlen fejlődésen megy keresztül ezekben az években az amerikai krikett – de az is tény, hogy még ilyen ütemben is kell idő, amíg az elvetett magok kikelnek, szárba szökkennek és termést hoznak. Ha az amerikaiak a világbajnokság elején elhitték, hogy máris arathatnak, itt a Szupernyolcasban már ki kellett józanodniuk: az első két meccs után máris lényegében elvesztették az esélyüket a továbbjutásra. Ahhoz, hogy esetleg valahogyan mégis elődöntősök lehessenek, ma nagy győzelmet kellett volna aratniuk Anglia fölött (amellett, hogy Dél-Afrikának meg majd le kell győznie a Karib-térséget, ha lehet, nekik is minél nagyobb különbséggel). Anglia számára viszont egy mai győzelem már akár a továbbjutást is jelenthette a másik meccs eredményétől függetlenül: tudták, hogy ha elég jó lesz az NFA-juk, akkor lehetetlen lesz, hogy mindkét riválisuk egyszerre megelőzze őket a végén.
Reggeli, délelőtti meccs volt, így a sávtalaj picit ragadósan indult, ezért nem meglepő, hogy a pénzfeldobást megnyerő Anglia a dobást választotta. Csapatukban Mark Wood helyett ma Chris Jordan kapott helyet, míg a többi 10 ugyanaz volt, mint legutóbb – az amerikaiaknál pedig mind a 11. Ez viszont azt is jelentette, hogy ott volt a pályán két gyerekkori barát: Jofra Archer és Aaron Jones, akik mindketten éppen a mai meccs helyszínén, Barbados szigetén nevelkedtek, de most két másik ország válogatottjában néztek egymással farkasszemet.
Az egyik amerikai nyitó ma az az Andries Gous volt, aki nemrég még az egész vébé futásranglistáját is vezette, ma azonban nem sikerült visszaelőznie az afgán Rahmánulláh Gurbázt, mert már az első játszmában elkapták egy Reece Topley-labdából. A 3. rendű Nitish Kumar viszont jól indult ennek a rossz kezdésnek a javításában: az erőfölényt már 15 dobásból megszerzett 23 ponttal zárta – igaz, közben a másik nyitó, Steven Taylor is búcsúzott már, így 6 játszma után 48/2 volt az állás. Ez még nem érződött annyira rossznak amerikai részről, ám Jones hamarosan kiesett (végül nem került szembe Archerrel), és Kumar sem bírta tovább 30 futásnál. Mámint Nitish Kumar, mert aztán bejött névrokona, Milind Kumar is – ő viszont még rosszabb volt. De ugyanez mindenki másról is el volt mondható, hiszen senki más sem szerzett 30-at közülük. A csapat 100-asa is csak a 17. játszmában lett meg, és utána, amikor Harmeet Singh egy egymást követő 4-essel és 6-ossal egy utolsó nagy roham indításába fogott, utána borzasztó összeomlás következett. A következő 6 dobásból 5 (!) kaput vesztett az USA, így 115/5-ről 115/10-re zuhanva véget is ért a félidejük. Közben Jordan csak úgy mellékesen szerzett egy mesterhármast is: a harmadikat a világbajnokságon Pat Cummins kettője után.
A szünetben, az első félidei eredmény ismeretében a szakértők már ki tudták számolni, mekkora győzelem kell Anglia részéről ahhoz, hogy biztos legyen az elődöntőbe jutásuk: legfeljebb 18.4 játszma alatt kellett lekergetniük a 116-os célt. Phil Salt és elsősorban Jos Buttler azonban nem úgy állt neki, hogy valami biztonságos, lassabb játékos nyújtsanak, és majd a végén gyorsítsanak be, hanem mindjárt az elejétől – na jó, valójában a 3. játszmától kezdve sorozatban püfölni kezdték a határokat. Ráadásul egy alkalommal az amerikai dobó, Ali Khan is segítségükre volt: egy olyan borzasztó széles labdát dobott, amilyet nemzetközi színtéren szinte soha nem látni – persze, hogy a kapus sem érte el, így 5 extra lett belőle. De nem ezen múlt az eredmény: az erőfölény enélkül is 55/0 lett volna (így meg 60/0), majd a 9. játszmában Buttler 5 (!) darab hatost zúdított ki a pályáról Harmeet Singh ellen – a hátralevő pár dobás már csak formalitás volt ezek után.
Ez tehát azt jelenti, hogy Anglia bejutott az elődöntőbe, a mai második meccs pedig, amit majd Dél-Afrika és a Karib-térség vív, lényegében egy negyeddöntőnek felel majd meg: ha Dél-Afrika nyer, akkor nekik lesz a legtöbb pontjuk, így továbbjutnak, ha pedig a Karib-térség, akkor hármas pontegyenlőség alakul ki, és NFA alapján az angolok mellett ők jutnak tovább.
