Rossouw rekordgyors százasa már sok volt a Kolambának
2024. július 10. – Szerző: Krikettgalaxis
Bár a Colombro Strikers számára bőven kinézett egy jóval 200 fölötti eredmény a mai első LPL-meccsen, végül egy kisebb összeomlás miatt csak 188-cal végeztek, ami kevésnek bizonyult a Jaffna Kingsszel szemben, főleg azért, mert ott volt Rilee Rossouw, aki LPL-történeti csúcsot döntött gyors százasával.
A 16. századi jápanajai erőd (illusztráció)A kép szerzője: Alexey Komarov (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
A Húsz20-as ligákban gyakori, hogy a mezőny eléggé kiegyenlített, de amikor ráadásul csak 5 csapat létezik, akkor ez még könnyebben előfordulhat. Márpedig az LPL-ben annyi van, így aztán semmi csoda nincs abban, hogy most, 12 meccs után is csak 2 pont választotta el egymástól az első és az utolsó helyezettet. Az első és az utolsó között éppen félúton tanyázott a Colombo Strikers, akik eggyel kevesebbet játszottak eddig, mint bárki más, és egy mai győzelem egyértelműen felrepíthette volna őket a tabella élére – tekintve, hogy az összes csapat közül nekik volt a legjobb NFA-juk. Márpedig ha a sormintájuk (Gy–V–Gy–V) folytatódik, akkor ennek az esetnek kellett bekövetkeznie! A másik oldalon viszont ott volt a Jaffna Kings, akik tegnap hiába teljesítettek egy 224-es félidőt, utána Dinés Csandimálra nem volt meg a válaszuk, és még innen is el tudták bukni a meccset.
A sáv jónak nézett ki az ütősök számára, de azért voltak rajta szárazabb és füvesebb foltok is. A pénzfeldobást a Kings nyerte, és a dobást választották, de hogy miért, arra Csarit Aszalanka, a kapitány, csak annyit mondott, hogy nincs különösebb oka, csak szeret dobással kezdeni. És ha már dobás: dobóosztagukat meg is erősítették Vidzsajakánt Vijászkánttal, aki Vanudzsa Szahant szorította ki a csapatból. Eközben a Kolamba nem változtatott a múltkori összeállításán.
Ám lehet, hogy Aszalanka érzései az elsőként való dobással kapcsolatban pár perc alatt megváltoztak, amikor elkezdődött a meccs: Rahmánulláh Gurbáz ugyanis már az első játszmában 3 hatost ütött! Igaz, aztán ezt a sebességet persze nem tudta tartani a Kolamba, sőt, Gurbázt a 3. játszmában egy Aszita Pranándu-dobásból el is kapták: a karómikrofonon keresztül lehetett hallani a közvetítésben, a dobó mennyire örült ennek a korai áttörésnek! De az újabb áttörések ezután sokáig várattak magukra. Glenn Phillips és Endzsaló Perérá ugyanis például a 7. játszma végére már 80/1-ig juttatta a Strikerst, a 11-ediknek a végére pedig már 118/1-ig: mindezt annak ellenére, hogy az 5. játszmában egy labda a sisakján találta el Perérát. De ezek után kiderült, hogy valami problémát mégiscsak okozott Perérának ez az eset, ugyanis ekkor visszavonult, sőt, hamarosan végleges cserével le is cserélték Nipun Dhanandzsajára, amire agyrázkódás vagy hasonló fejsérülés gyanúja esetén van lehetőség. De ettől a visszavonulástól kezdve visszaesett a fővárosiak lendülete. A bejövő Tiszara Perérá például majdnem kiesett 0 ponttal: azért csak majdnem, mert elkapták ugyan, de kiderült, hogy a dobó túllépett a vonalon... Hiába menekült azonban most meg a kapitány, hiába lett meg Phillipsnek az 50-es, a pontarány hamarosan mégis elkezdett visszaesni, a kapuk elkezdtek fogyni – Azmatulláh Omarzí például a 15. játszmában két ütőst is kiejtett, és ugyancsak ketten búcsúztak a következő játszmában is: az egyik ütős, a csereember Dhanandzsaja ráadásul saját hibájukból esett ki, miután Csámika Karunáratna egy kockázatos szimpla futásra hívta el, aminek kifutás lett a vége. A végén még Dunit Vellálagé és Tászkin Áhmed beütött pár fontos határt, így a Strikers legalább a 188 pontot el tudta érni, de ez így is jóval alacsonyabb, mint amit korábban hinni lehetett.
De ez a 188 is rendben levőnek tűnt a Kolambának – egészen mondjuk a kergetés 3. játszmájának közepéig: addig ugyanis szépen leszorították mindössze 9 pontra a Jápanaját, Vellálagé pedig még Kuszal Mendiszt is kiejtette (Gurbáz, a kapus verte le a kaput, annak ellenére, hogy előzetesen Szadhíra Szamaravikramát jelölték meg kapusnak). De ekkor bejött a pályára a 3. rendű Rilee Rossouw, aki a következő két és fél játszmában három négyessel és három hatossal mutatkozott be: hiába sikerült jól az erőfölény utolsó játszmája Tiszara Perérának (1 futást hagyott az ellenfélnek), és hiába esett ki közben a múltkor százast szerző Petum Nisszanka is, Rossouw-val nem bírtak a dobók. Ja és Nisszanka utáni új társával, Aviska Pranánduval sem: ez a társulás a félidő felére már 96/2-re hozta föl a Kingst, a 14. játszma végére pedig már 148/2-re. Érdekes volt, hogy a Kolamba így is megpróbálta későbbre, talán a haláljátszmákra tartalékolni a veszélyes Matísa Patiranát, illetve a balra pörgető Sádáb Hánt is keveset használták (hiszen Rossouw balkezes): nem tudjuk, hogyan alakulhatott volna más dobótaktikával, de az biztos, hogy így rosszul sült el számukra. Pranándu ugyan kiesett 58 ponttal, de Rossouw 44 labdából már 100-ast ünnepelhetett – ami nem is akármilyen százas lett, hanem az egész LPL-történelem eddigi leggyorsabb százasa, és mindössze a második, amelyik egy kergetés során született. Mindennek köszönhetően a Jápanaja 9 megmaradó labdával beért a célba, és 8 pontjával újra az első helyre jött föl a tabellán.
