Ennél nagyobbat nem is ugorhatott volna előre a Texas

2024. július 11. – Szerző: Krikettgalaxis

Rendben, hogy még csak az MLC elején járunk, de akkor is szép, hogy a Texas Super Kings mai győzelmével az utolsó helyről az elsőre ugrott előre. Ennek a mozgásnak persze megvolt a párja is, még ha nem is ilyen szélsőséges: a vesztes San Francisco Unicorns a másodikról esett vissza az ötödikre.

Dallas látképe (illusztráció)Dallas látképe (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Mindenki tudja, hogy egyetlen eredmény alapján szigorúan tilos megítélni egy csapat erősségét, de azért ha mégis így tettük volna, hát a San Franciscót valami igen erősre kellett volna becsülnünk: eddigi egyetlen találkozójukon ugyanis olyan simán gázoltak át kaliforniai riválisukon, a Los Angelesen. A Super Kingst viszont két meccs után is nehéz lett volna hova tenni: először simán kikaptak az imént említett Los Angelestől, de aztán egy több mint 200-as célt állítottak fel a Washington elé, hogy aztán az eső elmossa a folytatást. De most akkor ez alapján ők erősek vagy gyengék? Tudják mit, kedves olvasók: felejtsük el ezeket az idióta becsülgetéseket, és nézzük, mi történt az egymás elleni csörtéjükön!

Először is azt kell megemlítenünk, ami nem is ma történt, hanem már pár nappal ezelőtt: hogy Gerald Coetzee-nak, a Texas dobójának az első meccsen összeszedett sérüléséről (húzódás történt a bal oldalában) kiderült, hogy olyan súlyos, hogy innentől kezdve már az egész MLC-idényt ki kell hagynia. De mivel ő már a második mérkőzésen sem játszott emiatt, így az egyetlen változtatás, ami ahhoz a meccshez képest történt, nem is őt érintette, hanem Marcus Stoinist, aki helyett ma Mitchell Santner került be a csapatba. Eközben az SFU nem változtatott a múltkori csapatán.

A Super Kings a dobást választotta, az pedig igen jól indult számukra. Igaz, hogy Finn Allen az első 3 érvényes labdából egy hatost és egy négyest is beütött Ziá ul-Hak ellen, de a következő dobásból képes volt egy könnyű röptét úgy elrontani, hogy abból elkapták! Ez azért volt nagyon fontos kapu a Texas számára, mert Allen múltkor nagy sebességgel viharzott el 63 futásig, így ettől a veszélytől mára megszabadultak. A következő nagy veszélyt Jake Fraser-McGurk jelenthette volna, de Ul-Hak őt meg egy jobbra vágódó labdával kidobta a 3. játszmában. De ott volt még Matthew Short is, aki ezek után többek között három hatost is bemutatott: nagyon jó sebességgel indultak tehát az egyszarvúk, de a sebesség mellé kapuvesztések is szép számmal társultak, Short is kiesett még az erőfölényben egy szintén ártalmatlannak induló Ul-Hak-dobásból: de ez az Ul-Hak nem Ziá volt, hanem névrokona, Navín ul-Hak. Az erőfölény így 74/3-ra végződött: a 74 szép, a /3 kevésbé. De még bármi lehetett volna ebből, ha nem jön a következő két játszma: azok azonban jöttek, és maguk voltak a pokol a San Francisco számára. A kettő közül az elsőben Dwayne Bravo ejtett ki két újabb ütőst, a másodikban pedig Mohammad Muhszin tette meg ugyanezt, így 74/3 helyett ekkor már 81/7 volt az állás! Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy Santner a 10. játszmát szűzre dobta, és az is, hogy a sorvégi ütősök ettől eltekintve sem voltak képesek visszahozni egy kis reményt. A csapat kevesebb mint 18 játszma alatt, 127 futással elfogyott, Muhszin 4 kapuval fejezte be a félidőt.

Így a kergetéssel annyira nem is kellett sietnie a Super Kingsnek, hacsak nem akartak valami jó kis NFA-növelő gyors győzelmet bezsebelni. De úgy tűnt, akarnak: Devon Conway és Faf du Plessis igen agresszív játékkal nyitott: mire Du Plessis egy elrontott húzás eredményeként az 5. játszmában kiesett, neki már 34, a csapatnak meg 61 futása volt. A pontarány utána egy kicsit visszaesett, de nem nagyon: az egyetlen, amit viszont igazán sajnálhatnak a texasiak, az az, hogy Conwayt a 9. játszmában úgy eltalálta egy labda, hogy sérültet jelentett és visszavonult. Ugyanekkor már az eső is fenyegetni kezdett, de tudni lehetett: akár megáll a játék, akár nem, itt a Super Kings győzelme már nem kérdés. Végül nem jött annyi csapadék, hogy az megzavarta volna a játékot, így a Conwayhoz hasonlóan 34-ig jutó Aaron Hardie vezérletével és a lejjebbi rendűek pár plusz futásával a Texas a 13. játszmában beért a célba, megszerezve ezzel idei első győzelmét.

A gyors kergetés persze óriási NFA-javulást is hozott számukra, aminek köszönhetően a szintén 3 ponttal rendelkező, eddigi éllovas Washingtont is bőven megelőzték. Az Unicorns viszont az utolsó előtti helyre csúszott le, igaz, most is csak 1 pont választja el őket az elsőtől...


Alapból nem látható kép
×