Harmadik nap: megint a két angol dobó a főszerepben
2024. július 12. – Szerző: Krikettgalaxis
Ahogy tegnap várni lehetett, hamar, nagyjából egy óra játék után máris meglett az angol győzelem a Karib-térség elleni teszt harmadik napján. James Anderson végleg elbúcsúzott a teszttől, Gus Atkinson pedig összesítésben 12-es zsákmánnyal debütált.
Egy tesztmérkőzés (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Amikor indult ez a harmadik nap, már nagyon közel jártunk a végéhez. Nehéz volt elképzelni, hogy az a Karib-térség, amelyik tegnap 6 kaput vesztett 79 futás alatt, most a maradék ütőseivel legalább 171-et teljesít, kihúzva így a negyedik játékrészig a meccset. Ennyi volt ugyanis az angolok előnye, akik így természetesen játékrészes győzelemre készültek.
Na meg, mint ahogy már többször említettük, James Anderson végleges búcsújára, ami nagyon úgy tűnt, hogy a mai napon érkezik el. Kezdés előtt a két csapat játékosai díszsorfalat is álltak neki, és miután a közönség szívélyes tapsa közepette kezet fogott az ellenfél kapitányával, Kraigg Brathwaite-tel, és megemelte a sapkáját a nézők felé, csapattársaival is külön-külön összeölelkezett egy pillanatra.
A tegnapi nap egy Gus Atkinson-féle kapuval végződött, így az ő játszmájából ma még hátravolt egy dobás. Amint az letelt, természetesen Anderson érkezett dobni – és mai második játszmájából mindjárt eredményes is volt: Joshua Da Silva, kapuselkapás, 704. Amikor a következő ütős, Alzarri Joseph került sorra, egy új ütőt küldtek be neki a pályára, de aztán pár dobás múlva egy még újabbat – végül ezzel a legújabb ütővel sem jutott sokáig, mert a harmadik labdából elkapták. Ez volt egyébként Atkinson 10. kapuja ezen a mérkőzésen, így ő lett a 7. angol dobó, aki debütáló tesztjén 10-es zsákmányig jutott: ilyenre Anglia esetén utoljára 1976-ban volt példa! Aztán ugyanő a következő játszmájában Shamar Josephnek is betalált a kapujába: 11-es zsákmány, bemutatkozó meccsen negyedik angolként, utoljára 1946-ban... Ezek után Andersonnal mosolyogva váltottak pár szót: úgy tűnt, a legenda nem neheztel az esetleges utódjára, amiért nem hagyott neki a búcsúmeccsen lehetőséget egy 5-ös zsákmányra! Aztán Ben Stokes kapitány is mondott valamit Atkinsonnak: talán azt, hogy dobjon rosszul, hogy legalább az utolsó kaput Anderson szerezhesse meg?? A következő játszmát persze megint Anderson dobta, és hajszálnyira volt a tökéletes befejezéstől: első labdáját Gudakesh Motie véletlenül éppen hozzá ütötte vissza, de a dobó elejtette az elkapást! Ezek után Motie semmiféle tiszteletet nem mutatva egész sok négyest ütött, 9. rendje ellenére bőven ő vált csapata legeredményesebb ütősévé – és nem is ő lett az, aki utolsónak kiesett, hanem Jayden Seales. De ő sem Anderson, hanem... ki más, mint Atkinson áldozata lett, így az újonc dobó ebben a játékrészben 5-ös, összesítésben 12-es zsákmánnyal zárt. Második angol, Fred Martin, 1890 után...
Anglia tehát megsemmisítő, játékrész + 114 futásos vereséget mért a vendégekre, amivel szépítettek egy kicsit a számaikon a tesztvilágbajnokság tabelláján, de korábbi eredményeik miatt döntőbe jutni így sincs túl sok esélyük... Anderson pedig 21 év, 188 teszt, több mint 40 000 dobás és 704 kapu után, amivel a világ legeredményesebb gyors dobója, valóban elbúcsúzott. Még kezet fogott az ellenfél embereivel, átölelte edzőjét, Brendon McCullumot, majd a Lord’s híres Hosszú Terme felé vette az irányt. Hamarosan az egész csapat felsorakozott a pályán vagy a pálya szélén, Mark Nicholas, a világ legnagyobb presztízsű krikettklubjának, a Marylebone CC-nek az elnöke pedig átadott Andersonnak egy trófeaszerű, feliratos kancsót, és azt is bejelentették, hogy a visszavonuló játékos örökös tiszteletbeli MCC-tagságot kap. A közönség újra megtapsolta, és ezt énekelte: Ó, Jimmy, Jimmy! Jimmy, Jimmy, Jimmy, Jimmy Anderson!
. Ha lesz még emberiség száz, kétszáz év múlva, őrá akkor is emlékezni fognak.
