A San Francisco is bebiztosította a helyét a rájátszásban
2024. július 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Egyre nagyobb bajban a tavalyi bajnok MI New York: ezúttal a San Francisco Unicornstól kaptak ki, így ha utolsó meccsüket sem nyerik meg, nem jutnak tovább. De ha megnyerik, akkor sem biztos a folytatás.
A Golden Gate híd San Franciscónál (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Közeledik az MLC-alapszakasz vége, fokozódik a feszültség. Főleg a New York háza táján, hiszen eddigi 5 találkozójuk alkalmával mindössze egyetlen sikert tudtak felmutatni, egy újabb vereség pedig már a kiesés szélére lökhette volna őket. Mai ellenfelük, a San Francisco egy, sőt, két fokkal jobb helyzetben volt, hiszen pontjuk is több volt kettővel, és hátralevő mérkőzésük is több volt eggyel. Ők inkább már előrefelé tekintgethettek: egy mai győzelemmel bebiztosíthatták volna a továbbjutásukat.
Az MI az esetek eddigi nagy többségében kergetett, ami azonban általában nem hozta meg a sikert, így elképzelhető, hogy ma sem töltötte el őket kitörő örömmel, hogy elvesztették a pénzfeldobást, és megint dobásra kárhoztattak. Igaz, most jelentősen megváltoztatott csapattal, többek között két újonccal léptek pályára: a legutóbbi összeállításukból kimaradt Steven Taylor, Shayan Jahangir és Ehszán Ádil, helyükre pedig visszatért Ruben Clinton, valamint megjelent a két debütáns, a Dél-Afrikából származó Heath Richars (23 éves ütős) és az Indiában született Sunny Patel (37 éves ütős). Az egyszarvúk csak kettőt cseréltek: ők Jake Fraser-McGurköt és Carmi le Roux-t hagyták ki, akik helyére Sherfane Rutherford és Brody Couch érkezett.
A játék viszont mást mutatott, mint amitől az MI-rajongók félhettek, legalábbis az első félidő első felében biztosan. Ezúttal kiválóan működött a New York-i dobógépezet, és például Nosthush Kenjige nem csak a dobásban tűnt ki az első játszmában, de abban is, ahogy egy alkalommal a saját labdáját, amit Finn Allentől visszakapott
, vetődve elkapta. Kenjige után persze Trent Boult is hozta a szokásosnak mondható első játszmabeli kapuját, majd ismét Kenjige volt a középpontban, amikor Matthew Short csúnyán melléütött egy, az előzőnél megtévesztő módon lassabb labdájának, ami így eltalálta a kapuját. Erről a 7/3-ról azonban még volt visszaút az SFU számára, annak ellenére is, hogy még az erőfölényben Josh Inglis, majd a 7. játszmában Rutherford is búcsúzott, és a 33/5 már tényleg horrorisztikusan nézett ki – ráadásul Rásid Hán még nem is került sorra a dobásban. De most jött a két San Franciscó-i megmentő, Hasszán Hán és Corey Anderson: ők eleinte sok kicsi, később pedig sok kicsi és néhány nagy lépéssel, ugrással haladtak előre, és a 15. játszmára megszerezték a csapat százasát, sőt, 16.4-ig, amikor Rásid Hán végre bepörgetett névrokona kapujába, már 120 futásuk volt összesítve. Anderson ráadásul 50-esig, sőt, a végére 59-neskiig is elvitte, és még Pat Cummins is hozzátett például egy négyest meg egy hatost, így az Unicorns 148 ponttal zárta a félidőt. Önmagában nézve nem éppen kiváló eredmény, de a 33/5 után annál szebb!
A második játékrészben az első két játszma után egy kicsit megnyugodhattak a nyugati parti szurkolók: ekkor úgy tűnt, ez a pontszám akár még meg is lesz védhető, mert a keleti partiak olyan rosszul kezdték a kergetést. 12 dobás után ugyanis 2/1-et mutatott az eredményjelző: Clinton például már búcsúzott is egy Short-féle dobásból, amit ugyan elsőre nem adott meg a bíró, de a videózás során kiderült, hogy egy kicsit beleért, így érvényes lett az elkapás. Innentől viszont Nicholas Pooran és főleg Dewald Brevis nem úgy folytatta, ahogy a San Francisco az első félidőben: ők a félidő felére már 79 futást halmoztak fel, ami bőven az ő győzelmüket jósolta, még úgy is, hogy éppen a 9.6-ban Brevist is elkapta a kapus – érdekesség amúgy, hogy elsőre ezt sem látta a játékvezető, de a DFR itt is kisegítette az egyszarvúkat. Ahogy a 13. játszmában is: ott meg egy LKE-t nem ítélt meg a bíró Kieron Pollard ellen, és ezúttal is a technológiát segítségül hívva örülhettek a végén az Unicorns dobói. De a félidő, sőt, az egész meccs fordulópontja, mint utólag kiderült, nem is ez a kapu volt, hanem már korábban Brevis kiesése, mert onnantól kezdve jelentősen lelassult a New York játéka, és a kapukat is viszonylag sűrűn elkezdték elveszteni. Pooran is csak 26 futást tudott összeszedni, miközben 30 labdával nézett szembe, többen kiestek 10 alatti pontszámmal, és csak a legvégén az újonc Richards tette izgalmassá a végjátékot azzal, hogy amikor az utolsó játszma előtt 20 futás hiányzott csapatának a győzelemhez, akkor egy hatossal kezdett, sőt, amikor 2 dobásból 10 pont kellett, akkor is sikerült a kettőből az elsőt maximumra ütnie – csak éppen az utolsó dobásból nem lett meg a hiányzó még egy határ, sőt, még ki is LKE-zték. Szoros volt, de végül tehát 3 futással az SFU nyert!
Így tehát a San Francisco följött 7 pontra, ami biztosan elég lesz ahhoz, hogy majd a rájátszásban folytassák. Az MI viszont csak akkor juthat tovább, ha vasárnap (magyar idő szerint hétfőn hajnalban) megnyeri az utolsó meccsét a Los Angeles ellen (méghozzá nem túl-túl szorosan), valamint a Seattle Orcas legalább egyszer kikap a hátralevő két mérkőzésén.
