Azért valahogy csak beszivárgott a New York a rájátszásba
2024. július 22. – Szerző: Krikettgalaxis
Sok veresége után még mindig volt esélye az MI New York csapatának, hogy ne maradjon le a rájátszásról: ehhez ma elegendő arányban le kellett győzniük a Los Angeles Knight Riderst. A sok bírói hibával tarkított mérkőzésen ez végül sikerült is, így még van esély a címvédésre.
A New Yorkhoz tartozó Manhattan látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Mindkét mai résztvevőnk győzelemmel kezdte a 2024-es bajnokságot, azóta viszont mindegyikük nagyon leeresztett: a New York konkrétan egyetlen további sikert sem tudott felmutatni, a Los Angeles pedig mindössze az előző meccsén tudta legyűrni az amúgy utolsó helyen végző Seattle-t. És mégis: mindkét együttesnek megvolt még az esélye arra, hogy továbbjusson a rájátszásba – de egyszerre csak az egyiküknek. Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy utolsó csoportmeccsükön pont egymással kerültek szembe, így egymás között vívhatták meg ezt a nagyon fontos csatát, továbbjutásuk semmilyen módon nem függött a többi eredménytől. Vagyis lényegében egyfajta negyeddöntőt láthattunk ma, annyi ráadással, hogy az MI számára nem volt elég egy akármekkora győzelem: a minimálisnál azért egy kicsit nagyobb arányú sikerre lett volna szükségük. Hogy pontosan mekkorára, az az NFA számítási módja miatt előre nem volt megmondható, csak majd akkor, amikor már tudtuk, hogy hány futás született az első félidőben.
A lilák egy változtatást eszközöltek a múltkori összeállításukon: az akkor elég pazarlóan dobó Vakár Szalámhílt kihagyták, és kipróbálták helyette Josh Little-t. A New York a változatosság kedvéért szinten egy múltkori pazarló dobójától vált meg mára: ott Sunny Patel helyét vette át az abszolút MLC-újonc Rushit Ugarkar, aki egy, a neve alapján indiai származásúnak tűnő, de amerikainak számító gyors dobó.
Az MI a dobást választotta, és mindjárt be is dobták Ugarkart a mély vízbe: ő pedig egy nem olyan rossz, 6 futást hozó első játszmával mutatkozott be. A második játszmáról, amit Trent Boult dobott, nehéz megmondani, hogy jobb volt-e, mint az első: itt ugyanis már 11 futás született, de kiesett Sunil Narine – viszont Narine ebben az idényben eddig nem sok vizet zavart máskor sem, így nem tudni, mennyire volt értékes az ő kiejtése. De a bíróknak talán még Narine-énél is rosszabb napja volt ma: csak az erőfölényben kétszer is LKE-t ítéltek Jason Roy ellen, de mindkétszer vissza kellett vonniuk a videózás után, valamint elsőre nem adtak meg egy jogos LKE-t Unmukt Csand ellen, és ezt az ítéletet is a videóbíró kötelezte megváltoztatni. Az erőfölény így egy átlagos 45/2-es eredménnyel végződött, viszont amikor a következő játszmában Rásid Hán csalóka pörgetése eltalálta Roy kapuját, utána már átlag alattian folytatódott az ütőjáték. A félidő feléig már egyetlen határ sem született, viszont David Miller is kiesett, sőt, ez a határmentesség még jóval tovább, a 15. játszma közepéig is folytatódott, amikor is 83/7 után érkezett meg csak az első négyes Spencer Johnson jóvoltából – igaz, akkor kettő is egymás után. Ebből a borzasztó gödörből emellett a két négyes mellett még Andre Russell tudta egy kicsit kijjebbhúzni a Knight Riderst: ő az utolsó 5 játszmában 6 négyest és 1 hatost mutatott be, de még ezzel együtt is csak a 130 lett meg a csapatnak a végére, ami édeskevésnek érződött.
Most már ki lehetett számolni, mekkora arányú győzelem kellene az MI továbbjutásához: ha 18.2 alatt sikerül nekik a kergetés, akkor tudják megelőzni riválisukat és kiszorítani őket a továbbjutó helyről. Az alacsony cél miatt ez igazán nem tűnt lehetetlen feladatnak... Úgy meg aztán főleg nem, hogy például Dewald Brevis az erőfölény szinte minden játszmájában ütött egy-egy határt jópár más pontszerző ütés mellett is – bár az is igaz, hogy aztán ő is és nyitó társa, Ruben Clinton is búcsúzott még az erőfölény idején, Nicholas Pooran és Monank Patel meg csak lassan vette fel a ritmust. A félidő felére így 55/3-ig jutottak el, ami azt jelentette: 76 futásra van szükségük 50 labdából – ez még nem érződött garantált sikernek! Viszont a következő pár játszmában tettek róla, hogy egyre garantáltabbnak érződjön: előbb Pooran (aki végül 28 dobásból jutott el 35 futásig, miközben egyszer őt is tévesen küldte ki a bíró LKE-gyanúval), majd 14. játszmában történt beállása után Kieon Pollard. Ő innentől lényegében egy személyben hozta el a győzelmet a kékeknek, főleg azzal, hogy a 15. játszmában három hatost ütött egymás után Spencer Johnson dobásaiból: ekkor lényegében eldőlt a meccs, de még a továbbjutás is. Végül nem hogy 18.2, de 17 játszma alatt meglett nekik a kergetés, így, ha döcögős csoportkör után is, de csak bejutottak a rájátszásba. Az LAKR a tavalyi utolsó helye után most utolsó előtti lett: végülis az is javulás!
Bár két csoportmeccs még hátravan, de már most tudni lehet a folytatás menetrendjét. Szerdán (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) a Texas és a New York csap össze a végselejtezőben, egy nappal később pedig a Washington és a San Francisco játssza az első elődöntőt.
