Egyre nő a krikett népszerűsége a mexikói börtönökben is

2024. július 22. – Szerző: Krikettgalaxis

A Mexikói Krikettszövetség (MCA) egyedülálló kezdeményezésének révén ma már több száz férfi és női elítélt vesz részt heti rendszerességgel krikettedzéseken: közöttük pedig sokan lehetnek, akik szabadulásuk után is folytatják és terjesztik majd ezt a sportot. Néhány nappal ezelőtt a kezdeményezés egy ICC-díjat is kiérdemelt.

A mexikói Yucatán államban található Chichén Itzá maja romváros piramisa (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Latin-Amerika sohasem a jó közbiztonságáról volt ismert. Esély sincs rá, hogy az utcákon lépten-nyomon rohangáló bűnözőket mind elfogják, de azért így is például csak Mexikóban nagyjából 230 000-en vannak börtönben egyidejűleg. A világ számos pontján próbálkoznak az elítéltek lehető legeredményesebb megjavításával, illetve azzal, hogy valami értékteremtő munkát találjanak a számukra – nemrég a Mexikói Krikettszövetség (MCA) pedig, a Testkultúra és Sport Nemzeti Bizottságával (CONATE) együttműködve azt eszelte ki, hogy akár a krikett is egy megfelelő eszköz lehetne erre. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat.

A program jelenleg még csak 4 mexikóvárosi börtönben fut, de a sikeren felbuzdulva már most azt tervezik, hogy később országos szintűre fejlesztik, sőt, majd egy börtönök közti krikettbajnokságot is meg szeretnének szervezni valamikor.

Eduardo Acevedo, a CONATE osztályvezetője, az egésznek a kiötlője úgy fogalmazott: A krikett megtanítja a rabokat, hogyan viszonyuljanak egymáshoz, hogyan legyenek tiszteletteljesek és fegyelmezettek, és lehetőséget ad nekik a gyakorlásra is. Ez nem olyan, mint a többi sport, amelyek csak rivalizálást és erőszakot provokálnak. Külön kitért arra is, hogy milyen (viszonylag) sok nő is felveszi a börtönökben ezt a sportágat, és ez a későbbiekben is miért lehet hasznos: egyrészt szabadulásuk után a saját gyerekeiknek is megtaníthatják majd, sőt, akik elég képzettséget szereznek, akár még bevételi forráshoz is juthatnak azáltal, ha ezt a ma még kevésbé ismert (és ezért kevés edzővel rendelkező) sportot később oktatni is kezdik.

A négy közül az egyik börtönben a rabok saját ütőket és labdákat is kezdtek készíteni, hogy akkor is tudjanak játszani, amikor a CONADE emberei éppen nincsenek ott, hogy biztosítsák az edzés feltételeit. A krikettütők készítése az asztalosfoglalkozásokon így szintén egy kimondott céllá vált a programban.

A lehetőségek óriásiak, de van egy akadály is: a kevés felszerelés, még úgy is, hogy itt inkább műanyagból készült eszközöket alkalmaznak – azokból is hiány van ugyanis.

A program nem meglepő módon felkeltette a Nemzetközi Krikett-tanács (ICC) érdeklődését is, sőt, olyan jó ötletnek találták, hogy a napokban odaítélték érte az MCA-nak az Év Fejlesztési Kezdeményezése nevű díjukat.