Kiegyenlített játék és 13 kapu a 3. angol–karibi teszt első napján
2024. július 26. – Szerző: Krikettgalaxis
Újabb teszt kezdődött ma az Egyesült Királyság területén: mivel Írország is játszik egyet, így tehát most egy országban zajlik egyszerre kettő! Birminghamben Anglia fogadja a Karib-térséget, akik most már szeretnének javítani az előző két vereségük után. Talán van is esélyük: egy nap után 244 futással vezetnek, és Anglia 3 ütőst vesztett el a második játékrészben.
Egyensúly (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Most aztán tobzódhatnak az angol szurkolók a krikettben: kinek mi tetszik, van itt Hundred és van teszt is egyidejűleg. De aki mindkettőt szereti, az hova figyeljen? És aki mindkettőben játszana? A Karib-térség elleni sorozat ugyanis három meccsből áll, így ezt a pár napot még ki kell bírnia azoknak a játékosoknak, akik itt is érintettek, de Hundred-klubjukhoz is vágyódnak... Egy biztos: a nézők özönlöttek ide is, oda is – ennek a birminghami tesztnek is az összes jegyet eladták az első három napjára.
Az első teszt lényegében az első pillanattól sima volt, a másodikon viszont 3 napig igen szépen küzdöttek a vendégek. Most az angolok változatlan csapatot küldtek pályára, a karibiaknál viszont a kéztörést szenvedett Kevin Sinclair helyett az influenzaszerű betegségéből kigyógyult Gudakesh Motie játszott.
Nagy-Britannia jelentős részén változóan felhős-napos idő volt ma, itt most egyértelmű napsütéses idő fogadta a csapatokat, ilyen körülmények között pedig a Karib-térség az ütést választotta. Két nyitójuk, Kraigg Brathwaite és Mikyle Louis pedig szép magabiztosan játszva gyűjtötte a pontokat. Eleinte igen egyenetlenül: a 9. játszma végén például előbbinek már 22, utóbbinak viszont csak 2 futás állt a neve mellett. Egy óra játék után után ekkora különbség már nem volt köztük, de így is Brathwaite állt jobban 35–14 arányban. Kapuvesztés tehát nem történt, de nagyon sok olyan eset volt már, amikor a labda csak egy kicsivel szállt el a játékos ütőjének éle mellett... A 21. játszmában Brathwaite már 50-nél járt, de Louis-nak ezek után már esélye sem volt utolérni: néhány dobással később ugyanis már (angol szempontból végre) nem kerülte el a labda az ütő élét, hanem megcsúszott rajta, a kapusnak pedig már nem volt különösebben nehéz dolga. Az új ütős Kirk McKenzie volt, aki a 24. játszmára még 0 ponttal érkezett meg, a játszmát viszont már úgy fejezte be, hogy ebben a hárommeccses sorozatban most érte el az eddigi legjobb pontszámát: 3 négyest ütött ugyanis most hirtelen, márpedig eddig 11-nél több futás nem sikerült neki egyszer sem. De 12-nél tovább most sem jutott: a következő játszmában ugyanis Mark Wood 146 km/h-s bombája elfektette a középső karóját. És amikor már csak pár perc volt hátra ebédig, egészen odalett a karibiak jó kezdése: 25.6-ban elvesztették Alick Athanaze-t is, aki Gus Atkinson labdáját élezte rá a saját kéz-karójára. Az állás így 76/0-ról gyorsan 97/3-ra változott, amivel már Anglia lehetett elégedettebb.
Azzal pedig még inkább elégedettek lehettek, hogy bár ebéd után 3 játszmán át minden játszmában jött egy négyes, de utána 3 dobáson belül újabb két ütőst búcsúztattak: előbb Brathwaite kesztyűzte oda Wood dobását a kapushoz, majd Kavem Hodge próbálta meg magára hagyni Chris Woakes labdáját, mert úgy érezte, mellé megy – hát nem ment, mert hiába tűnt úgy, hogy kiegyenesedik, annyira mégsem egyenesedett ki, és eltalálta a kaput. Hodge még a lábát sem igazán mozdította meg, hogy egy második védelmi vonalat építsen ki, szóval erre igazán azt mondhatjuk, hogy az ütős hibája volt a kiesés. Ezek után viszont Jason Holder és Joshua Da Silva már kezébe vette a dolgokat, és ők már sokáig nem hagyták magukat. Amíg viszont szépen gyűjtögették a nullásokat, szimplákat és néha egyebeket is, a tévében bemutattak egy visszajátszást Brathwaite kapujáról: kiderült, hogy bár valóban tényleg a kesztyűjéről pattant a labda a kapushoz, de a keze (kesztyűje) ekkor már nem érintkezett az ütővel, vagyis a kiesés igazából nem is volt szabályos – hoppá! Bezzeg nem sokkal ezek után az angolok kétszer is segítségül hívták a videóbírót egy-egy sikertelen LKE-apelláció miatt, de akkor mindkét alkalommal a pályán levő bírónak lett igaza, így mind Holder, mind De Silva maradhatott a pályán. Aztán, mivel a sok gyors dobó eredménytelen volt ellenük, a 44. játszmától végre megpróbálkoztak az angolok a múltkor 5-ös zsákmányt szerző pörgetővel, Shoaib Bashirral is: de vele is hiába, a két ütőssel ő sem bírt. A teaszünet is úgy érkezett el 53 játszma után, hogy még mindig ők ütöttek: az állás ekkor 194/5 volt, és mindketten közelítettek a saját 50-esükhöz.
Az 59. játszma végére Da Silva már 47, Holder pedig 49 futáson állt – mégsem lett meg mindegyiküknek az 50! Holdernek igen, mert ő a következő játszmát máris egy duplával indította, de Da Silva csak egyet tudott összeszedni, mielőtt a Bashir helyére visszatérő Woakes kiejtette. Aztán ugyanő végzett Alzarri Josephfel is, én innentől kezdve a dolgok már felgyorsultak: Gus Atkinson rövidesen kidobta Holdert, majd a sorvég, néhány hasznos négyes után szintén gyorsan elfogyott. A Karib-térség így 282 futással zárta a játékrészt, ami annyira nem tűnt túl jó eredménynek: voltak pillanatok, amikor több is kinézett.
Csakhogy volt még egy kis idő a nap végén belekezdeni a második negyedbe, és az ottani események kissé megváltoztatták a nézőpontot, amivel erre a 282-es eredményre tekinteni lehetett. Ugyanis, bár Zak Crawley a 4. játszma elején beijesztett három négyessel, de utána Jayden Seales dobásából elkapták – a következő dobásból pedig Alzarri Joseph, két játszmával azután, hogy a mezőnyben elejtette Ben Duckettet, most kidobta őt. Az első kieső, Crawley helyére még egy éjjeliőrt küldtek be az angolok Mark Wood személyében, de azt már nem kockáztatták meg, hogy két éjjeliőrük legyen egyszerre a pályán, így a 4. rendben már Ollie Pope jött be. De az az egy éjjeliőr sem biztos, hogy jó ötlet volt, mert még ma kiesett ő is, így a letelt 8 játszmát 38/3-mal tudta befejezni az angol csapat. Most ez az összesített állás kinek jó? Nehéz eldönteni!
