27 éves átkot tört meg Srí Lanka India ellen
2024. augusztus 7. – Szerző: Krikettgalaxis
Utoljára 1997-ben tudott megnyerni egy ENN-sorozatot a szigetország válogatottja a nagy szomszéd ellen: ez a hosszú sorozat szakadt most meg, miután az elmúlt napokban egy hárommeccses sorozaton, főként a pörgető dobóknak köszönhetően 2–0-ra legyőzték őket.
A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Mindjárt az első találkozón olyan játékosokat láthattunk viszont, mint Rohit Sarmá és Virát Kohlí – ám Indiának egyelőre ez a lépés, hogy őket betette a csapatba, nem hozott szerencsét. Igaz, az első játékrészben, amikor India a dobásban volt soron, még jól teljesített a csapat, hiszen Srí Lanka mindössze 230 futást ért el, ráadásul közben csak két játékosuk volt, aki elérte az 50-et, de túllépni ők sem lépték túl nagyon: Petum Nisszanka 56, míg Dunit Vellálagé 67 futást szerzett. Sőt, Vellálagé egy pillanatban nagyon messze érezhette magát attól, hogy jól teljesítsen: mindjárt az első vele szembeni dobásból LKE-vel kiküldte a bíró, csak a videózás során derült ki, hogy a labda elkerülte volna a kéz-karót. A 2019-es első után most második ENN-jét játszó Sivam Dube is feliratkozott a kapuszerzők listájára – de egyébként szinte bárki, aki próbálkozott az indiai csapatból, az kiejtett legalább egy ütőst. Ám India számára ez az alacsony, 231-es cél is gondot okozott: igaz, hogy Sarmá és Subman Gil a 13. játszmában már egy 75-ös társulásnál járt, de akkor viszonylag gyors egymásutánban 3 indiai ütős is kiesett, majd a félidő végén is sokan potyogtak ki sorban, nem kis részben Vanindu Haszaranga és Csarit Aszalanka 3–3 kapujának köszönhetően. A Srí Lanka-i dobók közül csak az egyetlen újonc, Mohomad Sirász maradt eredménytelen, de így is, mivel pontegyenlőségkor Aszalanka két dobásból kiejtette a két utolsó ütőst, sikerült Indiát 230-ra korlátozni: vagyis a meccs holtversenyre végződött – pont néhány nappal azok után, hogy a két csapat NH20-ban is így végzett! Persze a fő különbség az, hogy ENN-ben nincs szuperjátszma, így akkor ez a meccs véget is ért most. Amúgy ebben a stadionban, a fővárosi Prémadászában ez volt az első holtversenyes ENN – pedig már közel 150 ENN-t rendeztek itt!
A második meccs részben hasonlóan alakult, de volt egy nagy különbség: ezt most Srí Lanka megnyerte! Ez volt több mint három éve az első győzelmük India ellen ebben a formátumban, és nem is akármilyen. Bár Nisszankát az első dobásból elvesztették, és a 35. játszmában is még csak 136 futásuk volt, amikor már a 6. ütősük is kiesett, de még ezek után is tudtak szépíteni: mivel Nisszankán és a 10. rendű, ki nem esett ütősön kívül mindenki két számjegyű eredményt ért el, ráadásul négyen is 30–40 közötti futással végeztek, így a 136/6-hoz képest egész jó, 240-es pontszámmal tudták zárni a félidőt. A kergetés megint úgy indult, hogy sokáig úgy nézett ki, India könnyen veszi majd az akadályt: a 14. játszmában például már 97/0 volt az állás, főként a 64-gyel pont ekkor kieső Rohit Sarmának köszönhetően. Ám a Sarmát most kiejtő, csak Haszaranga sérülése miatt a csapatba bekerült Dzsefri Vendarszi hihetetlen napot fogott ki: gyors egymásutánban, a 18. és a 24. játszma között még öt (!) újabb indiai ütőst búcsúztatott, sőt, később még egy LKE-t megadtak neki, csak azt a videóbíró visszavonatta – de így is bőven pályafutása legjobb ENN-beli dobóteljesítményét tudta felmutatni: 6/33-at. Amikor pedig Vendarszi már nem, akkor Aszalanka szerezte az újabb kapukat: ő ezek után hármat, majd a végén még egy kifutás is következett, India pedig 208 futásnál elolvadt, és 32 futással kikapott!
A mai, harmadik mérkőzés először is arról volt nevezetes, hogy Randzsan Madugalla ezen alkalommal működött közre 400. alkalommal felügyelőként egy ENN-mérkőzésen: a világon ilyen sokszor rajta kívül még soha senki! Másodszor pedig az eredményről lett emlékezetes a meccs, hiszen Srí Lanka újabb, most még nagyobb különbségű győzelmet aratott, így 1997 után újra sorozatgyőzelmet tudott aratni India ellen ebben a formátumban. Már Nisszanka 45 futása is szép volt az elején, aztán a harmadik rendű Kuszal Mendisz 59-e is, de az ütősök legjobbja ma Aviska Pranándu volt, aki alig egy kevéssel a 100-asa előtt, 96 futás után esett ki. Az eddigi tapasztalatok alapján India is sok lassú dobóval kísérletezett ma, és például a debütáns Riján Parág rögtön három kapuval is mutatkozott be, de a magas rendű ütősök így is 248-ig, a sorozat eddigi legmagasabb pontszámáig kormányozták a hazai csapatot. Amikor a kergetés 4. játszmájában Rohit Sarmá egymaga 18 pontot ütött össze, és ezzel 35/0-ra változott az állás, még senki nem gondolta, mi fog most következni: egy indiai összeomlás jött! A 18. játszmában például már 101/8 állt az eredményjelzőn, és a vendégek innen már csak 138-ig tudtak felkapaszkodni, ami nagyon távol volt a szükségestől. Vendarszi ezúttal csak
két ütőst ejtett ki, de Dunit Vellálagé 5-öt, így ő lett a világon az első pörgető dobó, aki India ellen legalább két ötös zsákmányt szerzett már férfi ENN-ben! Amúgy is a pörgetők taroltak az egész sorozat alatt: Srí Lanka kapui közül összesen 27-et ők szereztek, ami a legtöbb egy csapat által egy legfeljebb 4-meccses ENN-sorozatban, összesen pedig 43 kapu született lassú dobásokból, ami ugyanezen körben szintén rekord. Ez lett amúgy az első alkalom, amikor egy 3-meccses ENN-sorozatban India mindhárom mérkőzésen elvesztett 10 kaput, és mindössze a második eset, hogy India csapatában volt egy ütős, aki több 50-est is szerzett, de rajta kívül senki más egyet sem.
Egy biztos: Srí Lanka most nagy ünnepet csaphat, és az önbizalmuknak is lökést adhat ez a sorozatgyőzelem, de nagy kérdés, vajon más, ütősbarát vagy a gyors dobókat segítő pályákon hogyan tudnak majd teljesíteni az új edzővel. Ja igen, de ki lesz az új edző? Marad Dzsajaszúrija, aki most csak ideiglenes volt? Még nem tudni.
Srí Lanka és India örökmérlege ezek után ebben a formátumban úgy alakul, hogy 171 mérkőzésből 59-et nyert meg Srí Lanka, 99-et India, 11 eredmény nélkül végződött és 2 lett holtverseny.