Nem sok játék volt a Karib-térség–Dél-Afrika teszt első napján

2024. augusztus 7. – Szerző: Krikettgalaxis

Nagyon készült mindkét együttes a legújabb tesztre, de a Port of Spaint öntöző eső miatt egész nap csak 15 játszmára volt lehetőség. Ezalatt Dél-Afrika 45 futást gyűjtött be, míg a hazaiak egy kapuval vigasztalódhattak.

Eső (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Ha a múltat nézzük, Dél-Afrika jelentős fölényét látjuk a két csapat közös történetében. A Karib-térség utoljára 2007-ben tudta őket legyőzni, azóta két döntetlen mellett 10 afrikai siker született ebben a formátumban. Most azonban mindkét válogatott a tesztvébé tabellájának alsó felében tanyázik, sőt, a karibiak konkrétan az utolsó helyen, és mindketten számos tapasztalatlan játékossal álltak ki – megjósolhatatlan volt, hogy hogyan alakulhat ez a csata.

Ráadásul míg Dél-Afrika mostanában egy kicsit (nagyon) mostohaként kezeli a piros labdás krikettet (ne feledjük: télen az SA20 miatt csak egy tartalékos csapattal álltak ki Új-Zéland ellen), és a pénzük nagy részét is a legrövidebb formátumba fektetik, addig a Karib-térség továbbra is sokat költ a saját első osztályú krikettjére, hiába kerül náluk ez igen sokba a szigetek közötti utazgatás miatt. Sőt, náluk a 17A-s és 19A-s szinten is játsszák a hosszabb formátumot – nagy kérdés, hogy vajon beérik-e valaha ez a sok munka és ráfordítás.

A mai meccsre a karibiak egy újonccal, a 27 éves ütőssel, Keacy Cartyval álltak ki, míg az ígéretes fiatal gyors dobó, Shamar Joseph helyett egy plusz pörgetőt, Jomel Warricant tették be a csapatba Gudakesh Motie mellé. Az Anglia elleni tesztsorozatban viszonylag jól bemutatkozó Mikyle Louis bent ragadt a csapatban. Ahogyan Dél-Afrikánál David Bedingham, aki a fent említett Új-Zéland elleni sorozatban játszott elég jól. Náluk egyébként egy kicsit meggyengítették a dobóosztagot azzal, hogy egy plusz ütőst alkalmaztak Ryan Rickelton személyében, és figyelemre méltó volt az is, hogy Tristan Stubbs személyében vélték megtalálni a 3. rendű ütősüket.

A pénzfeldobáskor mindkét kapitány elmondta, hogy ütéssel szeretett volna kezdeni – de csak Dél-Afrika kívánsága teljesülhetett, hiszen ők nyerték a feldobást. A sávon egy szál fű sem nőtt, az idő most még napos volt, így kiválóak voltak a körülmények az ütéshez. Az első 7 játszmát még gyors dobók hozták le (Kemar Roach és Jayden Seales), méghozzá Aiden Markram és Tony de Zorzi ellen, aztán máris megérkezett a pörgetés, Motie által – amiből De Zorzi rögtön két hatost is kizúdított a pályáról. Mivel Motie ellen később is jött egy négyes, így 3 játszma után őt mégis visszahívták, és Jason Holderrel próbálkoztak tovább: ez az ötlet már jobban sült el, ugyanis az ő első labdájának hatására Markram kéz-karója máris cigánykereket hányva fordult ki a helyéről. De utána alig telt le két játszma (összesen 15), 11:10 körül szemerkélni kezdett az eső, így a játék megszakadt. A csapadék aztán hol fölerősödött, hol elállt, hol újrakezdte, de soha nem adott lehetőséget a folytatásra, ráadásul a talaj is egyre jobban átázott, így még 15 óra előtt kimondták: mára ennyi volt, folytatás holnap egy kicsit korábbi kezdéssel.

Van is egy ilyen helyi mondás: ha nagy a szárazság, és kellene egy kis eső, csak szúrj le hat karót a Queen’s Park Oval gyepére...