Megint egy nap a teszten, ami senkinek sem jó
2024. augusztus 10. – Szerző: Krikettgalaxis
Dél-Afrika hamar elvesztette utolsó két ütősét a teszt harmadik napján, majd hiába haladgatott szépen a továbbiakban a Karib-térség, a végén tőlük is a korábbi kettő mellé még ketten kiestek, így a hátrányuk jelenleg 212 futás, 4 vesztett kapuval – de ami még fontosabb: már csak 2 nap van hátra, így egyre valószínűbb a döntetlen.
Trinidad és Tobagó-i tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A második napon már csak egy kis zápor hátráltatta a játékot, így akkor már sok-sok, közel 100 játszmára volt lehetőség. Ám így sem ért véget az első játékrész: Dél-Afrika még a nap végén is ütéssel volt bent, méghozzá 344/8-as állással. Ráadásul hiába tartottak már a sorvégen, azért az egyik pályán levő játékosuk az a Wiaan Mulder volt, aki nem mondható nagyon gyenge ütősnek.
Bár az előrejelzések mára is ígértek csapadékot, a kezdéskor még szép volt az idő. A pálya keménynek tűnt, de a lábnyomok miatt már félő volt (legalábbis az ütősök számára félő), hogy változó, egyre nehezebben kiszámítható lesz a labdák pattanása akár a magasságot, akár az irányt tekintve. Talán Kagiso Rabada vesztét is ez okozta nem sokkal a kezdés után: úgy helyezte az ütőjét, mintha egy jobban kitérülő pörgő labdára számított volna, ám a labda mégsem térült ki annyira, így csak élezés és kapuselkapás lett a vége – ez volt egyébként Jomel Warrican pályafutásának 50. tesztkapuja. Egy játszmával később pedig az utolsó dél-afrikai, Lungi Ngidi kéz-karóját is kiröpítette a földből egy Jayden Seales-bomba, így aztán hiába volt ott az ütni tudó Mulder, elfogytak a társai, és a negyed 357 ponttal véget ért.
Mivel alig telt még el idő, így ebéd előtt még sokat le lehetett játszani a második negyedből is. Erre Kraigg Brathwaite és Mikyle Loius állt ki ütni, ők pedig szépen lassan, hagyományos tesztstílusban kezdték meg a játékot. Az első érdekes esemény a 12. játszmában történt: megint tönkrement a labda! Egészen pontosan az alakja deformálódott el annyira, hogy már nem volt megfelelő a játékra. Azért ez egy kicsit most már furcsa, minden bizonnyal a gyártó vizsgálódni fog a saját háza táján. Miután kicserélték (és ivószünet is volt), a nyitó pár pontosan azt folytatta, amit elkezdett: a stabil, bár lassú játékot. A 23. játszma elején érték el a csapat 50-esét, és úgy tűnt, már kapuvesztés nélkül elviszik a csapatot az ebédig – ám mi más is történhetett volna az ebéd előtti utolsó dobásból, mint az, hogy Keshav Maharaj úszó labdájára Louis úgy mozdult, mintha kitérülő lenne, így aztán a labda átment az ütő és a lábszárvédő között, eltalálva a kaput – Louis, akinek édesapja egyébként kijött megnézni a fia játékát, nyilván sokkal rosszabb étvággyal fogyasztotta el az ebédjét, mint amire egy perccel ezelőtt számított. Az állás ekkor 53/1 volt, és érdemes megemlíteni azt is, hogy Brathwaite mennyire lassan játszott: ekkor 72 dobásból volt neki 13 pontja.
Ahogy tegnap, úgy ma is éppen az ebédszünetben érkezett meg a nap első esője. Ezúttal azonban közel egy órányi játékidő veszett el, mivel az ebédszünet 12:40-kor ért véget, de a játék csak 13:30 után folytatódhatott. De akkor sem sokáig: kevesebb mint 10 perc után újra meg kellett szakítani, és újabb több mint fél óra szünet következett. Utána Brathwaite és az újonc Keacy Carty folytatta az ütést, és kisebb meglepetésre Brathwaite hamarosan egy hatost is bemutatott – de amúgy ezen kívül lényegében ugyanazt a megfontolt haladást láttuk tőlük, mint korábban a nyitó pártól. A csapat százasa a 42. játszma végén lett meg, amikor mindkét ütős pont 30 futáson állt – Brathwaite közel kétszer annyi labdából (107) érte el ezt, mint Carty (55). Az 50. játszmára már ismét sötét fellegek gyülekeztek a pálya fölött – átvitt értelemben pedig a karibiak feje fölött is, ugyanis Brathwaite elbénázott egy futást: ahelyett, hogy egyenes vonalban futott volna, tett egy kis kerülőt (talán hogy nehogy eltalálja a visszadobott labda), és így éppen nem ért be az inaktív végre, amikor a mezőnyjátékosok ledöntötték a kaput: hiába volt amúgy túllépéses rossz dobás, a kifutásnál ez nem számít, az ütős kiesett! És mivel rögtön ez után a kapu után megint eleredt az eső, akkor már megtartották a teát is: vagyis ma mindkét játékmenet utolsó dobásából kiesett egy-egy karibi ütős! Az állás egyébként 114/2-re változott így.
És ahogy a második menet kapuval végződött, úgy az eső miatt később kezdett harmadik azzal is kezdődött, még ha nem is az első dobásból, de a hetedikből. Megint Maharaj, megint egy úszó, de ezúttal nem kidobás, hanem LKE lett a vége, így az újonc Carty egy szép 42 után távozhatott. Az ebéd után beállt Alick Athanaze és Kavem Hodge ezek után ha lehet, még az eddigieknél is visszafogottabb sebességgel játszott, de azért így is egyszer majdnem elkapták Hodge-ot, három dobással később pedig nem csak majdnem, hanem valóban meg is lett a dél-afrikaiaknak Athanaze (aki 20 labdából 3 ponton állt). Innentől kezdve a nap végéig már csak Hodge és Jason Holder védekező játékát láthattuk – na meg azt, hogy Maharaj, aki ezt az utolsó kaput is szerezte egyébként, nem kevesebb mint 28 (!) játszmát dobott le megszakítás nélkül (úgy értve, minden másodikat). Na meg azt érdemes még megjegyezni, hogy Temba Bavuma ebben a menetben kétszer is kérte a bírókat, hogy ellenőrizzék a labdát, de most (kivételesen?) nem volt vele probléma, ami miatt cserélni kellett volna. A harmadik játékrészből ma 67 játszma zajlott le, az állás 145/4 lett, ami tovább húz a döntetlen felé.
