Pakisztán 274-gyel elfogyott a teszt első... vagyis második napján

2024. augusztus 31. – Szerző: Krikettgalaxis

A tegnapi, eső miatt teljesen elmaradt nap után ma már végig lehetett játszani az egész napot a Pakisztán és Banglades közötti teszten. Talán a vendégek örülhetnek kicsit jobban, mert 274-gyel ki tudták ejteni a teljes hazai csapatot, és a nap végén még 10-et le is faragtak a hátrányukból.

Piros krikettlabda (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Tegnap még voltak olyan előrejelzések, amelyek szerint a borongós időnek ma is folytatódnia kellett volna Ravalpindiben, de szerencsére ezek nem jöttek be, így a játék időben elkezdődhetett, sőt, egy kicsit korábban is, mint ahogy azt előzetesen tervezték, hogy legalább egy keveset behozzanak az elveszett időből.

Pakisztán részéről tegnap már ismert volt egy 12-es névsor, de az még nem, hogy közülük melyik 11 kap ma szerepet. Azt tudtuk, hogy Sahín Sáh Afrídí biztosan kimarad, ma pedig kiderült, hogy rajta kívül Naszím Sáh is. A két új dobó, aki helyettük érkezett, Abrár Ahmed és Mír Hamzá volt. Bangladesnél tegnap azt találgattuk, hogy valószínűleg visszatér a vállsérüléséből felépült Tászkin Áhmed, jó eséllyel Náhid Ráná helyére: nos, ez félig jött be, ugyanis Áhmed tényleg visszatért, de nem Ráná, hanem Sariful Iszlám szorult ki a csapatból – mint kiderült, utóbbi egy kisebb sérülést szedett össze, és azért.

A pénzfeldobás során Banglades a dobást választotta: Nádzsmul Hoszen Sánta kapitány ugyanis úgy látta, van még nedvesség a talajban, és remélte, hogy ez eleinte majd segíteni fogja a gyors dobóikat. Sán Maszúd, a hazai kapitány is elmondta, hogy ha tehették volna, ők is dobtak volna először. A sáv egyébként eléggé füves volt, és a hosszú esőkhöz képest jó volt az állapota: megérte, hogy a pályamunkások az eső elálltával éjjel-nappal azon dolgoztak, hogy mára játékra alkalmas állapotba tegyék!

Pakisztán Abdulláh Safíkkal és Szaím Ajúbbal nyitott, Banglades pedig Tászkin Áhmeddel. És milyen jó (nekik), hogy a dobó visszatérhetett: már az első játszmában, 0 ponttal búcsúztatta Safíkot! A labdából szépen kijött a varratos elmozdulás, és eltalálta a kaput: ez még csak a 6. alkalom volt a világon, amikor Banglades egy tesztmeccs első játszmájában kaput szerzett. Egy lélektanilag régóta mélyponton levő csapatnál ilyenkor fennáll a veszélye, hogy egy gyors összeomlást produkál, és Pakisztán bizony ilyen csapat volt. De nem tudni, az új edzőnek köszönhető-e vagy másnak, de ezúttal nagyon jól kezelték ezt a helyzetet: a második kapus pár, Szaím Ajúb és Sán Maszúd egészen magabiztosan játszott, voltak időszakaik (főleg az elején), amikor teszthez képest egész sok határt is ütöttek, és szép számmal gyűltek a tripláik is (a külső pálya lassúságának is köszönhetően). Maszúd a 23. játszmában már 50-est ünnepelhetett, és ebédkor, ami 25 játszma után érkezett el, még mindig ez a pár volt bent: Maszúd 53-mal, Ajúb 43-mal, a csapat pedig 99/1-gyel.

Banglades már mindenféle dobóstílussal próbálkozott, végül nem sokkal ebéd után Mehedí Hászán Mirádzs jobbra csapódó labdája hozta el az áttörést: Maszúd melléütött, a labda pedig a lábát találta el, és elég egyértelmű volt, hogy LKE történt (Pakisztán el is vesztett egy videóbírókikérési lehetőséget). Ajúb viszont még folytatta egy ideig, és a következő játszmában ő is elérte az 50-es mérföldkövet (pályafutása során még csak másodszor) – viszont a 34. játszmában elég könnyen elajándékozta a kapuját: megint Hászán Mirádzs dobott, Ajúb pedig jócskán előretáncolt a vonal elé, hogy átemelje a labdát a belső pályán levő mezőnyjátékosok fölött, ám melléütött, és így sima leverés lett a vége. Hászán Mirádzs azonban rögvest negatív hőssé is változott egy rövid időre: Szaúd Sakíl élezését katonaként elejtette! Ezek után Sakíl sokáig óvatosan játszott, majd a 43. játszmában egymás után történt vele sokminden. Először is hirtelen ütött két négyest egymás után, aztán meg a belső élével úgy ért bele Tászkin Áhmednek az ötödik karó vonalában érkező labdájába, hogy repültek szét a pálcái... Egy hasonló Bábar Ázammal is majdnem megtörtént a 47. játszmában: kedvenc ferde hajtásával próbálkozott, de elrontotta, a belső élezése pedig csak nagy szerencsével kerülte el a láb-karóját – és a kapust, így végül négyes lett belőle. Az egyik legjobb bangladesi pörgető, Szákib ál-Hászán eddig csak nagyon keveset próbálkozott, de a 48. játszmától több lehetőséget kapott, és ezt meg is hálálta: az 54. játszmában előbb Bábar Ázamot találta el LKE-t érően, 3 dobással később pedig Szalmán Ága is majdnem meglett neki, csak akkor Dzsákir Hászánnak nem sikerült elvetődve elkapnia a megélezett labdát. Teára így az állás 183/5 volt, Ága mellett Mohammad Rizván volt bent még a pályán, aki ekkor 18-nál tartott.

Még tea előtt történt, az 53. játszmában, hogy Musfikur Rahim, amikor megpróbált megállítani egy 4-est, vetődés közben megsérült a vállán. Még tea táján is látni lehetett, hogy az öltözőben jegeli a vállát, de nem tűnt úgy, hogy súlyos lenne a sérülés.

A harmadik menetben Ága és Rizván szép türelmesen indult, de a 63. játszmában nem sokon múlt, hogy Ága nem esett ki. Náhid Ráná jorki dobásába úgy ért bele, hogy a labda a kapus és a katona között átszivárogva négyesre ment: ha nem élez bele, akkor LKE, ha Litan Dász, a kapus nem bóklászott volna el a helyéről, akkor könnyű elkapás – végül, mint írtuk, határ lett. De Ránának nem kellett túl sokáig bosszankodnia, mert hamarosan végre sikerült végeznie Rizvánnal: lényegében innentől már a sorvégi játékosok ütöttek, csak Ága jelentett még némi veszélyt Bangladesnek. Sőt, nem is annyira némit, mert míg az utána következők nem sokat adtak már hozzá a csapat pontszámához, ő azért eljutott 54-ig, de annak ellenére, hogy még történt néhány újabb elejtett elkapás bengáli részről, a negyed már nem túl sokáig tartott. A 83. játszmára Banglades kikérte az új labdát, amiből Ága még két hatost ütött (így lett meg neki az 50), meg még a 10. rendű Abrár Ahmed is egyet, de aztán két egymás utáni dobásból mindketten kiestek. Mehedí Hászán Mirádzs ötös zsákmánnyal zárta a napot, Pakisztán pedig 274 futással.

Egy pici idő még volt belekezdeni a 2. játékrészbe, de ez alatt is történt pár érdekes dolog. Például mindjárt a legelső dobásból, amit egyébként Mír Hamzá eresztett meg, meglehetett volna az első kapu, de Szádmán Iszlám élezését Szaúd Sakíl, az ötödik katona elejtette. A hatodik dobásnál pedig Dzsákir Hászán úszott meg egy kiesést: ő is beleélezett, de a labda éppen átpattant a középső és a láb karó teteje fölött... Így végül a lejátszott 2 játszma alatt 10 futás gyűlt össze a vendégeknek.