Bangladesi összeomlás, majd emlékezetes feltámadás a 3. napon
2024. szeptember 1. – Szerző: Krikettgalaxis
Ma délelőtt, a teszt 3. napján pillanatok alatt 26/6-ig rogyott be a bangladesi gépezet, de utána Litan Dász és Mehedí Hászán Mirádzs megmentette őket, és szinte teljesen ledolgozták a hátrányukat. Sőt, a nap zárásaként ők is kiejtettek gyorsan két pakisztáni ütőst.
A ranpuri Kerámatijá-mecset (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Tegnap Pakisztán 274-gyel végzett, ami egy kicsit alacsony pontszámnak tűnt azok után, hogy az első meccsen láttuk, hogyan tud viselkedni ez a pálya. Ám igaz, hogy azóta sok víz is érte, sok pályamunkás is dolgozott rajta – és bizony nem is volt már annyira ütősbarát, mint akár még csak pár nappal ezelőtt is. Banglades azonban ezzel együtt is örülhetett, hiszen kapuvesztés nélkül lehozták a második játékrész elejét, 10 pontot begyűjtve a nap végén.
De valljuk be, a tegnap esti két játszma után simán lehetett volna 10/2 a 10/0 helyett. A mai játék napfényes időben kezdődött, ismét negyed órával korábban, mint amit a meccs előtt terveztek. Banglades nem sietett sehova: nekik a döntetlen sem lett volna túl rossz, hiszen a sorozatot azzal is megnyernék. Azt pedig, hogy másodszor is sikerüljön legyőzniük nagy nevű ellenfelüket, talán csak a legelszántabb szurkolóik remélhették... De talán ők sem sokáig. Már az 5. játszmában történt egy eset, amikor Dzsákir Hászán lábát eltalálta egy labda, de a hangos apellálás ellenére a bíró nem ítélt LKE-t, és itt vége lett a történetnek. A tévések azonban megmutatták, hogy ha Pakisztán kikérte volna a videózást, Banglades máris eggyel kevesebben lenne... Végül ezen nem sok múlt: a következő játszmában Hurram Sahzád dobásából már elkapták Hászánt, így meglett a nap első kapuja. És mindössze két játszmával később a második és a harmadik is: ismét Sahzád parádézott – először Szádmán Iszlámot dobta ki, majd ugyanezt megtette Nádzsmul Hoszen Sántával is, utóbbinak a középső karóját fordítva ki a földből egy, a kapuk felé élesen vágódó hosszabb labdával, amit az ütős a saját kapujára élezett. És ha már így beindult az üzlet, hát Mír Hamzá sem akart kimaradni belőle: 3 dobással Sahzád kapuja után neki is sikerült úgy dobnia, hogy abba Maminul Hak csak elkapást érően tudott belepiszkálni. Az így kialakult 20/4-gyel Banglades elég nagy bajba került! Ezek után talán még annak is örültek, hogy 10-nél több labda is jött egymás után, amiből nem esett ki senki (bár egy LKE-gyanú ezek között is felmerült) – de ugye ez a fogalmazásunk már sejteti, mi történt utána, igaz? Természetesen egy újabb kapu: a 11. játszmában ismét Hamzá volt eredményes, ezúttal Musfikur Rahim ellen, amikor egy szép, a kaputól kicsit kifelé kanyarodó labdája megzavarta az ütőst, és a védekezésre tartott ütőjéről a kapushoz csúszott a labda: 26/5. Az összeomlás pedig nem állt meg itt: már a következő játszma elhozta a 6. kiesést is, így Sahzád már a 4. kapuját gyűjtötte, amivel pályafutása eddigi legjobb játékrészét teljesítette már most. Az áldozat Szákib ál-Hászán volt, aki hiába kért videózást az LKE-jére, a bíró szava Pakisztánnak kedvezett. Ennél rosszabbul még soha nem kezdett Banglades egy tesztjátékrészt, legalábbis azt tekintve, hogy 6 ütős elvesztése után hány ponton álltak. De milyen csodálatos dolog a teszt krikett? Egy ilyen helyzet után is megtörténhet bármi. Akár az, hogy mondjuk 40 ponttal kiesik az egész csapat – akár egy hatalmas feltámadás, ahogy az ma meg is történt. Ennek két főszereplője pedig Litan Dász és Mehedí Hászán Mirádzs, a 7. és a 8. rendű ütős volt. Először is ebédig vitték el hibátlanul a csapatot: az állás akkorra 75/6 volt.
Ebéd után a pár rögtön elérte együtt az 50-et: ez még csak az 5. alkalom volt a világon, amikor 30-nál kevesebb pont után a 7. kapus társulás ötvenig jutott, és csak a 2. alkalom, amikor 50-nél kevesebb pont után Banglades 7. kapus társulása 50-et szerzett. A mostani pár pedig hol lassabban, hol gyorsabban haladt előre: általában lassan, de például a 31. játszmában négy 4-est is összehoztak az eddigi legjobb dobó, Sahzád ellen. A 36. játszmában már 100-nál tartottak: így a korábbi 26/6 lett a világon a második legalacsonyabb eredmény, ami után egy 7. kapus pár 100-ig jutott, és ez volt a harmadik eset, hogy miután a 6. kapu 50-nél kevesebb pont után veszett el, egy 100-as társulás következett. A 37. játszma után már külön-külön is az 50-es küszöbén álltak (Dász 49-en, Hászán Mirádzs 48-on), de végül az 50-eseik között két teljes játszma is eltelt. Hászán Mirádzs így a világ negyedik ütőse lett, aki 50-est szerzett úgy, hogy ő maga legalább a 8. rendben jött be úgy, hogy csapata még nem állt 30-on. És ha még nem unjuk a sok hasonló statisztikát: amikor az 50. játszmában a 150-et is elérte a társulás, ők lettek a világon az elsők, akik ezt úgy teljesítették legalább 7. kapus párként, hogy előtte a válogatottnak még nem volt meg az 50 futás. Ja és ez volt a történelemben a második alkalom, hogy egy tesztsorozaton belül egy csapatnak legalább két legalább 7. kapus társulása volt legalább 150-es eredménnyel... De most már legyen elég ennyi: az 52. játszmában Sahzád elkapta a saját maga által dobott, majd Hászán Mirádzs által véletlenül felé visszaütött labdát: a társulásnak vége szakadt. És mivel a 9. rendű Tászkin Áhmed is pillanatokon belül kiesett (Sahzád már a mai 6. kapuját gyűjtötte), az 54. játszmában, 193/8-nál megtartották a teát. A játékmenethez hozzá tartozik még az az esemény is, hogy a pakisztáni dobó, Mohammad Alí egy alkalommal elhagyta a pályát. Először úgy tűnt, vállproblémája akadt, később kiderült, hogy kicsit kiszáradt. Orvosolták.
Ez a feltámadás eddig nagyon szép volt Bangladestől, de még mindig 81 pontos hátrányban voltak. Lényegében az egyetlen valós esélyük az volt, hogy a hátralevő sorvégi ütősök megpróbálnak minden erejükkel védekezni, miközben Dász igyekszik faragni a hátrányt. Ezt pedig nagyon jól meg is valósították: Hászán Máhmud, a 10. rendű ütős volt a védekező ember, míg Dász (folyamatosan görcsökkel küzdve) haladt előre, és a 65. játszmában elérte az egyéni százast is. A pályatalaj egyébként semmit sem segített a pörgetőknek, így Abrár Ahmed, hiába tartotta jól a vonalakat és a hosszakat, eredménytelen maradt – ráadásul a bírónak többször is figyelmeztetnie kellett, hogy a dobás után továbbfutva ne taposson a védett területre. Aztán végül mégis egy (részidős) lassú dobó, Szalmán Ága zárta le a játékrészt: a 79. játszmában gyors egymásutánban kiejtette a már 138-on álló Dászt és a 11. rendű ütőst, Náhid Ránát is. Banglades ezzel 262-re jött föl, vagyis majdnem lenullázta a hátrányát! Ja és aki már unja, ne figyeljen, de van még egy statisztikai adatunk: ez a 262-es eredmény lett a világon a legmagasabb, amit egy csapat úgy ért el, hogy kevesebb mint 50 futással vesztettel el az első 6 kapuját.
És ahogy tegnap, úgy még ma is volt a végén egy kis idő belekezdeni az új játékrészbe. Azt akkor Banglades lehozta úgy, hogy két ütősük is majdnem kiesett, de csak majdnem – most Pakisztánnak viszont nem kedvezett ennyire a szerencse. A 2. játszmában Hászán Máhmud dobásába élezett bele Abdulláh Safík, így Dász, a kapus elkapta (úgy látszik, a görcsei elmúltak közben), sőt, a 4. játszmában ismét Máhmud az éjjeliőrnek behozott Hurram Sahzádnak is ledobta a kéz-karójának a tetejét. A nap ebben a pillanatban véget ért: Pakisztán 9/2-nél tart, ami összesítésben lényegében 21/2-nek felel meg.
Jaj, nagyon jó meccs lehetne ez az utolsó két napon, ha az időjárás is engedné! De félő, hogy eső lesz. Na majd meglátjuk, mire lesz még lehetőség a folytatásban.
