Sikerrel kezdte meg hazai sorozatát a TKR
2024. szeptember 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Most a Trinbago Knight Ridersen a sor, hogy sokszor egymás után otthon játsszon: nekik ez a sorozat győzelemmel kezdődött a Guyana Amazon Warriors ellen. Mindkét együttesnél egy késői társulás alkotott ma nagyot, és volt egy furcsa DFR-kikérés is – vagy nem volt?
Trinidad és Tobagó-i tájkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Messze a legkevesebb mérkőzést játszotta eddig az idei szezonban a Trinbago és a Guyana: mindketten csak négyet-négyet, de így is továbbjutó helyen álltak mindketten a tabella közepén. Egy mai győzelem mindkettejüknek nagyon fontos lett volna, hogy nyomába eredhessenek az éllovasoknak, és végül elcsípjék az első két hely valamelyikét a dupla esélyt nyújtó első elődöntő érdekében.
Volt viszont egy kis játékosmozgás mindegyik csapatnál. A címvédő Warriorsnál Imran Tahir már legutóbb sem játszott, akkor nem tudtuk, miért, de most kiderült, hogy sérült, és legalább 10 napot ki kell hagynia. Helyére az ausztrál születésű, de angliai Nathan Sowter érkezett, akit már ma be is dobtak a mély vízbe: ez lett így neki az első CPL-meccse. Ugyancsak visszatért még sérülése után Romario Shepherd, múltkorhoz képest viszont kimaradt Ázam Hán és Raymon Reifer. A Knight Ridershez az egész idényt (szintén sérülés miatt) kihagyó amerikai Ali Khan helyére megérkezett Chris Jordan, akit utoljára 5 évvel ezelőtt láthattunk a CPL-ben – de ma még nem lépett pályára. Pedig voltak cserék rendesen: kimaradt Jason Roy, Jayden Seales és az amerikai válogatotthoz elutazó Andries Gous, akik helyére Tim David, Andre Russell és Dwayne Bravo került be.
A meccsre az összes jegyet eladták, a hangulat fantasztikus volt, és még jobban feldobta, hogy a 40 éves Bravónak, aki már korábban bejelentette, hogy ez után a szezon után visszavonul, csapattársai díszsorfalat álltak a bevonuláskor. A Trinidad egyébként a dobást választotta, így Tim Robinson és Kevin Sinclair jött be ütni. Az első érdekes esemény a 3. játszma végén történt: Akeal Hosein ugyanis egy úszó labdával kidobta Sinclairt – aki állítólag videóbírózást kért ki! Merthogy úgy gondolta, hogy a kaput nem is a labda döntötte le, hanem a kapus ért hozzá a kesztyűjével. Na most ez azért igen furcsa, mert tudomásunk szerint DFR-t csak LKE-re és elkapásra lehet kikérni, kidobásra nem. A különböző források különbözőképpen írják le az esetet: az egyik állítja, hogy márpedig a játékos kérte ki, és mivel nem volt igazuk, el is veszett a lehetőségük, a másik forrás viszont azt írja, hogy nem a játékos, hanem maga a pályán levő bíró kérte, hogy segítsen neki a videóbíró. A Krikettgalaxis egyébként afelé hajlik, hogy ez a második eset történt. Na de haladjunk tovább! Sinclair tehát kiesett, majd egyre többen követték a példáját: még az erőfölényben Shai Hope, a pótkapitány is, így 6 játszma után 42/2 volt az állás. A 9. játszma két Vakár Szalámhíl-kaput hozott, amivel az afgán dobó följött a szezon dobóranglistájának élére, a Guyana pedig 56/4-re süllyedt, sőt, pár dobás múlva Bravo is betalált Keemo Paul kapujába, így a félidő felénél már 64/5-öt mutatott az eredményjelző. Aztán a 12. játszma újabb két kaput hozott (ezúttal Sunil Narie dobásaiból, bár az egyik csak kifutás volt): a 76/7 már borzalmasan nézett ki a vendégek részéről. Most jött viszont a két megmentő: Shepherd és Dwaine Pretorius, akik az utolsó 8 játszmát már lehozták kiesés nélkül, sőt, Shepherd egymaga 3 négyest és 4 hatost ütött, így 24 labdából 51-et hozott össze – rajta kívül a csapatból senki más nem szerzett amúgy maximumot. A GAW viszont 148-ra följött, ami átlag alattinak tűnt, de esetleg akár védhető is lett volna.
A kergetés elején a trinidadi szurkolóknak minden szép és jó volt: Narine például 11 futást hozott az első játszmában, és még Shaqkere Parris is begyűjtött 1-et. A 2. játszmában viszont Narine máris kiesett, innentől pedig rögtön lelassult a pontszerzés. Az erőfölény végén csak 38/1 volt az állás, sőt, mivel Keacy Carty továbbra is igencsak csiga módjára ütött, 8 játszma után is még csak 50 futása volt a csapatnak. A 9. játszma pedig azt is bizonyította, hogy nem volt rossz ötlet Sowtert odahozni a Guyanához: mindkét ütőst kiejtette ugyanis ebben a játszmában. Ilyenkor szokott jönni Nicholas Pooran és/vagy Kieron Pollard, a megmentő – de ma hiába jöttek, nem mentettek sokat az álláson. 10.4 után még csak 56/3, 11.4 után meg például 64/4 volt az állás, ami máris a vendégek győzelmét valószínűsítette! Pooran ugyan még följött 19 futásra, de a 15. játszma végén egy videózással megfordított ítélet eredményeként kiesett: az utolsó 30 dobásból 60 futás hiányzott a csapatnak. De ahogy az első játékrészben is, úgy itt is a végére jött a legjobb társulás: Tim David és főként Andre Russell. Utóbbi 4 hatost ütött, előbbi pedig kettőt, de az a kettő pont a meccs két utolsó dobásából történt: ezzel értek ugyanis be a célba 19.2 játszma alatt.
Győzelmével a Trinbago fölugrott a második helyre, míg a bajnokcsapat lesüllyedt a negyedikre – de attól nem nagyon kell tartaniuk, hogy ennél is tovább süllyednének a végére.
