Minek 5 nap, ha Indiának 3 is sok?

2024. október 1. – Szerző: Krikettgalaxis

Nem akármilyen teljesítményt bemutatva India az utolsó napon meg tudta nyerni azt a tesztet Banglades ellen, amiből több mint két és fél nap elmaradt az eső és a vizes talaj miatt. Ma ebédig kidobták a maradék 8 bengáli ütőst, utána pedig könnyedén lekergették a 100 alatti célt.

India zászlaja (illusztráció)India zászlaja (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Tegnap reggel még úgy tűnt, ezúttal egy manapság egész ritkának mondható döntetlent fogunk látni. De először az indiai dobók száguldottak végig a bangladesi ütősökön, majd egy valóságos Húsz20-as mérkőzésbe ment át a teszt: 34.4 játszma alatt 285 futást és 9 kapuvesztést láthattunk indiai részről. Este 11 játszma alatt Banglades újabb két ütőst elvesztett (igaz, az egyik csak egy éjjeliőr volt), és még mindig 26 futásos hátrányban volt a záráskor.

Mivel az időjárás ma szépnek ígérkezett, egyetlen lehetőségük volt a vendégeknek, hogy kihúzzák döntetlenig: ha most minél tovább védekeznek szívósan. Erre elsőként Szádmán Iszlámnak és az első játékrészben 100-asig jutó Maminul Haknak volt lehetősége, de utóbbi most nem tudta úgy folytatni, ahogyan abbahagyta: már a 14. játszmában (ami a mai 3. volt) elrontott egy söprést (pedig azt nagyon magabiztosan művelte a korábbi játékrészben), és így a belső katona el tudta kapni. A kaput, ahogy a tegnapi kettőt, ismét Ravicsandran Asvin szerezte. Utána viszont Iszlám és Nádzsmul Hoszen Sánta kapitány, ha nem is mindig magabiztosan, de hosszabb ideig meg tudta szilárdítani a társulását, és a 20. játszmában már el is tüntették a csapat hátrányát: most már biztos volt, hogy lesz negyedik játékrész (hacsak ki nem bírják az ütősök a nap végéig). Innentől kezdve minden egyes labda, minden egyes pont lassan-lassan növelte Banglades esélyeit a döntetlenre – csak az volt a baj, hogy az esélyek nagyon alacsonyról indultak. Iszlám a következő időszakban meglepően sok négyest is összehozott, és már az 50-eshez közelített, amikor a 28. játszmában kiesett mellőle Hoszen Sánta: a Ravicsandran helyére frissen behozott dobó, Ravindra Dzsadedzsá találta el a második labdájából az ütős láb-karóját. Iszlámnak ugyan még ebben a játszmában meglett az 50-ese, de a következő játszmában Ákás Díp dobását az árokhoz élezte, és ő is ballaghatott le: 93/5. Az új ütős, Litan Dász is szinte azonnal kiesett egy újabb Dzsadedzsá-dobásból, sőt, a még újabb ütős, Szákib ál-Hászán is ugyanerre a sorsra jutott alig pár dobással később. A hátralevő időszak arról szólt, hogy Musfikur Rahim lassacskán, de azért nem rossz aránnyal gyűjtögette a pontokat, míg a többiek, ha próbálkoztak is ezzel, nem jutottak messzire: miután már Ravicsandrannak és Dzsadedzsának is összejött a 3 kapu, most a végén meg Dzsaszprít Bumráh csinálta meg ugyanezt, és a sorvéggel, majd utolsóként a 37-ig már eljutó Rahimmal is ő végzett. Amikor a 9. ütős kiesett, már éppen jött volna az ebédszünet, de ahogy ilyenkor az szokás, egy kicsit kitolták azt, hogy hátha gyorsan elveszik már az utolsó kapu is, és akkor nem kell külön ebéd és külön játékrészek közti szünet. Végül Rahim a 47. játszmáig is kibírta, így nem halogatták tovább az ebédet: kimondták, hogy ez után a játszma után jön. De milyen a sors: az ütős éppen a 46.6-ban esett ki...

Indiának tehát 95 futásra volt szüksége a győzelemhez, idő pedig bőven állt rendelkezésre. Érdekes kérdés volt, milyen taktikát választanak: nekirohannak őrülten (mint legutóbb), esetleg kifejezetten türelmesek lesznek – vagy valami átmenet a kettő között. Tulajdonképpen átmenet lett, már csak azért is, mert Rohit Sarmá, az egyik, aki múltkor a hátán vitte a gyors támadást, most nagyon hamar kiesett: már a 3. játszmában elkapták Mehedí Hászán Mirádzs dobásából: őt is egy rontott söprés után! (Ez ezen a teszten igen gyakori.) Aztán, mivel Subman Gil is búcsúzott már az 5. játszmában, 6 futással, az ember azt hihette volna: akár még bengáli csodát is láthatunk a végére – de ott volt még a másik nyitó ütős, Jasaszví Dzsájszvál, és azért Virát Kohlí sem volt ma rossz (mikor az?). 10 játszma után már 64/2-es állást láthattunk, a 16. játszmára pedig már Dzsájszvál 50-ese is meglett. Ekkor már csak hajszálra volt az indiai győzelem, de még egy apró szépítés becsúszott Bangladestől is: Táidzsul Iszlám azért csak kiejtette Dzsájszvált, úgy, hogy az elkapást az extra fedezet Szákib ál-Hászán hajtotta végre. Akinek talán ez volt az utolsó ténykedése a teszt formátumban? Meglátjuk – még nem tudni, pályára léphet-e a hamarosan kezdődő hazai teszteken Dél-Afrika ellen. A mai meccset aztán Risabh Pant zárta le egy négyessel a 18. játszmában: India 7 kapuval nyert, és ha eddig bárki kételkedett volna benne, most már biztosan kijelenthető, hogy nagy esélyesei a tesztvébének is.

A két válogatott tesztbeli örökmérlege így továbbra sem tartalmaz bangladesi győzelmet, sőt, döntetlen is csak két alkalommal lett az eddig lejátszott 15 mérkőzésből.


Alapból nem látható kép
×