Ausztrália, a másik fő esélyes már nem hibázott

2024. október 5. – Szerző: Krikettgalaxis

Egy nappal azok után, hogy meglepetésre India vereséggel nyitotta a női világbajnokságot, pályára lépett a még náluk is nagyobb esélyesnek tartott Ausztrália: most elmaradt a meglepetés, ugyanis mindenféle nehézségek árán legyőzték Srí Lankát.

Az Uluru (vagy Ayers-szikla), Ausztrália egyik jelképe (illusztráció)Az Uluru (vagy Ayers-szikla), Ausztrália egyik jelképe (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Vajon mit várjunk egy olyan mérkőzéstől, ahol a hatszoros világbajnok találkozik egy olyan csapattal, akik vereséggel kezdték a tornát, ráadásul akivel szemben eddig a történelmi mérlegük is 100%-os? Nem, nem arra gondoltunk, hogy az első csapat, azaz Ausztrália győzelmét várjuk – hanem nagy küzdelmet! Srí Lankának ugyanis lényegében most már minden meccsét meg kéne nyernie, ha tovább akar jutni – és miután a közelmúltban több nagy skalpot is sikerült begyűjteniük (igaz, nem a vébén), miért ne győzhetnék le akár pont most pont az ausztrálokat?

Ezúttal visszatértünk az első nap helyszínére, Sardzsába, ahol mindkét eddigi mérkőzést az elsőként ütő csapat nyerte (igaz, másik sávon játszva, mint ma). De talán ezért is választotta a pénzfeldobást megnyerő Srí Lanka most is az ütést. Az első meccsükhöz képest ők egyet változtattak: Szacsini Niszanszalá helyére egy hasonló szerepkörű (bal kezes ortodox pörgető) játékost hoztak be, méghozzá Inóká Ranavírát. Az ausztrálok még nem játszottak, így náluk nem tudjuk leírni, mi változott – de azt igen, hogy Phoebe Litchfield nemrég összeszedett ágyéktáji húzódása rendbe jött, és az ütős ma már játszott.

De mivel Ausztrália dobott először, így elsőként egy dobójuk hívta fel magára a figyelmet: Megan Schutt rögtön egy szűz játszmával kezdett Vismi Gunáratnával szemben! Sőt, a második játszmában, amit Ashleigh Gardner dobott, csak egyetlen TÉM extra született, ami a definíció szerint azt jelenti, hogy ez is szűz játszma lett! Az első igazi futás a 2.4-ben jött össze: ez egy dupla volt Csamari Atapattutól – de aztán Ausztráliától is láttunk egy másfajta duplát: majdnem pont egymás utáni két labdából kiejtették mindkét nyitó ütőst. A Srí Lanka-i szenvedés pedig tovább folytatódott: az erőfölény mindössze 23/2-re végződött – de még mielőtt valaki azt hinné, hogy Ausztrália csapata valami csupa űbermensből állna, meg kell említenünk, hogy azért ebben a 6 játszmában 5 (!) alkalommal eresztettek meg rossz dobást és egy szélesük is volt... De nekik ez is bőven belefért, hiszen az ütősöket a folytatásban is szépen vissza tudták fogni, a 7. játszmában pedig Kavisá Dilhári is búcsúzott. Még a 3. rendű Harsitá Szamaravikrama és az 5. rendű Nilaksiká Szilvá adott valami halvány kapaszkodót (ez elég képzavaros lett) a Srí Lanka-iaknak, akiknek a társulása ezek után csak a 13. játszma végén bomlott fel – igaz, eddigre is még csak 56 pontot tudott összekapargatni a csapat, és az is igaz, hogy eközben Annabel Sutherlandtól is jött egy szűz játszma, és volt egy elejtett elkapás is Szamaravikrama ellen (a tettes Darcie Brown volt). A gyorsítás pedig a végén sem sikerült Srí Lanka részéről: pár négyest ugyan beütöttek, de például az utolsó játszmában Schutt újabb két kaput szerzett, összességében pedig csak 93-ig jutottak el az ázsiaiak.

Ha nem Ausztrália lett volna az ellenfél, talán a ráijesztés szót használhatnánk azzal kapcsolatban, ahogy a második félidő indult: az első játszmában ugyanis Udésiká Prabódhaní talált be az ütőjét rosszul tartó Alyssa Healy kapujába, majd a 3. játszma elején Georgia Wareham maradt le centikkel a vonaláról egy futás közben, amikor ledöntötték a kapuját – az állás így 15/2-re változott. De mivel Ausztráliáról volt szó, nem hisszük, hogy ettől különösebben megijedtek volna, így nem írjuk, hogy Srí Lanka rájuk ijesztett. És valószínűleg akkor sem izgultak túlzottan, amikor Ellyse Perryt is elvesztették még az erőfölényben, hiszen Perry addigra már 3 négyesen is túl volt, így összesítésben már bőven több mint egyharmadát lekergették eddigre a célnak. Talán akkor lehetett volna egy kicsit szorosabb a végjáték, ha a 9. játszmában a mélységi középpályán nem ejtik el Beth Mooney-t – de elejtették, így az ütős később 43 futásig is elmenetelt. A félidő felénél a csapatnak már 62 pontja volt 3 vesztett kapu mellett, így az eredmény már nem igazán volt kérdéses: a hiányzó pontokat elég rövid időn belül be is kaszálták az ausztrálok, és 34 megmaradó dobással nyertek. A nagy harc tehát elmaradt, a papírforma szerinti eredmény nem.


Alapból nem látható kép
×