India az utolsó játszmában bukta el a meccset és valószínűleg a továbbjutást
2024. október 13. – Szerző: Krikettgalaxis
Igen izgalmasra sikerült a mai második mérkőzés a női világbajnokságon. Indiának 14 futás hiányzott az utolsó játszmában, de ezek után 4 kaput vesztettek, így kikaptak az ausztráloktól – ezzel valószínűleg lefőtt nekik a kávé. Hacsak ősi ellenfelük, Pakisztán holnap nem segíti ki őket... Ausztrália viszont most már biztos továbbjutó, nem mintha eddig kétséges lett volna.
Adelaide belvárosának látképe (illusztráció)A kép szerzője: Ardash Muradian (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
India–Ausztrália? Ez aztán mindig, minden körülmények között hatalmas rangadó, de most, hogy igen kiélezett a csata a továbbjutásért a világbajnokság A csoportjából, még különösebben hatalmas. Érződött ez a helyszínen is: eddig sajnos az Arab Emírségekbe kapkodva, nem sokkal a kezdés előtt áthelyezett tornára nem voltak jellemzők a magas nézőszámok, de ma azért mégiscsak közel 15 000-en összegyűltek a sardzsai stadion lelátóin a szurkolók.
Az eddig parádézó ausztrálokat az előző meccsen két sérülés is utolérte: emiatt ma Tayla Vlaeminck és Alyssa Healy, az eddigi kapitány is kimaradt a csapatból – utóbbit ráadásul mankókkal járva lehetett látni a kezdés előtt, ami nagyon azt sugallta, hogy nem csak ezt az egy mérkőzést fogja kihagyni... Helyükre egyébként Grace Harris és Darcie Brown érkezett, kapitánynak Tahlia McGratht jelölték ki, míg a kapuk mögé Beth Mooney állt be. India esetén éppen fordított előjelű változás történt: ott sérülésből tért vissza egy játékos, jelesül Púdzsá Vasztrákar, aki így Szadzsívan Szadzsánát szorította ki a csapatból. Aztán viszont egy ritkán látható dolog történt: a pénzfeldobáskor bejelentett csapaton is változtattak még egyet! (Ehhez persze már kellett az ellenfél hozzájárulása, de ők sportszerűen megadták azt.) Az történt ugyanis, hogy a kezdés előtti bemelegítés során Ásá Sobhaná megsérült, és a helyére kérték be Rádhá Jádavot.
Ausztrália az ütést választotta, ám az új nyitó párnak, Harrisnek és Mooney-nak nem ment valami jól a játék. A második játszmában például csak 2 futást szereztek, a harmadikban pedig Renuká Szinh két egymás utáni labdából kiejtette Mooney-t (ehhez kellett Jádav látványos, előrevetődős elkapása) és az újként bejövő Georgia Warehamet is – igaz, utóbbinak az LKE-jéről utólag kiderült, hogy a labda mellément volna, de hát nem kérték ki a videózást, így helyben maradt a bíró kiesési ítélete. Az erőfölény így 37/2-vel zárult, ami India számára nézett ki jobban. De a Harris–McGrath társulás már most a stabilitás jeleit mutatta, és a félidő felére már 65/2-ig emelték a csapatukat, miközben mindketten már legalább 24 pontnál jártak. Jádav dobóként végül a 12. játszmában mutatkozott be (amúgy az egész vébén most először), és máris az 5. dobásából leverték McGrath pótkapitány kapuját! Később Ellyse Perry is eljutott ugyanúgy 32 futásig, mint McGrath – és például Phoebe Litchfield epizódszerepe sem volt haszontalan, hiszen ő 9 dobásból beütött egy négyest és egy hatost is. Igen ám, de ehhez kellett egy érdekes (vitatott?) videóbírós ítélet: a 16.2-ben a pályán megadtak ellene egy LKE-t, de a videóbíró visszavonatta, mondván, hogy az ütős fordított söpréssel próbálkozott, ami azt jelenti, hogy ilyenkor felcserélődik a kéz- és a láb-oldal, a labda pedig az új láb-oldalon kívül pattant! Végül Ausztrália 151 futással zárt, amiről igazán nem lehetett megmondani, hogy mennyire jó vagy nem jó eredmény India ellen.
A kergetés eléggé hullámzó játékot hozott. Az első 3 játszma például India számára volt szebb: ekkor Saifálí Varmá és Szmriti Mandháná 25/0-t teljesített, de az erőfölény második felében már csak két határt tudtak ütni, és mindkét nyitó ütős búcsúzott is közben: 6 játszma után az állás 41/2 volt. A már három négyesnél tartó Dzsemimáh Rodriksz ezek után szintén hamar kiesett, de a 4. rendű Harmanprít Kaur és az utána következő Dípti Sarmá végre össze tudott hozni nekik egy hosszabb társulást. Igaz, Sarmá a 8. és a 9. játszma végén is majdnem kiesett, de először egy futás befejezésekor sikerült elvetődve beérnie a vonala mögé, mielőtt kifuthatták volna, másodszor pedig elejtettek ellene egy elkapást a hátsó csúcson. A félidő fele így 67/3-as állást hozott, 15.4-ig pedig 110/3-ig tudtak följönni. Eközben egyébként, a 11. játszma végén biztossá vált, hogy Ausztrália továbbjut: innentől kezdve NFA-juk nem romolhatott le annyira, hogy ketten is meg tudják őket előzni valahogyan. De Indiának még nagyon kellett volna a győzelem a továbbjutáshoz, ezért harcoltak tovább – igaz, Sarmá 15.5-beli kiesése nem használt az ügynek. Az viszont igen, hogy Kaur folytatta a jó játékot, és a 19. játszmában már 50-nél tartott – a játszma végén pedig India 138/5-nél. Vagyis 14 futás kellett volna nekik a sikerhez. A 20. játszmát azonban borzasztóan elrontották: Annabel Sutherland kettejüket is kiejtette, másik két ütős pedig kifutásból búcsúzott, miközben összesen csak 3 szimplát és egy széles extrát tudtak begyűjteni...
Ez nagyon érdekessé tette a csoportot: holnap dől el az Új-Zéland és Pakisztán közötti meccsen, hogy Ausztrálián kívül ki mehet majd az elődöntőbe. Ha Új-Zéland nyer, ők jutnak tovább. Ha Pakisztán kicsi vagy közepes nagyságú győzelmet arat, akkor India lesz a továbbjutó, de ha Pakisztán mondjuk 150 futást szerez és legalább 53 futással nyer, akkor még ők is befuthatnak a második helyre!
