Nem sok maradt az indiai teszt holnapi, ötödik napjára
2024. október 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Egy esőben, de akcióban is bővelkedő negyedik napon vagyunk túl az India és Új-Zéland közötti első teszten. India egy rendkívül jó társulással indította a napot, de a végén 16 játszma alatt 7 ütősök kiesett, így csak egy 107-es cél állt Új-Zéland előtt. A negyedik játékrész 0/0-nál ért véget mára.
Jellegzetes új-zélandi táj valahol Canterbury régióban (illusztráció)A kép szerzője: Phillip Capper (Flickr), licenc: CC BY 2.0
Több mint 450 futás gyűlt össze tegnap, amiből India a harmadik játékrészben 231-et mondhatott magáénak, mindössze 49 játszma alatt, 3 kapu elvesztése árán. Azonban a hazaiaknak még így is 125 futásra lett volna szükségük ahhoz, hogy egyáltalán pluszba forduljon a mérlegük – és akkor még Új-Zélandnak hátralesz egy játékrésze. Azonban tegnap Virát Kohlí és Szarfaráz Khán játékát látva el tudtuk képzelni, hogy... azt, hogy bármi elképzelhető. Igaz azonban az is, hogy a tegnapi legutolsó dobásból Kohlí kiesett...
Ma reggel tehát a 70-en álló Khán kezdett ütésben, és új emberként Risabh Pant, akit két nappal ezelőtt csúnyán eltalált a térdén egy labda, így azóta még a mezőnyben sem játszott, mára viszont ütésre alkalmasnak tűnt. Éjszaka volt egy kis eső, de a kezdésre már elállt, és a felhőkön a Nap már próbálkozott áttörni. Mivel szombat volt, most már sokkal nagyobb számban érkeztek a nézők a stadionba – mit érkeztek: özönlöttek! Azt nem állítjuk, hogy az ütősök minden mozdulatukat teljes magabiztossággal hajtották volna végre a kezdeti szakaszban, de azt, hogy eredményesek voltak, azt igen. Az első nagyobb új-zélandi lehetőség az 56. játszma elején jött el, amikor egy szimpla után Pant elindult még egy futásra, és elég későn fordult vissza – ám Tom Blundell kapus erre nem számított, elkószált a helyéről, így nem sikerült kifutni az ütőst. A futások pedig gyorsan gyűltek: Khán már az 57. játszmában 100 fölé jutott (pályafutása során először, így aztán hatalmas ünneplést csapott), a 66. játszmában pedig már India 46. határját is megütötték ebben a játékrészben: vagyis annyit, ahány futásuk volt összesen az első negyedben! Ekkor viszont két egymás utáni dobásból két videóbírózásra került sor – de mindkettő India javára dőlt el. Először Pant ellen adtak meg egy LKE-t, de az vissza kellett vonni, mert beleért, aztán meg a következőre nem adtak meg egyet, amit Új-Zéland szeretett volna, de abba is beleért... A 71. játszmában Pant is 50-esig jutott, de ennek a játszmának a végén, 11 órakor eleredt az eső, így szünet következett – aztán 11:20-tól az ebédet is megtartották. India hátránya már csak 12 pont volt ekkor!
Az ebéd 12 órakor véget ért, de az eső még nem, így a várakozás folytatódott. Valamivel 13 óra után már javult az idő, elkezdődött a mozgolódás, de csak 13:50-kor indult újra a játék. A nap végére emiatt egy extra fél órát adtak hozzá az időkerethez, amit persze csak akkor lehet majd kihasználni, ha megfelelők lesznek az esti fényviszonyok. Amúgy emlékezhettünk rá, hogy Új-Zéland az első játéknapon eső után hogyan tarolt: vajon most is megtörténik? – merülhetett fel a kérdés. Az ugyan új labdával volt, a mostani meg már elég régi, de 80 játszma után, vagyis nagyon hamar ki lehetett kérni az új labdát. Új-Zéland természetesen azonnal ki is kérte, mivel eső ide, eső oda, a Khán–Pant pár a leállás után is tovább parádézott (még ha pár kisebb esély volt is a kiejtésükre közben). Amikor az új labdát kikérték, India éppen 400/3-on állt, vagyis már bőven pozitívban voltak. És bizony valóban óriási különbséget jelentett az új labda! Tim Southee és Matt Henry folyamatosan veszélyt teremtett vele, a dobások szépen görbültek, és gyakran úgy suhantak el az ütők mellett, hogy csak a szerencsén múlt, hogy nem lett belőle élezéses elkapás. A 84. játszmában Khán még éppen elvánszorgott 150-ig, de a következő vele szembeni labdát már egy mezőnyjátékoshoz emelte, aki elkapta. Az ütős tehát egy nagy mérföldkő elérése után esett ki, Pant pedig nagyon közelített a magáéhoz (ő csak a 100-hoz) – ám a különbség az volt, hogy neki nem lett meg, mert 99-nél William O’Rourke kidobta! A közönség egy pillanatra döbbenten elnémult, de aztán a csendet tapsvihar váltotta fel, hiszen a 99 is nagyon szép (és hasznos) eredmény volt. Miután viszont a két mai veszélyes ember távozott, Új-Zéland már pillanatok alatt rövidre zárta a játékrészt. O’Rourke-nak már ez a játszmája, amiben Pantot kiejtette, már ez is szűz lett, aztán a következő két (!) játszma, amit dobott, szintén szűz lett kapuval! Az utolsó 5 indiai ütős nagyjából olyan eredménnyel esett ki, mintha csak az első negyedben járnánk: ketten kacsáztak, a többiek pedig legfeljebb 15-ig jutottak el. Közbeékelődött még egyébként a teaszünet is: akkor éppen 438/6 volt az állás, de innen már csak 462-ig jutottak el a tea utáni rövid időszakban.
Új-Zéland előtt tehát mindössze egy 107-es cél állt a negyedik játékrészre. Persze ha ellenük is így viselkedik az új labda (és a talaj), mint India ellen a meccs elején illetve épp az imént, akkor még ez a 107 is trükkös lehet, de őszintén szólva kevés esély látszik rá, hogy ne vadásszák le. Miért írjuk ezt így jelen időben? Azért, mert a 4. játékrészben mindössze 4 Dzsaszprít Bumráh-dobás után a játékvezetők megmérték a fényt, és kiderült, hogy túl gyenge, így megszakadt a játék, majd pár perc múlva az eső is ömleni kezdett – így aztán le is fújták a mai napot.
