Új-Zéland olyat tett, mint még soha senki

2024. november 3. – Szerző: Krikettgalaxis

Az új-zélandi válogatott lett a világon az első, amelyik idegenben 3–0-ra le tudta mosni Indiát egy tesztsorozaton, miután az utolsó meccs harmadik napján mindössze 121 futással kidobták a teljes indiai csapatot a negyedik játékrészben. Így pedig egyre izgalmasabb a tesztvilágbajnokság is!

Egy barna kivi, Új-Zéland különlegessége (illusztráció)

A kép szerzője: Glen Fergus (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 2.5

Eddig igen hullámzó volt a játék az első két napon – főként azért, mert a végére a talaj is kezdett nagyon hullámzóvá válni: igen nehéz volt a pontszerzés, annál könnyebb a kapuszerzés. Új-Zéland 171/9-cel fejezte be tegnap a 3. játékrészt, így várható volt, hogy ma reggel igen hamar befejeződik ez a negyed. És így is lett: nagyjából 8 perc, azon belül pedig 14 labda kellett hozzá, míg végül 3 vendégfutás összegyűlése után Ravinra Dzsadedzsá a meccsen a második 5-ös zsákmányát begyűjtve búcsúztatta Ajaz Patelt. India előtt így csupán egy 147-es cél állt a végére, de a nem túl sima pálya miatt ez sem ígérkezett túl simának. Annyira nem, hogy ebben a stadionban eddig még csak egyszer kergetett le valaki ennél nagyobb célt egy teszt negyedik negyedében...

Az ütést Rohit Sarmá és Jasaszví Dzsájszvál kezdte, míg dobásban a legelején kapott pár játszmát Matt Henry is, de utána kizárólag két pörgető, Ajaz Patel és Glenn Phillips próbálkozott egész végig. Pedig Henry rövid bentléte alatt is szerzett egy kaput, méghozzá a már két négyest is szerző Sarmáét a 3. játszmában: az ütős egy húzáshoz nem eléggé rövid labdába próbált meg belehúzni, amiből élezés lett, amit Phillips egy jó kis rohanás után elkapott. A 4. játszma megint egy indiai ütős saját hibájából hozott kiesést (ezen a meccsen már sokadszor): Subman Gil a talaj kiszámíthatatlansága ellenére számítani próbált: azt hitte, a labda ki fog térülni és mellémegy, ehelyett Patel dobása nem változtatott irányt, és egyenesen levitte a kéz-karó tetejét. A 6. játszmában Virát Kohlínak viszont már éppen az volt a probléma, hogy Patel labdája kitérült, emiatt a katonához élezte: ő is egy ponttal búcsúzott, mint Gil, így aztán Új-Zéland előtt máris felsejlett a remény a győzelemre! Igaz, most jött be Risabh Pant, aki viszont szuperül kezdett játszani. Beállta után 3 dobásból máris 10 pont született: egy 4 mellé extra és egy hatos, a folytatásban pedig a négyes határokat kezdte el ontani. Csakhogy közben fogyni kezdtek mellőle a társak: a 7. játszmában Dzsájszvál esett ki egy egyértelmű LKE-ből, két dobás múlva pedig Szarfaráz Khán is egy nagyot hibázott: egy röptét söpört meg rosszul, egyenesen a mélységi középpályás karmai közé! Most viszont végre egy nyugalmasabb időszak következett India számára: Pant és Dzsadedzsá a 16. játszma végéig együtt tudott maradni, 71 pontig juttatva a csapatot, és egyre izgalmasabbá téve a végjátékot. Olyannyira, hogy az elején a megrökönyödéstől elcsendesedett közönség ekkor már a sikeres védekező (!) ütések után is ordítozott örömében! De a 16. játszma végén Patel már a negyedik kapuját begyűjtve kiejtette Dzsadedzsát, így a 20 játszma utáni ebédszünetkor már 6 elvesztett kapu állt India neve mellett – igaz, 92 megszerzett futás is (amiből 53 egyedül Panté volt), vagyis már csak 55 pont vagy 4 kapu hiányzott egyik vagy másik válogatott sikeréhez!

A 22. játszma aztán alighanem eldöntötte a mérkőzést: kiesett Pant. Igaz, egy olyan módon, amit még a meccs után is vitattak a hazaiak... Történt ugyanis, hogy lábszárvédőjének a tetejéről a kapushoz pattant a labda, amiért persze a bíró nem ítélt kiesést, de a dobó, Patel meg volt róla győződve, hogy előtte az ütővel is beleért, ezért kikérte a videózást. A videóbíró pedig először úgy látta, hogy van ugyan egy kis zörej a kérdéses időpontban, de az valószínűleg az a hang lehetett, amikor az ütő hozzáért a lábszárvédőhöz, hiszen a képeken nem látszott, hogy a labda érintkezett volna az ütővel. Aztán egyszer csak hirtelen meggondolta magát, és valamiért úgy döntött, mégis vissza kell vonni a neski-ítéletet. Talán azt látta, hogy a labda pályája módosult, következésképpen annak ellenére történhetett beleérés, hogy éppen az a pillanat nem volt lefilmezve? Lehet. Akárhogy is: az állás 106/7-re változott, ami aztán a 29. játszma elejére 121/7 lett. 26 futás vagy 3 kapu? Az izgalmak a tetőfokukra hágtak. De nem húzódtak el sokáig. Ugyanis 28.4-től kezdve négy labdán belül kiesett a maradék három ütős: Új-Zéland 3–0-ra megnyerte a sorozatot!

Ez volt a történelemben a harmadik eset, amikor India úgy vesztett el egy hazai sorozatot, hogy nem nyert meg egyetlen meccset sem – de a két korábbi esetben (1980-ban és 2000-ben) rövidebb volt a sorozat. Legalább három mérkőzéseset még sosem buktak el így. És egyáltalán: Új-Zéland még soha senki ellen nem nyert egy bármilyen tesztsorozaton belül 3 meccset, csak most először! Olyan pedig, hogy India egy hazai (hosszabb) sorozatban 3 tesztet is elveszítsen, utoljára 1983-ban történt. Egy apró egyéni rekord is összejött most: Ajaz Patel most már 25 kaput szerzett összesítésben itt, a Vánkhere stadionban, és ennyit vagy ennél többet egy adott indiai pályán, India ellen még sehol senki. Sőt, újabb érdekesség, hogy olyan is most történt először a világon, hogy egy tesztmeccsen két balkezes dobó két ötös zsákmányt gyűjtsön: most pedig Ajaz Patel és Ravindra Dzsadedzsá ezt megtette.

Az eredménynek köszönhetően igen szorossá vált a tesztvilágbajnokság mezőnye: még öt csapatnak is valós esélye van arra, hogy bejusson a döntőbe! Ha India biztos akar lenni abban, hogy más eredményektől függetlenül bejut, akkor Ausztráliában 4 győzelem és egy döntetlen megfelelne nekik... Szerencsés esetben azonban akár még úgy is döntősök lehetnek, ha 3–2-re kikapnak az ausztráloktól. Új-Zéland még három tesztet fog játszani, méghozzá hazai pályán Anglia ellen: ha azt mind megnyerik, még akkor sem biztos, hogy döntősök lesznek, de jó esélyük lesz rá. Viszont ha akár egyet is elvesztenek, nem kicsit lecsökkennek az esélyeik.