Csupa kis sziget válogatottja jutott tovább az amerikai vébéselejtezőből
2024. december 17. – Szerző: Krikettgalaxis
Bár 9 csapat, köztük nagy latin-amerikai országok is megmérkőztek a 2026-os Húsz20-as világbajnokság amerikai selejtezőjének első körében, az első három, azaz továbbjutó helyen Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Bahama-szigetek végzett. Hiába, még kell egy kis idő, mire a latinók is komolyan kezdik venni ezt a sportot.
Bermudai látkép (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Amerika is egy olyan kontinens, hogy van egy kiemelkedő válogatottjuk (a Karib-térség), néhány közepes (USA, Kanada), jópár feltörekvő, illetve számos ország még nem társult a Nemzetközi Krikett-tanácshoz (ICC). A Karib-térség és az USA legutóbbi vébészereplésének eredményeként automatikusan kijutott a 2026-os tornára is, Kanada ugyanezen okokból a selejtező második körében csatlakozik, a többiekre viszont most egy első körös selejtező várt.
Ezen a tornán 9 válogatott vett részt: érdekes módon Costa Rica, Chile és Peru nem indult, pedig ők is jogosultak lettek volna. Ott volt viszont az a Szurinám, akik régóta társult tagok az ICC-ben, így már 2019 óta játszhattak volna NH20-as meccseket, de eddig még egyetlen egyet sem játszottak: most mutatkoztak be a nemzetközi színtéren. Vagy ott volt például Belíz, akik már 3 éve nem játszottak válogatottmeccset. Szerencsére úgy szervezték meg a tornát, hogy mind a 9 csapat egy nagy csoportba került, mindenki mindenkivel játszott egyszer, így aztán a ritkán látott országok is egész sok, 8 újabb meccsel gazdagították történelmüket.
Bár ez nem teljesen igaz, hogy mindenki mindenkivel egyszer játszott: a legelső meccs, ahol Bermuda és a házigazda Argenítna találkozott volna, a vizes pálya miatt elmaradt. Érdekesség, hogy véletlenül pont ez a két csapat a selejtezőtorna előtt játszott egymással egy felkészülési meccset, így tehát mégiscsak pont mindenki mindenkivel egyszer játszott a 9 közül, csak éppen ez az egy párosítás nem számított bele az eredménybe.
Az is jó hír lehet a semleges szurkolóknak, hogy nem volt teljesen egyértelmű erősorrend, történtek körbeverések, és nem volt olyan csapat, amelyik ne tudott volna megnyerni egy meccset sem. Sőt, mindenki legalább két győzelemmel végzett, és csak az előzetesen is esélyesnek tartott, korábban még ENN-re is jogosult Bermuda maradt 100%-os (eltekintve az elmaradt meccsüktől, ahol 1 pontot kaptak).
A történelem 2024-ben még jócskán éreztette a hatását a mérkőzések eredményeiben. Az egykori Brit Birodalomhoz kötődő, és így régi kriketthagyományokkal rendelkező kis szigetek, azaz Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Bahama-szigetek sokkal eredményesebbek voltak, mint akár Argentína, akár mondjuk Mexikó vagy Brazília, ahol még csak pár éve fejlődik igazán a krikett. Viszont ha ez a fejlődés kitart, akkor jaj a kis szigeteknek: ők ugyanis alacsony lakosságszámuk miatt már nem igazán fejlődhetnek tovább, de ezek a jókora országok helyi kriketthatalmakká válhatnak, és elsöpörhetik a ma még eredményes Bahamákat és társaikat. A Krikettgalaxis ugyan semleges, tehát elvileg nem kívánhatna ilyen rosszat
ezeknek a kis csapatoknak, de mégis kimondjuk: örülnénk, ha ez mihamarabb megtörténne. De mint említettük, most még nem ez volt a helyzet: Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Bahama-szigetek jutott tovább a második körbe, ahol majd Kanadával kiegészülve négyen küzdenek meg a vébére való kijutásért.
Ezen a tornán összesítésben a legtöbb futást a Kajmán-szigetek ütőse, Sacha De Alwis Seneveratne gyűjtötte, aki 324-ig jutott – ebből 150 (!) egyetlen mérkőzésen, Brazília ellen sikerült neki. A legjobb dobónak az argentin Hernán Fennell bizonyult, aki 17 ütőst ejtett ki, ráadásul a Kajmán-szigetek ellen mesternégyest (!) szerzett. De ezek mellett is akadt néhány kiemelkedő egyéni teljesítmény, elsősorban a dobók részéről, amik közül egyet emelünk ki: a belízi Maurice Castillo hatos zsákmányt ért el Panama ellen.
