Átlagos meccs, néhány érdekesség, viperagyőzelem
2025. január 12. – Szerző: Krikettgalaxis
Az ILT20 mai, dupla napjának első találkozóján az Abu Dhabi Knight Riders és a Desert Vipers csapott össze. Nagy különlegességek nem történtek, de volt pár szép egyéni teljesítmény és egy szándékos visszavonulás is – az eredmény pedig a Vipers 7 kapus győzelme lett.
Egy sivatagi vipera (egészen pontosan: szarvasvipera) (illusztráció)A kép szerzője: Holger Krisp (Wiki Commons), licenc: CC BY 3.0
A tavalyi szezon helyezéseiből nem biztos, hogy érdemes kiindulni, hiszen olyan sűrű volt a tabella, de egyelőre mást nem igazán lehet megemlíteni a két csapattal kapcsolatban: az ADKR akkor a tabella 3., míg a Vipers az 5. helyén végzett, így csak a Knight Riders jutott be a rájátszásba – ahol aztán rögtön búcsúztak is a végselejtezőben, összesítésben tehát a 4. helyen végezve. Ezek alapján elég hasonló erősségűnek érződhetett a két csapat – de persze a keretük is részben kicserélődött, így megjósolhatatlan volt, hogy ma milyenek lesznek az erőviszonyok.
Fontos változás volt például a viperáknál, hogy idén a kapitányuk is új volt: Colin Munro helyett honfitársa, Lockie Ferguson, aki a még be sem fejeződött BBL-ből jött át az ILT20-ba. Rajta kívül Fáhar Zamán is új ember volt: a többiek mind játszottak már a korábbi években a csapatban. Ami a fővárosiakat illeti: náluk Jason Holder, Kyle Mayers és Phil Salt is most szerepelt először a csapatban – na meg a világ számára eddig még ismeretlen helyi játékos, Sáhid Bhutta, a 30 éves dobó is.
A pénzfeldobáskor a Desert Vipers a dobást választotta: talán érdemes is volt ezen a sávon, amely kezdetben még zöldellt a fűtől. Az első játszmát Mohammad Ámir dobta Salt és Mayers ellen, és mindjárt ebben a játszmában kialakult egy nagy veszély: csakhogy Dan Lawrence, a katona (aki egyébként szintén a BBL-t hagyta el az ILT20 kedvéért) elejtette a kínálkozó elkapási esélyt Mayers ellen! De Ámirnak nem kellett sokáig szomorkodnia emiatt: második játszmájában már sikerült az ő labdájából elkapni Mayerst – majd még az erőfölényben Ferguson kapitány is lecsapott, labdájával kifordítva a földből Joe Clarke láb-karóját. Néhány Salt-négyes még legalább 29/2-ig eljuttatta a csapatot az erőfölény végére, de azért ez elég soványka eredmény volt. Ezek után a 4. rendű Michael Pepper már gyorsítani próbált, de a 7. játszma végén a nyílt középre ütött labdáját Sam Curran bravúrosan rádobta a kapura, ahonnan az ütős futni indult, és ahova visszafordulás után nem ért vissza... Ezek után Salt és Alísan Sarafu társulása ütött, méghozzá jóval tartósabban – igaz, nem túl gyorsan: a félidő felénél még mindig csak 56/3 volt az állás, a 11. játszmában pedig Salt ellen még LKE-t is ítélt a bíró. Ez annyira egyértelműnek tűnt, hogy maga az ütős is, miután kikérte a videózást, már az előtt elkezdett lesétálni, hogy megjelent volna az eredmény – de amikor megjelent, Salt jöhetett vissza, ugyanis a labda mellément volna! Így aztán a 15. játszma végén az angol ütős már 50-ig is eljuthatott, és Sarafu sem haladt rosszul: a 17. játszma végén már neki is 46 volt. Ám ekkor meglepő esemény történt: az emírségekbeli ütős úgy döntött, visszavonul, hogy átadja helyét Andre Russellnek, akiről úgy gondolták, talán gyorsabb befejező lehet. És ez lehet, hogy jó döntés is volt, mert a hátralevő 3 játszmában Russell valóban 210 fölötti aránnyal ütött be 30 futást, 166-ra fölhozva a Knight Riderst. Salt egyébként 71-neskivel zárt.
A második félidő eleje szintén nehezen ment az ütősöknek, ahogy az elsőé is. Az első két játszmában nem született határ, és bár utána a Fáhar Zamán–Alex Hales pár megpróbált gyorsítani, Zaman az 5. játszmában a kapushoz élezett egy Russell-labdát, így a pár felbomlott. Az új ember, Lawrence azonban új lendületet is hozott, és főleg neki köszönhetően az erőfölény végére már 46/1-en állt a csapat. Ekkor viszont újabb lassulás (és Hales kiesése) következett, így a félidő felénél 69/2 volt az állás: ez persze még így is sokkal jobb, mint az ellenfélé volt ugyanekkor. A játékrészek közötti szünetben egyébként a lilák Ali Khant hozták be, de ő egész eddig nem dobott: most viszont igen – azonban elég pazarlóan, és az újonc Bhuttának sem ment annyira jól a dobás. Lawrence a 15. játszmában már 50-est ünnepelhetett, és ekkori társa, Sam Curran is szépen haladt: a 17. játszma végére már 150/2-n állt a csapat. Utána Bhutta végre megszerezte első ILT20-as kapuját, méghozzá a már 70-nél tartó Lawrence ellen, de az ADKR-nek ez késő volt: a DV győzelme már elkerülhetetlennek tűnt. A 19. játszmában még történt egy kis érdekesség: a 49-en álló Curran ütését elejtették a mélységi középpályán, így kiesés helyett neki is meglett az 50 – majd egyébként a következő dobásból a mérkőzés is a Vipersnek.
