Pluszpont nélkül is az élre ugrott volna az MICT, de azzal együtt meg főleg
2025. január 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Talán kicsit meglepő volt, hogy milyen könnyedén múlta felül a mai második SA20-as találkozón az MI Cape Town a Joburg Super Kingst: annyira, hogy mivel 16 játszmán belül lekergették a célt, 4 helyett 5 pontot kaptak, így már 2 egység az előnyük a második helyezettel szemben.
Fokváros látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A két együttes utolsó két egymás utáni találkozója egy kicsit hasonlított egymásra: mindkettő az eső miatt korábban véget ért, és mindkettőben a JSK vette sikerrel a kergetést. A két meccs közül a második egyébként már ebben az idényben volt, alig több mint egy hete. Most viszont Fokvárosban, sokkal jobb időjárási körülmények között küzdöttek meg a felek, a tét pedig nem más volt, mint az, hogy ki ugrik fel a tabella élére.
A hazaiaknál kisebb betegsége után visszatért Ryan Rickelton, és újként jelent meg a csapat múltkori összecsapásához képest Corbin Bosch is, miközben Connor Esterhuizen és Azmatulláh Omarzí lekerült a játékosok listájáról. Ezzel szemben a szuperkirályok hármat is változtattak előző meccsükhöz képest: Moeen Ali, Hardus Viljoen és Lutho Sipamla helyét Wihan Lubbe, Tabraiz Shamsi és Matísa Patirana vette át. A pénzfeldobást utóbbi csapat nyerte, és az ütést választotta.
Középen Devon Conway és Faf du Plessis leste az érkező labdákat, és bár az MI öt különböző dobót próbált ki az első 5 játszmában, a két ütős mindegyiket megkínálta jópár ponttal, többek között legalább egy-egy négyessel is, az erőfölény végére pedig már 51 pontja gyűlt össze a sárgáknak kiesés nélkül. Utána aztán sikerült lehozniuk a dobóknak néhány határ nélküli játszmát, de a 9-edikben Du Plessis ezt szépen megbosszulta, és George Linde három dobását is hatosra ütötte, és a 10. játszma is hozott újabb két négyest, ezúttal Rásid Hán ellen. A félidő felénél 92/0 volt az állás: mennyi lesz így a vége, 220? Nos, messze nem lett annyi, mert a játékrész második fele egész más képet mutatott. Bár a folytatás első dobása még egy elejtett elkapást hozott Conway ellen, de néhány dobással később a már 61-nél tartó Du Plessist nem ejtették el a nyílt hosszún. A következő labdából majdnem ugyanez megtörtént Conway-jel, de ez már egy más játszma volt, másik mezőnyjátékossal (Dewald Brevis), aki így a második elejtést hozta össze az ütőssel szemben... De ahogy az előbb, úgy ennek a játszmának a végén is kiesett egy ütős: most maga Conway, leverés által, és az egyik új ember, Leus du Plooy, valamint az ő helyére bejövő Lubbe is csak nagyon rövid ideig bírta: a 14. játszma 108/4-gyel végződött, ami óriási visszaesés volt a vendégek részéről. Jonny Bairstow és Donovan Ferreira azonban ismét irányba állította a szekeret, és megmentette őket a további lejtmenettől: Ferreira 11 labda után 18 ponttal esett ki, Bairstow pedig 2 négyessel és 4 hatossal gyorsan 43-ra jött föl, amivel legalább azt el tudta érni, hogy a csapat 172-ig eljusson.
A második félidőre a johannesburgiak fekete karszalaggal jöttek ki, Shamsi nemrég elhulyt édesanyja emlékére. De a játékban is érte őket egy (persze sokkal kisebb) szerencsétlenség: az első játszmában Evan Jones elejtette ugyanis Rassie van der Dussent... Aki pedig, két csendesebb játszma után Rickeltonnal együtt beindult, és ahogy a vendégek nyitó társulása, ők is lehozták együtt az erőfölényt, csak ők még jobban, 59 futással. (Érdekesség, hogy időközben már a 3. szép elkapást láthattuk a meccsen – a közönség soraiban egy-egy hatos után!) A félidő feléig viszont már nem jutottak el mindketten, mert a 7. játszmában lassúak voltak egy dupla futásnál, és Van der Dussen milliméterekkel lemaradt a vonalról, amikor Bairstow kapus leverte a pálcákat. De a helyére jövő Reeza Hendricks, miután egyébként a 10. játszmában egy fejszés söprése átsiklott a mezőnyjátékos, Patirana kezei között, és így új életet nyert, már kibírta a félidő feléig: az állás így akkor 101/1 volt. A 13. játszmában Rickelton már az 50-est is elérte, de ez még semmi: a 14-edikben egy 4–4–4–6–2–6-tal egy pillanat alatt máris a győzelem küszöbére repítette a csapatát, amelyen aztán a következő játszmában látott három újabb hatosnak is köszönhetően (amelyek közül kettő megint Rickeltoné volt) már a 16. játszma végén át is léptek. Ami egyben azt is jelentette, hogy teljesítették a pluszont feltételét, azaz most már 14 pontra jöttek föl: ez bőven elég ahhoz, hogy elsők legyenek. Igaz, eggyel többet játszva, mint a többség.
