Megszerezte első pontjait a Gulf Giants is
2025. január 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Az első ILT20 bajnoka, az idén eddig nyeretlen Gulf Giants is bejelentkezett végre egy győzelemmel: az utolsó előtti Dubai Capitalst győzték le, akiket ezzel le is szorítottak az utolsó helyre.
A Perzsa- vagy Arab-öböl műholdfelvételen (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Azt hihetnénk, hogy a két utolsó helyezett csatája az nem valami érdekes dolog sosem. De azért ezekben a krikettligákban, ahol ennyire kiegyenlített a mezőny, semmi sem garantálja, hogy egy olyan meccs színvonalasabb és/vagy izgalmasabb játékot hozna, ahol pillanatnyilag előrébb helyezkedő csapatok játszanak. Ezért mindenképpen érdemes volt odafigyelni a mai összecsapásra is, ahol az utolsó előtti Capitals és a még pont nélkül álló Giants találkozott – ráadásul tegyük hozzá: a Giants eddig kevesebb mérkőzést játszott, mint bárki más, így ahhoz, hogy nekik még nem volt pontjuk, ez is hozzájárulhatott.
A narancsok szinte a fél kezdőcsapatukat kicserélték múltkorhoz képest, valószínűleg formajavulásban reménykedve. Kimaradt Adam Lyth, Rehan Ahmed, Ollie Robinson, Szaghír Hán és Daniel Worrall is, míg újként bekerült Ibráhim Zadrán, Gerhard Erasmus, Blessing Muzarabani és két ILT20-as újonc: az igen fiatal (17 éves) afgán pörgető dobó, Vahídulláh Zadrán, és a 29 éves emírségekbeli Uzair Hán. Ezzel szemben a dubajiak csak két embert (két dobót) cseréltek: Ákif Rádzsá és Dusmanta Csamíra helyett Scott Kuggeleijn és Farhán Hán játszott.
Mivel a pénzfeldobást a Giants nyerte, és a dobást választották, azonnal be is vethették az egyik debütánsukat, Zadránt. Ő annyira nagyon nem kezdett jól, bár volt jópár nullása, de például a 3. játszmában egy hatos és egy túllépés miatti extrás 4-es is összegyűlt ellene – egy időre ki is vonták őt a forgalomból. Az első kaput Blessing Muzarabani szerezte meg, amikor dobását Shai Hope a mélységi hármashoz élezte, majd a 6. játszmában megérkezett a másik újonc is – ő pedig sokkal jobban mutatkozott be, mert már a 2. dobására rosszul időzített a 28-nál járó Ben Dunk, amiből ismét elkapás lett. Az erőfölény így egy teljesen átlagos 51/2-vel végződött. Ettől az átlagtól aztán egyik csapat sem tudott nagyon elmozdulni: voltak jobb időszakai egyiknek vagy másiknak – például Ájan Áfzal Hán részéről a 8. játszma, amikor kiejtette Brandon McMullent, vagy éppen Muzarabani részéről a 9. játszma, ami szűz lett – de a Capitals részéről meg említhetjük a 11. játszmát, amikor Sikandar Raza 4 darab 4-est hozott egymás után. Razát ezek után egyszer elejtették a mezőnyben, de a 14. játszmában, amikorra visszatért Vahídulláh Zadrán, már elkapták (méghozzá Muzarabani, egy szép vetődéssel), ráadásul ez a játszma is alig hozott pontokat, így Zadrán már szép emlékekkel fejezhette be első ILT20-as meccsét. És valóban be is fejezte, mert rögtön le is cserélték utána, méghozzá Adam Lythre. A következő időszakban tovább folytatódott a hullámzás: szinte összevissza születtek a kapuk, a határok, a csendesebb időszakok, és az ütősök közül csak Daszun Sánaka volt, aki egy kicsit kilógott felfelé: ő 20 labdából 33-neskivel zárta a félidőt – érdekesség, hogy ez lett a legnagyobb egyéni pontszám, miközben heten is két számjegyű eredményt mutattak fel. A Dubaj végül 165/7-tel végzett.
A játék képe a második félidő első részében is hasonlóan alakult – aztán megváltozott, de erről kicsit később. Előbb azt említjük meg, hogy Lyth és James Vince elég jól indult, 28/0-ig jutott el 3 játszma alatt, de utána Gulbadín Naib elkapta Vince-t: a mezőnyjátékos természetesen a szokásos bicepszfeszítős módon ünnepelt. Aztán viszont honfitársa, egy másik Zadrán, Ibráhim Zadrán beütött egy hatost – majd a következő játszmában őt is elkapták. Az erőfölény 42/2-vel végződött, viszont amikor Lyth megpróbált begyorsítani, és a 8. játszma elején egy sikeres négyes után egy hatos is majdnem összejött neki, akkor azért ez a második labda mégsem ment ki a pályáról, és a határon elkapták. A következő társulás Jordan Coxé és Gerhard Erasmusé volt, akik a félidő feléig 83/3-ig jöttek föl – de pár dobással ezek után kiesett a 27-nél tartó Cox is. Na eddig tartott az az időszak, ami igen hasonló volt az első félidő hullámzó játékához: senki sem volt rossz az ütősök közül, de senki sem jutott sokáig. De itt állt be az a változás, amit említettünk: Erasmus és a 6. rendű Shimron Hetmyer mintha egy új meccsen jelent volna meg. 13.4-ig ugyan nem ütöttek egyetlen határt sem, de akkor Erasmusnak összejött egy szemtelen kanalazás, ami 4-esre ment, és itt átszakadt a gát. A következő két játszma mindegyikében egy-egy négyes és hatos, utána két hatos, aztán három négyes (közben meg egy szimplából Erasmus 50-ese)... és a Gulf Giants máris ott találta magát a győzelem kapujában. 12 dobással a vége előtt már csak 4 futás kellett nekik – ezt pedig egy labdából, egy Hetmyer-hatossal összehozták, így megszerezték első pontjaikat a szezonban.
