Stars: ötből öt, aztán ötből öt, végül továbbjutás

2025. január 19. – Szerző: Krikettgalaxis

Nem sok ember létezhetett a Földön, aki azok után, hogy a Melbourne Stars öt vereséggel indította az idényt, arra tippelt volna, hogy a csapat ezek után továbbjut a rájátszásba. Márpedig ez megtörtént: ma sorozatban ötödik győzelmét aratva 10 pontra, ezzel pedig a 4. helyre jött föl az együttes. A mai vesztes Hobart Hurricanes persze így is alapszakaszgyőztes.

A Melbourne Stars egy régebbi képen (illusztráció)

A kép szerzője: Haley Jackson (Flickr), licenc: CC BY 2.0

Semleges szurkolók számára rendkívül érdekes lehetett ez a BBL-szezon: a csoportkör utolsó előtti napjának megkezdésekor még bárkinek lett volna esélye bejutni a rájátszásba. És még mostanra, az utolsó napra is maradt nyitott kérdés: ha nem is 5, mint tegnap reggel, de még 2 csapat esélyes volt a végselejtezőre. A képlet végletesen leegyszerűsödött: ha most a Stars kikapott volna, akkor a Perth Scorchers a továbbjutó, egyébként a Stars. Vagyis: a győzelem szükséges, de elégséges is lett volna ma a zöldeknek. Kérdés, hogy ilyenkor áldás vagy átok, ha éppen a listavezető, 7 meccse veretlen Hurricanes jön szembe? Vajon kiengednek-e, vajon tartalékos csapatot állítanak-e ki a lilák, és ez a melbourne-iek malmára hajthatja a vizet? Ilyen izgalmas kérdések foglalkoztathatták tehát a szurkolókat ma este a kezdés előtt.

Arra, hogy tartalékosak lesznek-e a vendég hobartiak, hamar megkaptuk a választ: nem igazán, legalábbis lehetőségeikhez képest, hiszen a nagyobb nevek legfeljebb sérülés miatt maradtak ki, sőt, több másik nagy név pedig éppen mára tért vissza sérüléséből. A legutóbbi csapatból ezúttal Jake Doran, Peter Hatzoglou és Riley Meredith maradt ki, valamint bekerült Cameron Gannon, a combsérülése után most először elérhető Ben McDermott és hátsérülésből felépült Chris Jordan. A zöldeknél annyi változás történt, hogy Ben Duckett elutazott az angol válogatotthoz, helyére viszont egy korábbi angol válogatott, a vádlisérülése után visszatérő Tom Curran érkezett. A pénzfeldobást a Hurricanes nyerte, és a dobást választották.

Nyitó ütősnek Sam Harper és Thomas Rogers jött ki, míg a dobást kissé meglepő módon Tim David kezdte és a rendkívül tapasztalatlan Marcus Bean folytatta. Aztán persze váltottak a dobók tekintetében: annyira, hogy az első 6 játszmát hat különböző ember hozta le – és Jordan nem is volt köztük! Persze eredményeik is különbözők voltak: a legjobban a 4. játszma sikerült, Nathan Ellis részéről, aki csak 3 futást hagyott, és kiejtette Rogerst is, aki jó magasra felütött egy labdát, amit könnyű volt elkapni a zárt közép táján. Az erőfölény így egy közepes 30/1-gyel végződött, de mivel a 6. dobó, Nikhil Csaudharí is eredményes volt, és a Stars amúgy sem tudott nagy sebességre kapcsolni, a félidő felénél, 75/2-nél már egy kicsit kellemetlenül kezdhették magukat érezni – annak ellenére is, hogy amúgy Marcus Stoinis jól állt a lábán. Amikor viszont Stoinis egy hatos (a meccs első hatosa) után kiesett a 11. játszmában, izgalmas szakaszhoz érkeztünk: megjött ugyanis az 5. rendű Glenn Maxwell, aki már oly sokszor kihúzta a csávából a csapatot. És nem volt ez másképp ma sem: a még bent levő 3. rendű Beau Websterrel a 16. játszma közepére máris 151-ig repítették a csapatot – igaz, közben több mezőnyhiba, köztük egy elejtett elkapás is segítette őket. De aztán most Webster, aki éppen átlépte az 50 pontot, kiszúrta a zárt hosszút, aki nem hibázott az elkapásban, így azt lehetett hinni, most talán kicsit visszaesik a zöldek játéka. De az nem esett vissza, sőt! Előbb az új ember, Hilton Cartwright mutatkozott be egy egymás utáni 4-essel és 6-ossal, aztán Maxwell a következő 17 labdájából 51 (!) újabb pontot kaszált be – nem kis részben a 19. játszmában Gannon ellen bemutatott 4–6–6–6-nak köszönhetően. A Stars így 219-ig száguldott el, amivel fél lábbal már a rájátszásban érezhették magukat – a Scorchers szurkolói pedig egyre dühösebbek (vagy vérmérséklettől függően: szomorúbbak) lehettek.

Csakhogy a kergetés első játszmájában Caleb Jewell és Mitchell Owen extrákkal együtt máris 17-et hozott össze, ami nem volt jó előjel a melbourne-iek számára. De hamar visszatért a pozitív hangulatuk: a második játszmában Mark Steketee ugyanis 3 labdán belül kiejtette Jewellt és a 3. rendű, 0 pontos Charlie Wakimot is – előbbi kiesésben pedig külön dicséretet érdemel Stoinis, aki hátrafelé futott, majd elvetődött, és úgy kapta el a labdát. Owen aztán hiába hozta le a 3. játszmát még az elsőnél is jobban, egymaga 20 futást gyűjtve, Steketee megint kaput szerzett a 4-edikben (McDermottot ejtette ki), így az erőfölény 47/3-mal zárult. A pontszám nem rossz (lila szempontból), de a per három egy kicsit már sok ilyenkor. A folytatásban aztán Curran megmutatta, hogy nem hiába tért vissza: ő ejtette ki a veszélyes Owent a 6. játszmában, a többi ütős pedig ezek után egy hosszú ideig nem tudott határokat szerezni: a 10. játszma végén már 92/5 volt (mivel közben Stoinis is lecsapott egyszer dobóként). Kellett viszont mondanunk, hogy nem jöttek a határok: a 11. játszma azonnal két négyessel indult Csaudharí részéről – ám a következő labdából Uszama Mír már előrevetődve elkapta a saját dobását, ami Csaudharítól visszajött hozzá. A szükséges pontarány ezek után már folyamatosan nőtt és nőtt: bár Tim David még összehozott 27 futást, újabb és újabb emberek potyogtak ki, és hiába a 10. rendű Ellis hősies 40 pontja, amit 22 dobásból ért el, 3 labdával a tervezett vége előtt (utolsóként) ő is búcsúzott, és csapata 40 futásos vereséget szenvedett.

Az alapszakaszt így is a Hobart nyerte meg (különleges, hogy negatív nettó futási aránnyal!), szóval azt már korábban tudtuk, hogy a keddi első elődöntőben ők és a Sixers csap össze. Az pedig most derült ki, hogy szerdán zöld rangadó lesz a végselejtezőben: a Sydney Thunder a Melbourne Starts fogadja tehát.