Már csak egy győzelemre van a Hobart első bajnoki címüktől

2025. január 21. – Szerző: Krikettgalaxis

Elsőként a Hobart Hurricanes jutott be BBL 2025-ös döntőjébe, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ők rendezhetik majd ezt az utolsó meccset. A mai vesztes, a Sydney Sixers a második elődöntőben újra próbálkozhat vagy a Thunder, vagy a Stars ellen.

Hobart belvárosa, háttérben a Tasmán híd (illusztráció)Hobart belvárosa, háttérben a Tasmán híd (illusztráció)

A kép szerzője: CSIRO, licenc: CC BY 3.0

(Viszonylag) kis település, viszonylag kicsi stadion – de zsúfolásig tele: a krikettláz most már teljes fokozaton izzik Hobartban! A Hurricanes ugyanis minden várakozást felülmúlva megnyerte a BBL csoportkörét, és most máris az első elődöntőben mérethették meg magukat a második helyezett Sixers ellen. Lehet mondani, hogy nem olyan fontos ez a meccs, hiszen aki itt kikap, még egyszer próbálkozhat egy gyengébb (vagy legalábbis rosszabb helyen végzett) együttes ellen, de mindenki érzi, hogy nem érdemes ilyenkor ellazáskodni a dolgokat.

Az ütőfeldobást ki más is nyerhette volna meg, mint a Sixers: az idényben 10-edik meccsükön 9-edszer! Ha feltételezzük, hogy ilyenkor 50% az esély (márpedig annyi), akkor ennek, hogy 10-ből 9-et elvigyenek, körülbelül 1% a valószínűsége. Ennyire szerencsés csapat idén ez a rózsaszín gárda...

A Hobart a legutóbbi csoportmérkőzéséhez képest (amit egyébként kivételesen elvesztettek) kettőt változtatott a csapatán: Charlie Wakim és Marcus Bean helyett visszatért Peter Haztoglou és Riley Meredith, míg a vendégek több súlyos veszteséget elszenvedtek azáltal, hogy Steven Smith, Sean Abbott és Todd Murphy is elutazott az ausztrál válogatotthoz, így hárman, Kurtis Patterson, Ben Manenti és az eddig mindössze egyetlen BBL-meccset (azt is 2021-ben) játszó Mitchell Perry csatlakoztak a csapathoz. Josh Philippe ma játszotta 100. BBL-meccsét.

Az ütést szokás szerint Mitchell Owen és Caleb Jewell kezdte, és Owen szokás szerint eredményesen: csoda, hogy őt még nem hívták be a válogatottba! Az első három játszmában a tapasztalt dobókat éppúgy megkínálta jópár határral, mint például Perryt, így az erőfölény a csendesebb 4. játszma ellenére is 47/0-val zárult. Utána viszont megérkezett az első pörgető, Jafer Chohan, és első labdájából végzett az igen veszélyes Owennel, aki pont a mélységi középpályáshoz ütötte a labdát. És a frissen beállt Matthew Wade sem bírta sokáig: Perry dobásából Jack Edwards kapta el egy módfelett látványos, ugrós-vetődéses-egykezes mozdulattal. Jewell és a következő ütős, Ben McDermott ezek után nem volt képes nagyobb pontértékű ütésekre, és bár viszonylag sokáig nem estek ki, a félidő felére már csak 81/2 volt az állás, ami az erőfölény után csalódás lehetett a hazaiaknak. Ráadásul ezek után három újabb határmentes játszma következett, és McDermott csak ezek után tudott két négyest is összehozni. A 15. játszmára a csapat kikérte a választható erőfölényt: sokszor volt már rá példa, hogy ez pont fordítva sül el, és eleinte most is így nézett ki, ugyanis a 40-nél tartó Jewellt Ben Dwarshuis kidobta, de aztán Tim David és McDermott a hátralevő 8 dobásból 5-öt határra ütött, így a csapat 140/3-ra jött föl. Az utolsó pár játszma egyik legfontosabb jelenete volt, amikor a 16.5-ben Tim David beleért egy labdába és elkapták – ám ezt nem vette észre senki a Sixersnél, és nem apelláltak! Így David maradt a pályán, és további 13 futást ütött be. Az utolsó két játszmát azonban elég jól hozták le a dobók, megint visszafogva a pontszerzést és több újabb kaput is szerezve, így a Hurricanes 173/7-tel zárt.

A kergetés eleje két szóval jellemezhető legtalálóbban: sydney-i rémálom – még azzal együtt is, hogy az első dobásból megúsztak egy videóbírós elkapásgyanút. De Riley Meredith már a 4. dobásból (150 km/h!) megszerezte 99. BBL-kapuját, épp a 100. meccsét játszó Philippe ellen, aztán Cameron Gannon volt eredményes a szintén 0 ponton álló Jack Edwardsszal szemben, a következő játszmában pedig meglett Meredith 100-asa: ehhez pedig McDermott segítette hozzá egy látványos elkapással, amit a vendégkapitány, Moisés Henriques ellen mutatott be: 5/3! Az erőfölény végéig Jordan Silk két négyessel még szépített, de így is csak 17/3-ig jutottak előre. A másik nyitó, Patterson, valamint Silk ezek után viszont egy kulcsfontosságú időszakot hozott le kapuvesztés nélkül: a félidő felénél már 67/3-nál tartottak, ami ugyan időarányosan még kevés volt, de a szükséges pontarány nem szállt el kezelhetetlen magasságokba: ebben a pillanatban 10,7 volt, ami 3 vesztett kapu után nem lehetetlen. A 12. játszma azonban ismét a lilák felé billentette a már-már egyensúlyba jött meccset: Gannon előbb kiejtette a már 46-nál járó Pattersont, majd a következő 5 dobásából is csak 3 szimpla született. Az SZPA pedig csak tovább nőtt: a választható erőfölény kikérése előtt, azaz 14 játszma után, mivel a sydney-iek még csak 100-nál sem tartottak (99-ük volt), 12,5 volt az értéke, az erőfölények után 13,75, és innen már nem volt visszaút. A Hurricanesnek még az is belefért, hogy Silknek meglegyen az 50-es, az is, hogy nem sokkal a vége előtt Gannon elejtsen egy elkapást a kieső Silk helyére bejövő Dwarshuis ellen: a végére a Sixers 12 futással lemaradt, így a Hobart jutott be elsőként a döntőbe – amelynek tehát házigazdája is lesz!


Alapból nem látható kép
×