Sydney-ben szakadt meg a Melbourne Stars csodasorozata

2025. január 22. – Szerző: Krikettgalaxis

Igen mélyről jött vissza a Melbourne Stars a szezon során, de ma, a végselejtezőben a Sydney Thunder visszataszította őket a mélységbe: egy igen kevés futást hozó mérkőzésen legyőzték őket, így a Stars a bajnokság 4. helyén végzett – míg a második elődöntő sydney-i szuperrangadó lesz!

Zöld villámlás (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Folytasd a sormintát! V–V–V–V–V–V–V–V–Gy–Gy–Gy–Gy–Gy–...? Csak nem 3 újabb Gy, azaz győzelem a feladat megoldása? Mert ha igen, akkor a Melbourne Stars valami nagy dologra készülhetett: története első bajnoki címére. Három siker hiányzott nekik ugyanis ehhez, mivel már itt álltak a rájátszásban, a végselejtező előtt. Csakhogy értelemszerűen ugyanennyi, azaz 3 győztes meccs kellett a Thundernek is, akik igen jól kezdték az idényt, de aztán egy kicsit lejjebberesztettek: vajon ez a pillanatnyi forma dönthet ma a zöld rangadón?

Nagy meccs volt várható mára, de az időjáráselőrejelzők esővel fenyegettek. A kezdés előtt azonban még ennek nyoma sem volt, megtörtént a pénzfeldobás is: ezt a Stars nyerte, és természetesen dobással kezdtek: amellett, hogy idén eddig szinte mindenki a dobást választotta, nekik erre még külön okot adott a várható rossz idő is.

A hazai csapat, azaz a Thunder hármat változtatott a múltkor eső miatt eredmény nélkül végződött Zúzásra nevezett 11-én: Sam Konstas visszatért a válogatotthoz, rajta kívül pedig Daniel Christian és Mohammad Hasznain is kimaradt, újként pedig Oliver Davies, Wes Agar és Tanveer Sangha került be. A melbourne-ieknél is volt egy válogatotthoz távozó, név szerint Beau Webster, és volt egy másik kimaradó, Joel Paris, helyettük pedig Peter Handscomb és Doug Warren került be a csapatba.

A két nyitó ütős ma David Warner és Hugh Weibgen volt, az első dobó pedig Tom Curran: ő még soha egyetlen BBL-mérkőzésen nem nyitotta korábban a dobást. Ma viszont nem is akárhogy: egy lassabb és jobban a talajon maradó labdával megtévesztette Warnert, aki csak éppen az extra fedezet kezébe tudta ütni a labdát. A folytatásban is látszott, hogy a talaj nem könnyű: ma nem számíthattunk futásfesztiválra! Weibgen és főként Matthew Gilkes azért összehozott pár határt, és 3.2 után már 33/1-re álltak – amikor Gilkes kis híján kiesett. A Warner-féle búcsúhoz igen hasonló események történtek, csak éppen az elkapás során Curran kezéből egy rövid pillanatra leért a földre a labda, így nem lett belőle kiesés. A következő percben pedig máris megérkezett az eső, amitől mindenki félt: igaz, most csak negyed órás szünetet okozott, a meccs pedig 19–19 játszmásra rövidült. A folytatásban az erőfölény végéig már nem esett ki senki, így az állás 36/1 lett, viszont utána Weibgen szinte azonnal egyenesen visszaütötte a labdát Uszama Mírhez, a dobóhoz, aki simán elkapta, majd a következő játszmában az új ember, Sam Billings is csak alig menekült meg az LKE-től: ott a videózás dupla bíró szavát hozott. Gilkes viszont nem bírta a 7. játszmánál tovább, és őt is elkapták, a pontok pedig igen nehezen gyülekeztek: a félidő feléig csak a 10. játszmában sikerült Billingsnek összehoznia két négyest, azon kívül nem volt több határ: így ekkor az állás 70/3 volt. A 11. játszmában ismét kijutott a szerencséből Billingsnek: a labda talán a lábáról, talán az ütőjéről a hátsó csúcshoz, Curranhoz pattant, de sem LKE, sem elkapás nem lett ebből sem – sőt, a következő játszmában egy leverési esélyt is túlélt az ütős, mert a kapus, Sam Harper nem jól reagált. Végül Billings számára is véget ért a nagy túlélősorozat: egy elkapásból esett ki a 12. játszma végén, amikor egy fordított söprését fogták el a mélységben. Az ismét hosszúra nyúlt határcsendet végül a 14. játszmában törte meg Davies és George Garton, és az ezek után kikért választható erőfölény sem kezdődött nekik rosszul (ott is volt egy hatos) – de annál gyatrábban folytatódott, mert utána Garton és az új ember, Chris Green is kiesett: 16 játszma után 107/6 volt az állás. A végén még pár négyes és a legutolsó dobásból egy hatos is összejött a Thundernek, de így is csak 135-ig tudtak elvergődni – viszont a nehéz pálya miatt akár ez is védhetőnek érződött. Az esőszünet miatt DLS-eljárást kellett alkalmazni, de mivel csak 1 játszma maradt el, és az is az elején, így a cél nem változott, hanem maradt 136.

A második játékrészt Harper egy négyessel indította, de kard által vész, ki kardot ragad: a 3. dobásból, amikor egy újabb nagy ütéssel próbálkozott, elhibázta, így Nathan McAndrew labdája utat talált a kapujába. Igen fontos eseményt hozott a 2. játszma: Handscomb beleélezett Agar dobásába, amiből elkapás is lett – de ezt a Thuder részéről senki sem vette észre, és nem apelláltak! Egy ugyanilyen megtörtént tegnap is az elődöntőben, és azon valószínűleg a meccs múlt... Most viszont ennek ellenére is hamar meglett a második kapu: Thomas Rogers ütötte fel az égbe McAndrew labdáját, amit nem volt nehéz elkapni: 15/2, az izgalmak fokozódtak! Az erőfölény 26/2-re végződött, utána viszont Handscomb kezdett bele egy billingsezésbe: ezúttal ő úszott meg még két kiesést – aztán a harmadikat nem! Először egy elkapásról derítette ki a videóbíró, hogy a labda érintette a földet, aztán egy LKE-t nem adott meg a bíró – végül a következő dobásból már igen, és ez olyan egyértelmű volt, hogy nem is bajlódtak a videókéréssel. A most következő pár, Marcus Stoinis és Glenn Maxwell viszont ismét erőt adott a vendégeknek: a félidő feléig Maxwell részéről egy 4–4–4-et és egy 6-ost is láttunk, amivel 65/3-ig följöttek: még mindig magasabb volt a szükséges arány, mint az eddig teljesített, de az esélyek így is a Stars mellett szóltak. Utána azonban Garton egy szép, Stoinis elleni elkapással kezdte újra lázba hozni a nézősereget, akik aztán a következő játszmában teljesen fellelkesülhettek: Sangha ugyanis két egymás utáni labdából a veszélyes Maxwellt is búcsúztatta, meg a következő embert, Currant is: 68/6, és máris a Sydney lett az esélyes! Hamarosan újabb ember esett ki, az utána kikért választható erőfölény pedig Hilton Cartwright parádéjával (6–4–0–4 az első játszmában) kezdődött, majd búcsújával végződött: 89/8. Innen már Mark Steketee hősies hatosai sem tudták visszahozni a melbourne-ieket: a hazaiak McAndrew vezérletével, aki a végén ötös zsákmányig is eljutott, a 18. játszma végére kidobták az egész csapatot, és 21 futással megnyerték a végselejtezőt!

Így tehát nem kell annyira bánkódnunk, hogy múltkor a Sydney-i Zúzásból igen keveset láttunk: most pénteken lesz még egy, ráadásul sokkal nagyobb téttel: a döntőbe jutásért!