Itt az SA20 első továbbjutója: a Royals
2025. január 25. – Szerző: Krikettgalaxis
Idei hétből már a hatodik mérkőzését nyerte meg az SA20-ban a Paarl Royals, ezúttal a Pretoria Capitals ellen, amivel az első olyan klub lett, akiről kijelenthető, hogy bejutott a rájátszásba. A Capitals ellenben egyre távolabb kerül ettől, bár még van hátra elég, hogy megoldják a problémájukat.
A Föld legnagyobb gránittömbjei közé tartozó Paarli-sziklák Paarl közelében (illusztráció)A kép szerzője: Karen Pagel (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Egy héttel ezelőtt a Capitals igen boldognak érezhette magát egy félidő után, amikor a Royalst fogadták: nem is sejtették, hogy 213-as céljukat a vendégek lekergetik. De mivel lekergették, így ez is hozzájárult ahhoz az álláshoz, ami ma látható volt a tabellán a kezdés előtt: a rózsaszínek 20 ponttal az élen álltak, míg a fővárosiak 9-cel az utolsó előtti helyen szerénykedtek. Egy esetleges újabb Paarl-győzelem tehát azt jelenthette volna, hogy a különbség legalább 15 pontra nő, ami behozhatatlan lett volna (hiszen pontegyenlőség esetén itt a győzelmek száma számít), vagyis a Paarl már most továbbjutott volna. A Pretoria sikere viszont egy hellyel feljebb, a továbbjutó 4. pozícióba juttatta volna a fővárosiakat.
Érdekes módon, bár a Royals volt nyerő sorozatban, a Capitals pedig két vereség után érkezett meg ide a híres paarli borvidékre, mégis a vendégek álltak ki változatlan csapattal, miközben a hazaiak kettőt is cseréltek: Keith Dudgeon és Ésán Málinga helyett ma Dunit Vellálagé és Nqabayomzi Peter játszott.
A stadionban egyébként közel 40 fokos hőség uralkodott, még arról is hír érkezett, hogy valaki (nem játékos) el is ájult. Később kihirdették, hogy a körülmények miatt extra ivószünet is lesz a meccs közben, és ha valaki ivás céljából húzza az időt
, akkor azt nem fogják beleszámítani abba a mérésbe, amivel megállapítják, hogy lassú játékütem miatt jár-e a végén mezőnykorlátozásos büntetés.
A Capitals a dobást választotta, azt pedig Will Jacks álomszerűen is kezdte: az első játszmában csak 1 futás született ellene, miközben kiejtette az igen veszélyes Lhuan-dre Pretoriust, az idei SA20 eddigi futásbajnokát. Mivel a 4. játszmában Eathan Bosch dobásából Rubin Hermannt is elkapták, mondhatnánk, hogy jól haladtak a vendégek az erőfölényben – de Joe Root tett róla, hogy ne mondjuk ezt: ő az első 6 játszmában öt négyest is beütött, így eddig messze csapata legjobbja volt. Amúgy még az 5. játszmában volt vele kapcsolatban egy igen érdekes jelenet: húzását James Neesham nagyobb gond nélkül elkapta a mélységi keresztlábon, de aztán utána valahogy kiesett a kezéből a labda, és kigurult a határon. A bíró pedig nem ítélt kiesést: szerinte a játékos még nem bírt teljes irányítást a labda és saját mozgása fölött. Az erőfölény után aztán már Roottól sem jöttek a határok, meg mástól sem, sőt, egy sikertelen LKE-apelláció után a következő dobásból a 4. rendű Mitchell van Buurent is sikerült kiejteniük a rózsaszíneknek, így a félidő fele 48/3-mal érkezett el: ez a csapat történetének második legrosszabb állása volt 10 játszma után. A szenvedős pontszerzés pedig ezek után is folytatódott: bár Root a 15. játszmában 50-esig jutott, de ahhoz is 41 dobásra volt szüksége, és például mostani társa, Vellálagé még ennél is jóval lassabb aránnyal haladt. Sőt, 2 labdával Root 50-ese után Vellálagé ki is esett: ekkor viszont bejött David Miller, és ez az új társulás nagy lökést adott a Royalsnak. Az utolsó 5 játszmában 58 (!) futást gyűjtöttek, ami bármikor máskor is szép, de ilyen kezdés után meg aztán főleg. Root 78-cal, Miller pedig 29-cel zárt, a csapat pedig 140-ig kapaszkodott föl. Ja és Root átvette a vezetést Pretoriustól a torna ütősranglistáján is: összesítésben már 279-nél tart!
Alacsony pontszám volt ez a 140, de a pálya nehéz volt (pörgetőbarát), ráadásul a Capitals játékosai sokáig aszalódtak a forró napon, így egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy könnyű kergetésnek néznek elébe. A Paarl rögtön az elejétől mindkét végről lassú dobókkal próbálkozott, és ennek meg is lett az eredménye: bár a 3. játszma elején még videózás után vissza kellett vonni a Rahmánulláh Gurbáz ellen megítélt LKE-t, mert a labda mellément volna, de 4 dobás múlva már egy érvényes elkapásból kiesett – ráadásul ezt a játszmát Bjorn Fortuin szűzre hozta le. Ahogy a következőt is Dunit Vellálagé! A következő két játszmában pedig ez a két dobó nem egy-egy szüzet, hanem egy-egy újabb kaput szerzett, az erőfölény végére 23/3-ra süllyesztve a fővárosiakat, ami valaha volt leggyengébb erőfölényük lett. De most jött Will Jacks (aki még a nyitók közül maradt meg) és az 5. rendű Kyle Verreynne társulása, akik szilárdságot kölcsönöztek a csapatnak. A félidő feléig már 47/3-ig jutottak el (érdekesség, hogy az SA20 történetében most fordult elő először, hogy egy játékrész első 10 játszmáját mind lassú dobók dobták), majd a 17. játszmában (ameddig még mindig nem láttunk egyetlen gyors dobást sem) már a csapat 100-asáig is eljutottak, és csak ebben a helyzetben esett ki Verreynne. Amúgy ez lett a DC valaha volt legjobb 4. kapus társulása, hiszen eddig 61 volt a rekordjuk ebben a pozícióban, Jack és Verreynne pedig ma 77-et teljesített. De nem sok örömük lehetett ebben a rekordban, ugyanis a hátralevő pár játszmában gyorsan újabb embereket vesztettek, a pontszerzés pedig tovább lassult: így hiába az utolsó játszmában látott két hatos, így is meglepően bőven, 11 futással kikaptak. És mivel letelt a 20 játszma, azt is elmondhattuk, hogy ezt mind-mind pörgető dobók dobták végig: ilyen játékrész még csak 3-szor volt korábban bármilyen hivatalos Húsz20-as meccsen a világon!
És mint a bevezetőben írtuk, a Royals ezzel bebiztosította továbbjutó helyét: most már csak azért kell küzdeniük, hogy minél kedvezőbb helyen jussanak tovább. A Capitalsnek még szerencséje, hogy például a JSK is gyengélkedik, őket reális esélyük van még megelőzniük és úgy továbbjutniuk nekik is.
