Gállában visszatért a jó öreg tesztstílus

2025. január 29. – Szerző: Krikettgalaxis

A multáni őrület után visszacseppentünk a teszt régebbi valóságába: a ma kezdődött gállai teszten, ahol Srí Lanka fogadja Ausztráliát, nem 20, hanem 2 kapu veszett el az első napon, pedig majdnem teljesen végigjátszották. Az ausztrálok így nagy előnyben vannak.

A Tizenkét apostol nevű sziklaegyüttes az ausztrál Victoria állam partjainál (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Tesztvilágbajnokság, utolsó sorozat, első teszt, első nap. Ausztrália közel három év után látogatott Srí Lankába, egy máskor talán izgalmasabb Warne–Muralitaran-trófeára: ezúttal nagyobb tét nem volt, csak maga ez a trófea, hiszen a vébén már eldőlt, hogy Ausztrália bejutott a döntőbe, Srí Lanka pedig nem.

Azt sem mondhatnánk, hogy ez a meccs jó felkészülést jelenthet a nyári döntőre az ausztráloknak, hiszen ez a gállai pálya, ha nem is szöges ellentéte a londoninak, ahol majd a végső összecsapásra sor kerül Dél-Afrikával, de azért nem túl nagy köztük a hasonlóság... Egy például biztos: itt inkább a pörgetők csatája volt várható – így aztán nem is csoda, ha az ausztrálok a régi ismerős Nathan Lyon mellé ezúttal a válogatottban ritkább vendég két további lassú dobót, Todd Murphyt és az ujjsérüléséből felgyógyult Matthew Kuhnemannt is betették. Srí Lankánál pedig természetesen ott volt mások mellett Prabhát Dzsajaszúrija: ő pályafutása eddigi 107 kapujából 71-et ebben a stadionban szerzett!

Az ausztráloknál érdemes volt még megemlíteni, hogy az ütősök között egy újoncot is pályára küldtek Josh Inglis személyében: ő Geoff Marshtól kapta meg a válogatottságot jelképező sapkáját, méghozzá a 470. számút. Kihagyták viszont Sam Konstast, aki helyett Travis Headet nevezték meg nyitó ütősnek.

Bár az előrejelzések esőt is jósoltak későbbre, és éjjel is esett, de a kezdéskor éppen szép idő volt. A sávon fű nem nőtt, de kissé át volt nedvesedve a felszín alatt, hiába szárították hősugárzókkal és UV-lámpákkal is korábban. A pénzfeldobást a vendégek nyerték, és az ütést választották.

Head mellett a másik nyitó Usman Khawaja volt. Srí Lanka még annyira nem gondolta pörgetőbarátnak a pályát, mint amilyet mondjuk nemrég Multánban láttunk: ők még Aszita Pranánduval kezdték a dobást az egyik végről – igaz, a másikról Nisán Pírisz máris pörgetett. Head rögtön az első játszmában három 4-essel is megkínálta a dobót (azért ez nem tesztre jellemző stílus!), majd az ötödikben a két ütős együtt szintén három négyest ütött – itt a dolog szépséghibája annyi volt, hogy Headet egyszer úgy találták el a lábán, hogy abból majdnem LKE lett: annyira majdnem, hogy a bíró ugyan nem adta meg, és videót sem kértek a Srí Lanka-iak, de ha kértek volna, érvényes lett volna... Pranándut viszont ezek után a négyesek után visszavonták, és inkább Dzsajaszúriját küldték be dobni. A 8. játszmában bezzeg kikérték a DFR-t egy meg nem adott LKE után, de bezzeg most meg nem lett igazuk, mert a labda a karók vonalán kívül találta el Headet, a bíró pedig úgy ítélte meg, hogy az ütős próbálkozott az ütéssel (bár ez nem volt egyértelmű). Így aztán Head menetelt tovább: és most már a pörgetők ellen is szórta a határokat, sőt, a 12. játszmában, 35 dobásból már az 50-esig is eljutott. A 15. játszmában aztán végre sikerült őt elkapni: az ütőnek túlzottan az alsó részével találta el Dzsajaszúrija labdáját, így abban több lett a magasság és kevesebb a távolság, mint kellett volna, így a zárt hosszúnak éppen jó lett. A következő ember Marnus Labuschagne volt, aki már jobban visszafogta magát: sok határ nélküli játszma következett (ahogy az egy igazi teszten szokás). A 20. játszma végén megint volt egy videózás LKE-re, és most már sokkal közelebb jártak a hazaiak, de a bíró szava miatt most sem jártak jól. A 25. játszma pedig Khawaja számára is elhozta az 50-est: több mint kétszer annyi labdából, mint Headnek, de ilyenkor ki bánja ezt? Viszont időközben megkezdte a dobást Dzsefri Vendarszi, a balra pörgető dobó is, aki egész sok kiváló labdát eresztett meg – végül a 30. játszma legvégén arathatta le jó játékának gyümölcsét, amikor Labuschagne, aki régóta kényelmetlenül érezte magát az ilyen labdák ellen, most beleélezett egybe, az első katona pedig alacsonyan elkapta: 135/2. Most érkezett meg a pályára Steven Smith, akinek összesítésben 9999 tesztfutása volt: vajon mennyi idő kell neki, mire eléri a 10 000-et? Esetleg kacsázik, és várhat még egy-két napot? A válasz hamar megjött: az első vele szembeni dobásból teljesített egy szimplát, így a történelem során negyedik ausztrálként elérte az 5 számjegyű futásszámot! Ütőjét felemelve ünnepelt: nem biztos, hogy sokat fogunk még ilyet látni a jövőben, hogy egy játékos 1 futás után így ünnepel! Hamarosan viszont mehetett is ebédelni: 32 játszma után, 145/2-nél érkezett el a szünet.

Ebéd után Dzsajaszúrjia és Pírisz dobott – érdekes módon csak a 35. játszmában teljesítve a nap első szüzét. Ez viszont, hogy most jött egy szűz, nem jelentette azt, hogy Khawaja és Smith nagyon lelassította volna az eddig látott pontszerzési sebességet: a 40. játszmában például Smith 3 négyest is hozott – egyébként pár labdával azok után, hogy Khawaja ellen a bíró nem adott meg egy elkapást, a hazaiak megint nem videóztak – és ismét kiderült, hogy pedig igazuk lett volna: eddig elképzelhetetlenül szerencsétlenek voltak ebben a témában a Srí Lanka-iak! Az ausztrálok pedig az ütés témájában voltak jók továbbra is. Smith a 46. játszma végén érte el az 50-esét, a 49-edikben pedig Khawaja teljesítette a 100-ast: az előzőt ő még 17 meccsel ezelőtt szerezte. A mérkőzés pedig csak csordogált nagyobb események nélkül, Srí Lanka az eddigi 4 dobóját variálta, Ausztrália meg haladt előre. Az 57. játszmában már 250-nél tartottak, és igazából teáig már semmi érdemleges nem történt (Vendarszi kisebb görcsén kívül, amiből hamar kigyógyult): 60 játszma után, a szünetben 261/2 volt az állás.

A harmadik menetben jelentősen lelassult a pontszerzés, az ausztrálok összesített pontaránya például a 72. játszma végére 4 alá csökkent, holott korábban 5 körül is járt – a teakor 3 szűz játszmával rendelkező Dzsajaszúrijának ugyanekkor pedig már 7 szüze volt. A Srí Lanka-iak gyakran úgynevezett negatív vonalban dobtak, vagyis eléggé a láb oldalra, amiből nagyon nehéz pontot szerezni: ez még persze belefért a szabályokba, de azért a 73. játszma végén Chris Gaffaney játékvezető csak elbeszélgetett egy kicsit erről velük. Meg nem tilthatta, de talán azt mondta, hogy ezentúl kicsit szigorúbban veszi a szélesnek minősítést a láb oldalon? Nem tudjuk, de más eszköze nincs ilyenkor a bírónak – ha meg szabályos, miért ne használnák ki a dobók? A játékmenet első 4-ese egyébként nem sokkal ezek után, a 75. játszma elején érkezett meg egy elrontott lassú, csalóka labdából, és még ebben a játszmában meglett a 300 is Ausztráliának, ám már eléggé kezdett besötétedni. Ez azonban nem, pontosabban: ez sem zavarta az ütősöket: Smith például a 78. játszmában szintén eljutott a 100-asig. Srí Lanka amint lehetett, a 81. játszmára kikérte az új labdát, de azzal is csak a pörgetőik dobtak – 7 dobást, mert utána 330/2-nél a nemrég szemerkélni kezdett eső fölerősödött, és a játék megszakadt. Közel 20 perc várakozás után aztán kimondták: ma nem is folytatják tovább.