A tartalékos Fokváros még nagyobbat nyert, mint a rendes
2025. február 2. – Szerző: Krikettgalaxis
Rövid időn másodszor találkozott egymással az SA20-ban az MI Cape Town és a Pretoria Capitals. A hazai MI több kulcsjátékost pihentetett, de így is óriási győzelem lett a vége részükről.
A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Tegnapelőtt még nagy tétje volt, amikor ez a két együttes Pretoria mellett összecsapott egymással – ma már semmi. Méghozzá pont azért, mert akkor a vendég Fokváros nyert: ha nem így lett volna, akkor ma még a Capitals a továbbjutásért küzdhetett volna ellenük. Így viszont teljesen felszabadultan játszhatott mindenki: az MI, az első két szezon utolsó helyezettje idén megnyerte a csoportkört, míg a fővárosiak az ötödik helyen végeztek függetlenül a mai eredménytől.
Így aztán ma bátran lehetett pihentetni a fontos(nak vélt) embereket, és bátran lehetett kísérletezni olyanokkal, akik eddig kevesebb vagy semennyi lehetőséget sem kaptak. Elsősorban a nyugat-fokföldiek döntöttek így, hiszen nekik még nagyobb szükségük volt a kulcsembereikre, és nyilván nem akarták az esetleges sérülésüket kockáztatni. Így ők nem kevesebb mint 7 helyen módosítottak az előző meccsükhöz képest: kimaradt a szokásos kapitány, Rásid Hán, valamint Rassie van der Dussen, Ryan Rickelton, Reeza Hendricks, Corbin Bosch, Azmatulláh Omarzí és Trent Boult, az új emberek pedig Szedikulláh Atal, Connor Esterhuizen, Chris Benjamin, George Linde, Thomas Kaber, és két SA20-újonc: a válogatottból már ismert Dane Piedt és a még válogatottsággal sem rendelkező 19 éves Tristan Luus voltak. A Capitals csak három helyen módosított: Ashton Turner, Migael Pretorius és Thomas Rogers helyét James Neesham, Jason Behrendorff és szintén egy debütáns, Matthew Boast vette át.
Az első három rendű ütős tehát le lett cserélve az MI-ben, így miután az ütést választották, Atal és Esterhuizen jött be nyitni. Ők pedig hol egy picit akadozva (de ez volt a ritkább), hol sikeresebben haladtak előre, és kiesés nélkül átvészelték az erőfölényt, 58/0-ra hozva az eredményt, majd tovább folytatták a határok gyártását: a félidő felére már 102/0-nál tartottak, úgy, hogy közben Atalnak meglett az egyéni 50-es is, Esterhuizen pedig csak 5-re volt tőle. Eddig nem sok eseményről írtunk: az első kapu ugyanis csak a 13. játszmában jött el, egy dobással azok után, hogy végre Esterhuizennek is meglett az 50-es: ekkor a már 74-nél tartó Atal esett ki, amikor Neesham megtévesztően lassabb labdáját ahelyett, hogy kisöpörte volna a stadionból, ahogy szerette volna, csak a rövid hármashoz élezte. Ezek után egy kicsit feltámadt a Pretoria, de már elég későn... viszont a 15. játszmában újabb kaput tudtak szerezni: most Behrendorff rövid labdájából, amit Colin Ingram, a pótkapitány a mélységi hátsó csúcsra ütött, ahol elkapták. De olyan sokáig nem tartott a fővárosiak feltámadása: Esterhuizen és az ezúttal 4. rendű Delano Potgieter újabb és újabb határokkal a 18. játszma végére már 187/2-ig emelte a csapatot, így hiába jött az utolsó két játszmában három újabb kiejtés (ebből kettő Neeshamé), az MI egy picivel így is átlépte a 200-at.
A nehéz kergetésnek Will Jacks és Steve Stolk fogott neki, de Jacks az első labdából melléfogott: Piedt labdáját csak a kapushoz tudta élezni, aki egy kis bizonytalankodás után elkapta – nem rossz bemutatkozás Piedttől, első SA20-as dobásából kaput szerzett! A második játszmát az újonc Luus nem valami jól hozta le MI-szempontból, de a harmadikban megint Piedt jött, és megint szerzett egy kaput, ezúttal kidobásból: Stolk 8-cal búcsúzott. Az igazi katasztrófa pedig az 5. játszmában szabadult rá a PC-re, amikor három egymás utáni dobásból még 3 emberük kiesett – a dobó, Linde csak azt sajnálhatja, hogy ez mégsem lett mesterhármas, mert a harmadik egy kifutás volt (amikor Kyle Verreynne és Keagan Lion-Cachet egy kis bizonytalankodás után indult futni, és ezzel értékes időt vesztettek). Az erőfölény így 37/5-re végződött: a meccs eldőlt. Igazából az sem volt kérdés, hogy az MI tud-e pluszpontot szerezni: egyrészt minek az a pluszpont ilyenkor már, másrészt meg szinte biztos volt az is, hogy amúgy meg tud. Főleg azok után, hogy a 9. játszmában még Lion-Cachet is kiesett, így a félidő fele 78/6-tal érkezett el. De a folytatásról sem lehet sokat írni, lévén hogy nem volt hosszú: néhány játszma alatt az utolsó négy ember is elfogyott, így a Pretoria csupán 106 futást tudott teljesíteni, vagyis közel 100-zal kikaptak...
Így ért véget tehát a 2025-ös SA20 alapszakasza. Kedden a Fokváros és a Paarl közd meg majd az első elődöntőben, aztán szerdán jön a végselejtező a Sunrisers és a Johannesburg részvételével.