Az utolsó labdából nyerte meg a Delhi az első találkozóját
2025. február 15. – Szerző: Krikettgalaxis
Igazán izgalmasra sikerültek a mai WPL-találkozó utolsó percei: nem sokkal a vége előtt még mind a Mumbai Indiansnek, mind a Delhi Capitalsnek megvolt az esélye a győzelemre. Végül az utolsó labdából a fővárosiak jöttek ki jól, így sikeresen indították a szezonjukat.
Újdelhi egyik nevezetessége, a hatalmas India-kapu (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Üdvözöljük olvasóinkat az MI Fokváros és a Pretoria Capitals... bocsánat, nem. Az MI Emirates és a Dubai Capitals... hoppá, nem egészen. A Mumbai Indians, az eredeti MI, és a Delhi Capitals, az eredeti Capitals találkozóján – na végre sikerült helyesen leírnunk! A WPL történetének legeredményesebbjei közé tartozó együttesekről van egyébként szó: a Mumbai az első idényt megnyerte, a Delhi pedig mind a kétszer ezüstérmes lett, így ezen előzmények alapján ma is izgalmas csata volt várható köztük ezen a semleges, vadodarái pályán.
Az MI-nél fontos hír volt, hogy az előző idényekben kulcsjátékosnak számító dobó mindenesük, Púdzsá Vasztrákar idén nem volt, nem lesz elérhető sérülés miatt, de amúgy szinte a teljes csapatot megtartották, ma is csak egyetlen olyan játékosuk volt Szanszkriti Guptá személyében, aki még korábban nem játszott itt (amúgy máshol sem a WPL-ben). A Delhinél két új ember játszott ma: a skót Sarah Bryce, valamint a friss 19A-s világbajnok indiai válogatott kapitánya, Nikí Praszád.
Talán a második félidőre várható harmatosodás miatt (is) a pénzfeldobást megnyerő Delhi a dobással való kezdést választotta, Sikhá Pánde pedig egy álomszerű első játszmát is dobott le: csak egy szimpla született ellene, majd a veszélyes Hayley Matthews kacsával ki is esett egy dobásából, amit a katonához élezett. A harmadik rendű Nat Sciverrel nem bírtak a dobók, viszont a másik nyitó, Jásztiká Bhátijá többször is veszélybe került: Minnú Maní előbb elrontott ellene egy kifutási esélyt, aztán később ugyanő már sikeresen eltalálta (közvetlen rádobásból) a kaput, de az ütős még éppen beért. Az 5. játszmában aztán Pánde dobása ellen már tehetetlen volt: elvétette a vonalat, így a labda eltalálta a kaput. Az erőfölény 41/2-re végződött, de innen Sciver és Harmanprít Kaur segítségével még jócskán feljebbkapaszkodtak a mumbaiak: szép számú 4-essel és 6-ossal a félidő felére több mint megduplázták ezt a pontszámot, sőt, a 11. játszma első 4 dobásából Kaur egy 4–4–6–4-et hozott le, így 10.4 után már 105/2 volt az állás, és esély nézett ki egy újabb magas pontszámra. Ez azonban nem lett meg, ugyanis ekkor a sok határral felbosszantott Annabel Sutherland visszavágott, és kiejtette a már 42-nél tartó Kaurt, a folytatásban a többi ütős pedig igen gyengén teljesített. Sciver még a 13. játszmában átlépte az 50-est, és később is szépen lépdelt előre, de folyamatosan, alacsony pontszámokkal vesztette el maga mellől a társakat: érdekesség, hogy három (!) kifutás is történt, de mindig Sciver úszta meg, és a másik ütős esett ki. Így aztán ő maga 80-neskivel zárt, de mivel Kaur után a többiek közül senki még csak a 10-et sem érte el, így az MI összesítésben egy gyengécske 164-gyel fejezte be a félidőt.
A valamiért egy picit hosszabbra nyúlt szünet után elég érdekes időszakokat éltünk meg: voltak szakaszok, amikor alig-alig cseppent be egy-egy futás, de volt kettő rövid periódus, amikor hirtelen nagyot ugrott előre a Delhi: ilyen volt a 2. játszma, amikor Szájká Isák dobásaiból Saifálí Varmá egy 6–4–4–4–4-et hozott össze, illetve a 6. játszma, amikor ugyancsak Varmá Matthews ellen is beütött egy 4–4–0–6-ot. És igaz, hogy ezek után az ütős kiesett, de az erőfölény így is 60/1-re végződött, ami messze jobb volt, mint az MI-é. A következő pár játszmában azonban a Mumbai vissza tudta fordítani a maga javára a meccset: először is Shabnim Ismail kidobta az amúgy lassan induló Meg Lanninget, majd rövid időn belül végeztek Dzsemimáh Rodriksszal és Annabel Sutherlanddel is, így a félidő felénél már csak 83/4 volt az állás, vagyis ekkor már kifejezetten rosszabbul álltak, mint ellenfelük ugyanekkor! És igaz, hogy utána Nikí Praszád és Alice Capsey hosszabb ideig kibírta kapuvesztés nélkül, ám a pontgyűjtés csak lassult, így amikor a 15. játszmában Capsey végül búcsúzott, már bőven több mint 10-es szükséges pontaránnyal kellett szembenéznie a fővárosiaknak. Ekkor viszont Amandzsot Kaur a jobb lábát igencsak fájlalva elhagyta a pályát, így az ő dobásaira az MI-nél nem számíthattak: kénytelenek voltak újra elővenni az elején nagyon pazarló Isákot. Ő egy kicsivel most jobb volt, de azért nem sokkal – viszont nem lehet csak őrá ráfogni, hogy a Delhi visszakapaszkodott a végére, hiszen például Sciver utolsó játszmájából is összejött nekik 14 futás. Az utolsó játszma előtt így 10 futás kellett a Capitals győzelméhez, ami, miután a 20. játszmát Praszád egy 4-essel kezdte, már könnyűnek ígérkezett. De a következő labdákból a dobó, Szadzsívan Szadzsáná szépen vissza tudta fogni az ütősöket, sőt, az ötödikből Praszád még ki is esett, így az utolsó labdából még 2 futás hiányzott. Azt pedig Arundhati Reddí ütése után ő és Rádhá Jádav egy hősies dupla segítségével megszerezték: a végén Jádav előrevetődött, és úgy menekült meg a kifutástól. A Delhi tehát az utolsó labdából, nagy izgalmak közepette nyerte meg ezt a kiváló meccset!
Hozzá tartozik a történethez, hogy itt a végén több érdekes bírói döntés is született a kifutásokkal kapcsolatban, mindig a Delhi javára – de mint kiderült, ezek mind jó döntések voltak! Csak azért voltak furcsák, mert a WPL-ben világítós pálcákat használnak, amelyek valamiért most úgy működtek, hogy már akkor is felgyulladt bennük a fény, amikor a pálca egyik csapja megszűnt érintkezni a karó tetején levő horonnyal. Viszont idén (pont emiatt) volt egy olyan szabálymódosítás, hogy már nem egyszerűen azt a pillanatot tekintették a kapu ledőlésének, amikor a pálca felvillant, hanem azt, amikor felvillant, majd utána egyértelműen lejött a karók tetejéről. Ezek alapján pedig a kifutások valóban nem számíthattak kiesésnek, hiába lehetett fölfedezni olyan képkockát, amikor az ütős még nem ért be a vonal mögé, miközben már világított a pálca.
