Súlyos vereséggel búcsúzott a hazai pályától a Giants
2025. február 18. – Szerző: Krikettgalaxis
Megszerezte első győzelmét az idei WPL-ben a Mumbai Indians, méghozzá az ellen a Gujarat Giants ellen, amelynek ez volt az utolsó hazai meccse. A kékek a játék minden területén felülmúlták ellenfelüket, és nagyot léptek előre a tabellán is.
A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Egyetlen olyan párosítás létezik a WPL teljes történetében, amikor az egyik csapat minden meccsét megnyerte a másik ellen: a Mumbai Indians a Gujarat Giants ellen – ez jelenleg 4-ből 4-et jelent. Most itt volt a lehetőség, hogy ez a sorozat megszakadjon – és erre valós esély is volt, ugyanis a GG mintha megerősödött volna, és idén is az egyik találkozójukat már meggyőző fölénnyel nyerték meg, míg a másikat elvesztették ugyan, de akkor is 200 fölé jutottak ütésben. Az MI erejét egyelőre kevésbé tudjuk felmérni, mert még csak egyszer játszottak: akkor az utolsó dobásból kaptak ki a Capitalstől.
Persze felmerülhet a kérdés: miért játszik már megint a Gudzsarát, mikor az UPW-nek csak egy meccse van? Valószínűleg azért csinálták meg így a beosztást, mert a torna különböző szakaszokban zajlik, és most ebben az első szakaszban minden mérkőzés Vadodarában van, így a Giantsnek három hazai meccs is juthat (ami még mindig kevesebb, mint a négy, ami igazságos lenne). És ha már a helyszín szóba került: ma egy kicsit hűvösebb idő fogadta a csapatokat, ami azt jelentette, esetleg egy kis nedvesség is rejtőzhetett a talajban. Ez és a későbbre várható harmat egyértelműen az elsőként dobó csapatnak kedvezett: nem is meglepetés, hogy a Mumbai a dobást választotta a pénzfeldobáskor.
A vendégeknél két olyan fiatal is bemutatkozott, akik nemrég kivették a részüket India 19A-s világbajnoki győzelméből: Paruniká Sziszodijá és az a G. Kamaliní, akinek még a teljes neve sem ismert a nagyvilág számára, ezért rövidítjük mi is. Ők ezúttal Szájká Isák és Dzsintimaní Kalitá helyére kerültek be. A Giants csapatában nem történt egyetlen változás sem a legutóbbi fellépésükhöz képest.
Ütni Beth Mooney és Laura Wolvaardt érkezett ki, de társulásuk nem tartott ki sokáig: Mooney egy gyenge ütéssel már a második játszmában elajándékozta a kapuját. Aztán főként az igen gyors labdákat megeresztő Shabnim Ismail ellen a többiek sem találták az ellenszert: a 3. játszmában három nullás és egy TÉM után Wolvaardt is kiesett, miután éppen a (valószínűleg nem véletlenül oda állított) mélységi fedezethez ütött egy labdát – végül ez a játszma szűz is lett (az első szűz az egész 2025-ös WPL-ben). A 4. játszmában bemutatkozott dobóként Hayley Matthews is, aki pedig rögtön végzett Dajálan Hemalathával is: itt főként a határ közelében az elkapást végrehajtó Amelia Kerr érdemel dicséretet. Az erőfölény végéig a GG-nek csak két kisebb öröme lehetett: egyrészt az MI fölöslegesen elpukkasztott egy DFR-kikérési lehetőséget, másrészt Ashleigh Gardner megszerezte a játékrész első hatosát – csakhogy két labdával utána ő is kiesett, így 6 játszma után egy borzalmas 28/4 állt az eredményjelzőn. A csapatnak azonban még ott volt egy Deandra Dottinja, akiben bízhattak: egészen a 9. játszmáig, amikor is kilépdelt a vonala elé, luftot ütött, és leverték a kapuját, így aztán a félidő fele 58/5-tel érkezett el. És nem folytatódott máshogy sem ezután: amikor úgy tűnt, Kásví Gautam talán most már belelendül, hiszen 20 futásig is eljutott, akkor Matthews őt is kiejtette, amikor az ütős a kapushoz élezte a labdáját. Ezek után az már nem sokat számított, hogy Kerr elejtett egy elkapást Szimran Sekh ellen, hiszen két játszmával később ugyanő már el tudta kapni ugyanőt. A következő pár játszmában egy picit (ismételjük: picit) begyorsult a pontgyűjtés, de miután a 17. játszmában a 32-nél tartó Harlín Deol is kiesett, és még csak alig volt meg a 100 összesített futás, az is kisebb csoda lett, hogy a végére 120-ig sikerült eljutniuk.
Az óriások számára talán az egyetlen esélyt az jelentette volna, ha pár gyors kaput össze tudnak szedni még az erőfölényben. Kezdésnek Dottin egy látványos vetődéssel majdnem el is kapta Matthewst, de végül nem érte el a labdát, így a gyors kapu elmaradt, de azért a 4. játszmában csak megjött egy: Matthews egy amúgy nem túl jó Tanudzsá Kanvar-labdát éppen a keresztláb mezőnyjátékoshoz ütött. A folytatásban Jásztiká Bhátijá és Natalie Sciver is összehozott egy-két négyest, így az erőfölény 37/1-gyel zárult, amit még két négyessel megtoldottak, mielőtt Bhátijá kiesett: előbb túlélt egy videós LKE-t (a labda egy hajszállal a láb-oldalon pattant), majd a következő labdát olyan magasra ütötte fel, hogy azt el lehetett kapni. A most bejövő MI-kapitány, Harmenprít Kaur viszont 4 pont után már nem élt túl egy LKE-t, így 55/3-nál felcsillant egy kis remény a narancsok számára is. A félidő fele 63/3-mal érkezett el, de utána Sciver újabb és újabb 4-esekkel már az 50-esig is elmenetelt, és Amelia Kerr sem szállt be rosszul a játékba: neki is összejött 19 futás, és mire kiesett a 15. játszma elején, akkorra már csak 21 futás hiányzott a csapatnak. Ez pedig már nem volt kérdés, hogy meglesz, csak az, hogy mikor: végül a 16.1-ben lett meg egy Szadzsívan Szadzsáná-négyessel.
A nagy arányú győzelemnek köszönhetően az MI nettó futási aránya 0,783-ra nőtt, ami a legjobb a kétpontos csapatok közül: ez a második helyhez elég nekik a tabellán, míg a Giants továbbra is harmadik, de többet játszva, mint a többiek.
