Nem lett minden csapat pontszáma egyenlő
2025. február 25. – Szerző: Krikettgalaxis
A mai WPL-meccs után akár az is megtörténhetett volna, hogy a torna összes csapata azonos pontszámmal áll, de mivel a Delhi Capitals legyőzte a Gujarat Giantst, így ez a furcsaság nem jött össze. Ahogy a tegnapihoz hasonló izgalmak sem: ez a mostani találkozó igen sima volt.
Újdelhi egyik nevezetessége, a hatalmas India-kapu (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A semleges szurkolók (már ha vannak ilyenek) jó része egész biztosan a Gudzsarát győzelmét óhajtotta ma – de miért is? Nem másért, mert ha ez teljesült volna, akkor mind az öt csapat pont egyenlő pontszámmal (4 ponttal) állt volna a tabellán a csoportkör felénél, ami elképesztő izgalmakat ígért volna a folytatásra! (Annyi szépséghibával, hogy a DC eggyel több, az MI pedig eggyel kevesebb meccset játszott.)
A Giants három változtatást is végrehajtott a legutóbbi összeállításán: kihagyták Laura Wolvaardtot, Dajálan Hemalathát és Szájalí Száthgarét, akik helyett Phoebe Litchfield, Bhártí Fulmálí és Meghná Szinh játszott – mindhárman idén először léptek pályára. A fővárosiaknál egy csere történt: Arundhati Reddí helyét Titász Szádhú vette át – szintén első alkalommal 2025-ben.
A pénzfeldobást a Delhi nyerte, és a dobást választották. Nyitó ütősnek Beth Mooney és Harlín Deol jött ki, de ők eléggé lassan kezdtek, majd nem csak az ő társulásuk, de az egész magas rend gyorsan össze is omlott. A 4. játszmában Marizanne Kapp ugyanis először kiejtette Deolt (kapushoz élezés), majd a frissen bejövő Litchfieldet is LKE-vel, ráadásul ez a játszma szűzre sikerült – az 5. játszma pedig csak a futások számában lett valamivel rosszabb a Capitals számára, a kapuk számát illetően nem, ugyanis akkor is ketten estek ki! Ezúttal Sikhá Pánde csapott le két alkalommal (mindkétszer Nikí Praszád volt az elkapó), a két áldozat pedig Mooney és a kisebb meglepetésre a rendben feljebb léptetett Kásví Gautam. Deandra Dottin ezek után még pár négyessel szépített, de az erőfölény így is 31/4-re végződött, ami borzalmas volt a narancsok részéről. De rajta kívül ott volt még a korábbi meccseken kiváló Ashleigh Gardner is, így akár még meg lett volna a Giants számára a lehetőség a visszaharcolásra, de Gardnernek ma nem ment: lassú volt, és aztán hamar búcsúzott ő is, 9 labdából megszerzett 3 futással, Szádhú idei első áldozataként. A félidő fele 54/5-tel érkezett el, és már szinte csak Dottinban volt a csapat minden reménye: ő azonban először majdnem ráütötte a labdát a saját kapujára, hamarosan pedig Annabel Sutherland ki is döntötte a kéz-karóját a földből. A nagyon nagy szégyentől végül a most következő pár, Tanudzsá Kanvar és Bhártí Fulmálí mentette meg az óriásokat, na meg az, hogy Minnú Maní elejtett egy elkapást a 15. játszmában: nekik és ennek köszönhetően a 16. játszma végére meglett a csapat 100-asa, majd később Fulmálí egészen 40 futásig eljutott, úgy, hogy ő lett az egyetlen, aki szerzett egyáltalán hatost (viszont ő kettőt is). Ja és még valami hozzájárult a túl nagy szégyen elkerüléséhez: a 21 extra, amikkel együtt a GG végül 127-et tudott teljesíteni.
Ám a második félidő elején kezdett úgy tűnni, ez akár egy védhető eredmény is lehet. Az első 16 dobásból például (extrákkal együtt) is csak 8 pont jött össze, és bár utána már jött egy négyes is, de jött Meg Lanning kiesése is egy Kásví Gautam-bombából, ami kidöntötte az ütős karóit. A másik nyitó, Saifálí Varmá mellé ekkor a 3. rendbe érdekes módon Jess Jonassen jött be, és ez a húzás úgy tűnik, bevált: első három labdájából például kettőt is határra ütött, és majd mindjárt elmondjuk, hogy utána mi jött még. De előbb jöjjön Varmá sorsa: őt egy hatos után a következő dobásból kiküldte a bíró, mert úgy látta, beleért egy labdába, amit elkaptak, viszont a videózás megmentette, mert kiderült, hogy nem így volt. És most visszatérve Jonassenre, de nem csak rá: ő és Varmá a folytatásban újabb és újabb határokkal jelentkezett, így az erőfölény már 46/1-gyel zárult, és amikor a 9.4-ben Varmá LKE-s kiesésével felbomlott a társulás, már 88-nál tartott a csapat. Jonassennek ekkor 18 dobásból volt 34 futása, de a következő pár játszmában 14 újabb labdából újabb 27-et szerzett, miközben egyébként két társát is elvesztette maga mellől úgy, hogy ők alig gyűjtöttek be pár futást: így aztán ő maga 61-neskivel zárt, amikor a 16. játszma elején a csapat máris beért a célba. Elég egyoldalú küzdelem volt...
A DC ezzel egyedüli 6-pontos együttesként áll a tabella élén, csakhogy többet játszva, mint bárki más. És hiába a mai NFA-növelő siker, ez a mutatójuk még most is negatív, így hasonló folytatásra lesz szükségük, mint ez a mai... A Giants helyzete a szoros tabella miatt még nem reménytelen, de ha nem javul a játékuk, akkor hamarosan az lesz.
