El van átkozva a hazai pálya a WPL-ben
2025. március 3. – Szerző: Krikettgalaxis
Eddig 7 olyan mérkőzés volt a WPL 2025-ös szezonjában, amikor valamelyik résztvevő hazai pályán játszott, és ebből 6-szor a vendégek nyertek. A statisztika pedig tovább romlott ma, amikor is az UP Warriorz története első hazai meccsén, Lakhnauban súlyos vereséget szenvedett a Gujarat Giantstől.
A Hathíszinh dzsainista templom Ahmadábádban (illusztráció)A kép szerzője: Kalyan Shah (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Tekintve a Royal Challengers eddigi gyatra szereplését, mostani két résztvevőnk nagy esély előtt állt. Mindhárom csapat ugyanis 4–4 ponttal rendelkezett, de az RCB-nek már eggyel több lejátszott meccse volt, így a mai győztes egyértelmű pontelőnybe kerülhetett velük szemben, és legalább a 3. helyre jöhetett volna föl (vagy maradhatott ott, hiszen az UPW eddig is 3. volt), sőt, egy esetleges nagy arányú mai siker elméletileg még a második helyig is fölrepíthette volna a mai győztest.
A helyszín, a WPL teljes (nem csak idei) történetében először Lakhnau volt, azaz az Uttar Prades-iek hazai pályája: kérdés persze, ez számukra mekkora előnyt jelentett. Nem valószínű, hogy játékosaik sokkal jobban ismerték az itteni körülményeket, mint bárki más, és egyelőre az is kérdés volt, vajon a helyi szurkolóktól mekkora buzdításra számíthatnak: tapasztalat ugyanis, hogy a régebbi IPL-klubok rendelkeznek nagyobb szurkolótáborral a WPL-ben is, a Warriorz pedig nem tartozott ezek közé.
Az viszont régóta ismert tény volt, hogy a lakhnaui pálya inkább a lassú dobóknak kedvez, bár ma éppenséggel egy kemény, viszonylag füves sávot jelöltek ki játékra, ami a varratos dobóknak is a kedvére lehetett, de ütésre sem volt rossz, szóval most aztán mindenki boldog lehetett. A pénzfeldobást a hazaiak nyerték, és a dobással való kezdést választották. Csapatukban most jelent meg a fiatal ausztrál tehetség, Georgia Voll, aki a WPL-ben még máshol sem játszott korábban: a kezdés előtt egykori Brisbane Heat-beli csapattársától, Grace Harristól kapta meg a csapattagságot jelképező sapkáját. Vollt egyébként Csamari Atapattu helyére igazolták le, aki egész eddig kerettag volt, de nem kapott egy perc játéklehetőséget sem, most pedig el kellett utaznia a Srí Lanka-i válogatotthoz... Voll a játszó 11-ben a formán kívül levő Tahlia McGrath helyét vette át, míg a dobók között a sebes Száimá Thákor helyére idén először a lassú Gauhar Szultáná érkezett. A Giants nem változtatott semmit a legutóbbi összeállításán.
A két nyitó ütős Beth Mooney és Dajálan Hemalathá volt, dobással pedig Chinelle Henry kezdett. Az első játszma még egyértelműen a Warriorznak sikerült jobban: kevés futás és egy kapu született, ugyanis Dajálan egy kigörbülő labdába beleélezett, a kapus pedig elkapta – pedig nem sokkal ezelőtt Mooney külön figyelmeztette társát, hogy figyeljen a kigörbülésre... De a folytatás egész máshogy alakult, mint a kezdés. Mooney és a harmadik rendű Harlín Deol innentől kezdve minden játszmában ütött legalább egy négyest, de azon kívül is szépen szerezték a pontokat, és bár az erőfölény végén még csak 40/1-re álltak, de a félidő felénél már 81/1-et mutatott az eredményjelző, a 12. játszmában pedig Mooney már egymaga 50 fölött járt. Ehhez a mérföldkőhöz Deol is szépen közelített, de végül neki nem lett meg: Sophie Ecclestone csont nélkül betalált a kapujába. Mooney viszont továbbra is megállíthatatlan volt: hamarosan volt egy olyan 5 labdás minisorozat, amiből négyet négyesre ütött, és bár a 16. játszmában egyszer a bíró kiküldte kapuselkapás miatt, de még mielőtt videózást kérhetett volna az ütős, hivatalból kiderítették, hogy a dobó, Harris túllépett a vonalon... Így a játszma végére az ütős már 85-nél tartott, és még 4 játszma hátravolt, hogy a 100-asa is meglegyen. Az azonban annak ellenére sem lett meg, hogy nem esett ki még a legvégén sem: valahogy keveset jutott sorra, és amikor igen, akkor sem jött össze neki túl sok futás. Ellenben néhány társa közül, akik itt a végén gyorsan váltogatták egymást, Deandra Dottin még villámgyorsan összehozott egy 17-et, és így összesítésben a csapat egy igen szépnek mondható 186-ig jutott el. Apró érdekesség, hogy Gauhar Szultáná egyetlen labdát sem dobott el, hiába került be újként a csapatba.
A meccs tehát eddig sem alakult rosszul a narancsoknak, de a második félidő eleje meg aztán igazán álomszerűre sikerült. Dottin az első játszmában máris kiejtette az egyik nyitót, Kiran Navgírét (külön szót érdemel Phoebe Litchfield vetődéses elkapása a katona pozícióban), majd 3 érvényes labdával később a 3. rendű Vollt is, akinek tehát egy kacsával kezdődik a WPL-életrajza. Az UPW összeomlása pedig majdnem tovább folytatódott az 1.2-ben is, amikor a bíró LKE-t ítélt Harris ellen – ezt azonban még vissza kellett vonni, amikor kiderült, hogy a labda mellément volna. Nem úgy, mint a szintén Kásví Gautam által dobott 4. játszmában Vrindá Dines kiesését – azt nem is lehetett volna visszavonni, mert egy kidobás volt egy szépen görbülő labda eredményeként. És ha ez még nem lett volna elég, az 5. rendű Dípti Sarmától is búcsúzniuk kellett még az erőfölény során, ami így 29/4-re végződött, és a mérkőzés lényegében már most eldőlt. Javulás pedig nem sok volt az Uttar Prades-iek játékában: innentől a félidő feléig egyetlen újabb határt sem ütöttek, viszont kiesett még Svetá Szehrávat és végül a nyitó Harris is: a 10. játszma így 48/6-tal zárult. Most jött be ütni Henry, aki egyszer már megmentette a csapatát egy nehéz helyzetben, ám ez a mostani már annyira nehéz volt, hogy hiába az ő 14 dobásból megszerzett 3 négyese és 2 hatosa, az is messze kevés volt. Tanudzsá Kanvar még a szokásos lassúnál is lassabb labdája 28 pont után végzett vele, aztán a 17. játszmában Gautam duplázott (két labdából két kapu), a 18. játszma elején pedig Kanvar megadta a kegyelemdöfést: az UPW 105 futással elfogyott, így a GG hatalmas, 81 futásos győzelmet aratott.
Ez pedig eléggé felforgatta a tabellát: a gudzsarátiak ugyanis az utolsó helyről máris a másodikra lépetek fel! Ellenben a Warriorz lecsúszott az utolsóra, és már hasonlóan nehéz helyzetben van (sőt, még nehezebben), mint a Royal Challengers.
Most szokatlan módon egy kétnapos szünet következik a ligában: azért tervezték meg így, mert a férfiaknál zajló Bajnokok Trófeájában számítottak rá, hogy India válogatottja bejut az elődöntőbe, de azt előre nem lehetett tudni, hogy a holnapiba vagy a holnaputániba – ezért mindkét napot kihagyták a WPL tervezéséből, hogy ne oszoljon meg a sokszázmillió indiai szurkoló figyelme. (Amúgy most már tudjuk: India a holnapi elődöntőben játszik, Ausztrália ellen.)
