Már biztos, hogy 2025 lesz a Giants eddigi legjobb éve

2025. március 7. – Szerző: Krikettgalaxis

Mai, Delhi Capitals elleni győzelmével a Gujarat Giants biztossá tette, hogy idén már nem végezhetnek az utolsó helyen, mint eddig a korábbi szezonokban, vagyis történetük legnagyobb sikere már most megvan nekik. De vajon hol a vége? Hiszen jó formában vannak, és már a rájátszásba jutás is majdnem garantált nekik!

A Hathíszinh dzsainista templom Ahmadábádban (illusztráció)

A kép szerzője: Kalyan Shah (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Érdekes csapat ez a Giants: az első két évben egyértelműen ők voltak a leggyengébbek, idén viszont teljesen hullámzóan teljesítenek, és van, amikor azt érezni róluk, hogy ilyen játékkal bárkit megverhetnek. Eddigi 6 találkozójuknak pont a felét hozták le sikerrel, így egy esetleges mai győzelem már nagyon valószínűvé (bár még nem biztossá) tette volna számukra a továbbjutást – történetük során először. Azonban éppen a 2025-ös év legerősebbnek tűnő csapata állta ma útjukat: a Capitals, amely pedig azért küzdött, hogy a csoportgyőzelem, azaz a közvetlen döntőbe jutás meglegyen nekik. Ha ma ők nyertek volna, akkor ez jó eséllyel (de nekik sem biztosan) meglett volna. Csak remélhették, hogy lendületük nem tört meg amiatt, hogy előző meccsük óta 6 nap telt el, és remélhetik, hogy attól sem fog megtörni, hogy a következő pedig szintén vagy 6, vagy 8 nap múlva lesz, attól függően, hogy a döntőről lesz-e szó.

Ma a talaj elég ütősbarátnak nézett ki, de ahogy eddig idén bárki, úgy a pénzfeldobást megnyerő gudzsarátiak a dobással való kezdést választották. Csapatuk változatlan volt a múltkori meccsükhöz képest, míg ellenfelük egy helyen változtatott a maga összeállításán: Srí Csaraní helyére visszatért Titász Szádhú.

A két nyitó ütős Meg Lanning és Saifálí Varmá volt. Érdekesség, hogy az első játszmában csak Lanning, a másodikban csak Varmá ért labdához, ugyanis csak határesemények és nullás labdák születtek. És határ nem is kevés: ekkor már 26/0-nál jártak, és bár utána egy pici lassulás következett, sőt, egy elkapási esély is volt (amit Tanudzsá Kanvar elejtett), de az erőfölény végére mégis egy elég jó 51/0-t tudtak felmutatni. A megállíthatatlannak tűnő párt végül a 9. játszmában tudta mégis megállítani Meghná Szinh, amikor a 40-nél járó Varmá csak túl sok magasságot tudott bevinni az ütésébe, távot nem eleget, így a mezőnyjátékos a határ közelében könnyedén alá tudott helyezkedni. Így a félidő felénél 89/1 volt az állás, Lanning pedig már csak 4 futásnyira volt a maga 50-esétől. Az végül a 12. játszmában lett meg neki – ugyanakkor, amikor ismét (idén már nem először) megelőzte Ellyse Perryt a WPL történetének összesített futásranglistájának élén. Viszont társa, a múltkor sziporkázó Jess Jonassen ma nem jutott el hasonló magasságokba: 9 pont megszerzése után Deandra Dottin jorkija becsapódott a középső és a láb-karójába. Hamarosan Dzsemimáh Rodriksz is veszélybe került: egy fej a kapu előtt típusú kiesés gyanújára az utolsó pillanatban kikértek egy videót a gudzsarátiak, ám kiderült, hogy a labda mellément volna. De mi ez a fej a kapu előtt? Természetesen láb a kapu előtt, csak mint tudjuk, ez az elnevezés a régi időkből maradt fenn, amikor még például a söprésről azt sem tudták, mi fán terem, manapság viszont előfordul, hogy az ütős lemegy söpörni, és egyáltalán nem a lábát találja el a labda úgy, hogy mégis LKE lesz belőle. Most is Rodriksz sisakrácsát érintette, de a szabályoknak az mindegy, hogy láb vagy más testrész, így akár ki is eshetett volna, ha nem ment volna mellé a labda. De eléggé mindegy volt, mert 3 dobás múlva úgyis elkapták... A talaj pedig mintha lelassult volna időközben, és nehezebbé vált az ütés: egyre lassabban érkeztek a pontok, és az új ember, Annabel Sutherland is hamar búcsúzott. Lanning viszont azért még szépen harcolt, és kitartott a 20. játszmáig: két dobással a vége előtt 92-nél tartott, így például két újabb határral a 100-as is meglehetett volna neki. Viszont Dottin ekkor őt is kidobta, így egyelőre nem lett meg a WPL történetének első százasa... A Capitals viszont 177-ig csak eljutott, ami azért egyáltalán nem volt gyenge eredmény.

A kergetésnek Beth Mooney és Dajálan Hemalathá állt neki, de elég lassan. Az első játszma, Marizanne Kapp dobásaiból példának okáért szűz lett (csak egy TÉM volt benne), és a másodikban is csak 3 futás született, sőt, a végén Dajálant el is kapták: 4/1, az esélyek egyértelműen a Delhi mellett szóltak. Viszont most jött be az a Harlín Deol, aki ugyan hamar kifutásveszélybe került (egy közvetlen rádobással meglehetett volna), de utána egyre jobban megtalálta a helyét, és Mooney-val már 38/1-ig eljutottak az erőfölény végére. Sőt, a pár ezek után is folytatta az elég jó játékot, és bár a szükséges pontarány már 10 fölött járt, de ezt azért tudták tartani, és a félidő felénél már 75/1 volt az állás. Az áttörést Minnú Maní érte el a 12. játszmában, amikor labdájából elkapták a 44-nél tartó Mooney-t. Viszont a helyére bejövő Ashleigh Gardner is néhány pont jókor érkező határral (például 2 hatossal) segített, hogy az SZPA továbbra se szálljon el, majd miután a 16. játszmában ő is kiesett, Dottin ugyanezt megtette, amit ő – mármint nem a kiesést, hanem azt, hogy jókor ütött be újabb határokat. Arról nem is beszélve, hogy Deol közben még mindig a pályán volt, és ekkor már az 50-en is túl járt. A 18. játszma sikerült talán a legmozgalmasabbra a félidőben: ezt Jonassen dobta, és bár Dottin lehozott egy 4–6–4-et, de közvetlenül utána meg két kapu következett – az első ráadásul egy igazán látványos elkapás volt Rodriksz részéről, aki egy nagyot vetődve kapta le a levegőből a labdát. Az utolsó két játszmára azonban már így is csak 16 futás hiányzott a narancs győzelemhez, amit pedig Kásví Gautam és a végére 70-neskiig jutó Deol 3 megmaradó dobással el is ért.

Így aztán a DC még egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy az első helyen végeznek majd az alapszakaszban. De ami még ennél is érdekesebb, az a többi továbbjutó kérdése. Az például eldőlt, hogy az UP Warriorz már biztosan nem juthat tovább. A másik kieső pedig jó eséllyel a Royal Challengers lehet: nekik két győzelem lenne kötelező, de még akkor is egyéb feltételeknek is teljesülnie kellene. Vagyis: a GG igazán nincs rossz helyzetben, de azért még elbukhatják a rájátszást.