Elképesztő meccsen rántotta magával a mélybe az UPW az RCB-t
2025. március 8. – Szerző: Krikettgalaxis
Aki imádja a rengeteg futást hozó mérkőzéseket, az most igazán elégedett lehetett: az UP Warriorz és a Royal Challengers Bengaluru mai találkozója ugyanis rekordsok futást hozott. A Warriorz szépen búcsúzott a saját közönségétől, ám győzelmük egyben azt is jelentette, hogy rajtuk kívül pont legyőzött ellenfelük, a Bengaluru lesz a másik, aki nem jut tovább.
A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Most érkeztünk el az első olyan mérkőzéshez idén, amikor az egyik csapat már biztos lehetett benne, hogy nem jut tovább: a GG tegnapi sikerével ugyanis lehetetlenné vált, hogy az UP Warriorz az első háromban végezzen. De természetesen szerették volna széppé tenni a búcsújukat, főként azért, mert mégiscsak hazai pályán játszottak, és eddig még egyszer sem sikerült megörvendeztetniük a helyi szurkolókat. Ennél jóval nagyobb tétje volt viszont az összecsapásnak a Royal Challengers számára: ők ugyanis még elvileg versenyben voltak a továbbjutásért. Azért elvileg
, mert azért elég nehéz dolguk lett volna: nem csak ezt a meccset kellett volna ma megnyerniük, hanem később az erősebb Mumbai ellenit is, ráadásul mindezt úgy, hogy a jelenlegi igen gyenge nettó futási arányuk nagyot fejlődjön. De azért ez mégsem lehetetlen küldetés, így várható volt, hogy nagy kedvvel játszanak majd ma is.
A pénzfeldobást a címvédő vendégek nyerték, és természetesen a dobást választották. Ők is, de ellenfelük is kettőt-kettőt cserélt a legutóbbi meccsükön látott keretükhöz képest: az RCB-nél Danni Wyatt és Ektá Bist helyére került be idén először Szabbhínení Meghaná és szintén idén is, de amúgy az egész WPL-ben először Charlotte Dean, a hazaiaknál pedig Vrindá Dinest és Gauhar Szultánát váltotta Púnam Khemnár és Andzsali Szarvání – akik még szintén nem játszottak 2025-ben ebben a bajnokságban.
A Warriorz két nyitó ütőse Grace Harris és a múltkor 50-est teljesítő Georgia Voll volt. Harris azonnal két 4-essel nyitotta a játékrészt, megmutatva ezzel, mi várható ezen az egész estén... A 2. játszmában már volt egy hatosa is, a következőben pedig 3 egymás utáni 4-ese, így ekkor neki 28, míg Vollnak 1 futás állt a neve mellett. De ez hamarosan megfordult: az 5. játszma végén máris 28–28 volt kettejük külön versenyének állása, az erőfölény végére, amikor pedig az összesített állás 67/0 volt (a legmagasabb egész 2025-ben), már Voll vezetett. Végül a száguldó társulás saját hibájából bomlott fel a 8. játszma elején: Harris elhamarkodottan indult futni, és mire visszafordult, már késő volt, és ledobták a mezőnyből a kapuját. A frissen beálló Kiran Navgíre viszont hasonlóan jól folytatta: még a félidő fele előtt beütött 3 hatost, így az állás 10 játszma után 112/1 volt. A következő dobásból Voll egy újabb 4-essel már az 50-et is elérte, Navgíre pedig szintén száguldott a maga 50-ese felé – ami a leggyorsabb 50-es lehetett volna a WPL történetében, de a vele szembeni 16. dobásból, 46 megszerzett futás után elkapták. És bár a következő ütősök sem voltak nagyon rosszak, de a folytatás akkor is szinte csak Vollról szólt: a 17. játszma végén már 88-nál tartott, egyben a csapat is 200 fölé jutott – története során először. Az a 88 pedig már nagyon azt sejtette, hogy ma megláthatjuk a torna történetének első 100-asát is – a következő 2 játszmában viszont ehhez csak 3-mal araszolt közelebb az ütős, így az utolsóból még 9 hiányzott volna neki. A játszmát egy 4–2–1-es sorozattal kezdte, azaz már 98-nál járt – az ütést pedig a legutolsó labdára kapta vissza. Miután sikerült beleütnie, és lefutottak egy szimplát, nem volt kérdés, hogy megpróbálják a másodikat is – annak ellenére, hogy az nem fért bele, és persze kifutás lett a vége (társa esett ki): Voll így 99-neskivel zárt, ami egyrészt szép, hiszen mégiscsak a liga eddigi legjobb egyéni eredménye, de azért persze, hogy csalódás... Az ellenfél két ausztrál játékosa, Georgia Wareham és Ellyse Perry persze odament hozzá gratulálni: ekkor még mosoly ült az arcán, de pillanatokkal később készült róla egy másik fénykép, amin mélységes csalódás rajzolódott ki az ábrázatán... A csapat viszont nem lehetett csalódott: 225-öt értek el, amennyit még soha senki a WPL-ben!
Ez viszont azt jelentette, hogy a Royal Challengersnek, ha életben akarta volna tartani a továbbjutási reményeit, egy újabb rekordot kellett volna felállítania itt és most. Szabbhínení, az egyik nyitó ütős pedig ennek megfelelően is indult: csak a 2. játszmában például 22 futást gyűjtött be (igaz, egyszer elejtették közben). Társa, Szmriti Mandháná viszont folytatta a rossz szezonját, és 4-nél kiesett – de a helyére bejövő Perry szintén nagy sebességgel indult, többek között három egymás utáni négyessel a 3. játszmában. De Szabbhínení száguldása időben nem tartott sokáig: Sophie Ecclestone a 4. játszmában búcsúztatta, így az erőfölény 70/2-vel zárult: ez eddig új igényrekord! A 7. játszma viszont a gyors Perry vesztét is elhozta: Szarvání egy szép labdája betalált a kapujába – majd pár labda múlva Umá Cshetrí, a hazai kapus is bemutatott egy igen látványos, egykezes elkapást Rághví Bist ellen: 80/4-nél teljesen elszállni látszottak a bengalurui remények. A folytatásban azonban az 5. rendű Ricsá Ghos még tartotta bennük a lelket: számolatlan mennyiségű határt ütött, és például a félidő felére már 103/4-ig hozta föl a csapatot, majd például a 16. játszma végére 169/5-ig. De aztán ő is kiesett, meg a 18. játszmában Ecclestone még kétszer lecsapott, így ekkor már tényleg úgy tűnt: itt a vége. De még majdnem volt egy utolsó csavar a meccsben! A 19. játszmát a rutinos Dípti Sarmá ugyanis nagyon rosszul dobta: 5 egymás utáni labdájából egy 4–6–6–4r–6 született, összesítésben pedig 28 futás, ami új negatív rekord a torna történetében – míg Szneh Ráná részéről új pozitív csúcs, hogy ebből ő 26-ot szerzett. És igaz, hogy Sarmá a játszma utolsó labdájából még szépített azzal, hogy kiejtette Ránát, de az utolsó játszmára még 14 futást meg kellett volna védenie a csapatnak. És kit vetettek be dobónak a lila–sárgák (pontosabban: ma kivételesen rózsaszín–sárgák)? Hát nem mást, mint Vollt, aki szinte soha nem szokott dobni! Most pedig sikerült megvédenie az eredményt, sőt, egy kifutás miatt a játszmája már végig sem zajlott, hiszen ez már a 10. kieső volt az RCB-ből. A Bengaluru így hiába ért el egy igen szép 213-at, ez ma kevés volt – teljesítményük pedig idén kevés volt, és most már biztos, hogy nem juthatnak be a rájátszásba.
