Megkezdte a felzárkózást a címvédő

2025. március 26. – Szerző: Krikettgalaxis

Elsősörban pörgető dobóinak köszönhetően a Kolkata Knight Riders egy alacsony pontszámra tudta korlátozni a Rajasthan Royalst a ma esti meccsen, így a lilák megszerezték első pontjaikat, míg ellenfeleik továbbra is nyeretlenek.

Kalkutta egyik jelképe, a hatalmas hávrái híd (illusztráció)

A kép szerzője: Manuel Menal (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0

Bár az IPL-ben nincsenek (sincsenek) fordulók, de most mégis olyan, mintha véget ért volna az első forduló: letelt 5 meccs, és minden csapat egyszer játszott. Mai két résztvevőnk egyaránt vereséggel indított, méghozzá igen fájóval: a KKR nyilván azért sajnálkozhatott, mert bajnoki címvédő létükre kaptak ki (ráadásul nem is kicsit), a Royals pedig azért, mert hiába ütöttek össze 242 futást, így is simán lemaradtak a célról...

A helyszín ezúttal a kelet-indiai Guváhátí volt, ahol a Royals szokott játszani néha-néha, szóval ez nekik olyan második számú hazai pálya, de sok siker nem termett nekik eddig. Viszont ez a mai különleges alkalom lehetett nekik azért, mert ideiglenes kapitányuk, Riján Parág innen származik: márpedig nem gyakori, hogy valaki Aszam államból eljut az IPL-ig, ráadásul ilyen fontos pozícióban!

A pénzfeldobást a kalkuttaiak nyerték, és sok harmatra számítva a későbbiekben, a dobással való kezdést választották. Csapatukban a múltkori meccset a csere után befejező 11-hez képest annyi változás történt, hogy Sunil Narine nem érezte jól magát, ezért a helyére Moeen Alit tették be: szóval mégiscsak van pakisztáni játékos az IPL-ben! (Hiszen hivatalosan Ali angolnak számít.) Ugyancsak egyet változtatott a Rádzsasztán is a múltkori második félidei csapatán, Subham Dubét cserélték le Vanindu Haszarangára, de várható volt, hogy Dubét majd becserélik a most kezdő Szandzsu Szaimszan helyett, így a múltkor kezdő Fazalhak Fárúkí nem jut ma szerephez a múltkoriak közül.

Az ütést Szaimszan és Jasaszví Dzsájszvál kezdte, méghozzá a napokban más meccseken látott óriási lendülethez képest kicsit (bár nem nagyon) visszafogottan. A 4. játszmában Vaibhav Arorá azonban máris kidöntötte Szaimszan láb-karóját, így máris jöhetett be a helyi kedvenc, Parág. A következő esély az 5. játszma végén érkezett a dobók részéről, ám akkor Harsit Ráná, a dobó, hiába nyúlt fel két kézzel, hogy elkapja a felé véletlenül visszaütött Dzsájszvál-ütést, valahogy nem sikerült a mozdulat. Az erőfölény vége így 54/1-gyel érkezett el. Ezek a játszmák itt az erőfölény vége előtt és után érdekesek voltak: vagy nem született határ egy-egy labdából, vagy hatos lett, így az átlagos sebesség folytatódott. Parág végül 25 futás után esett ki, miután az égbe ütötte Varun Csakravartí egyik labdáját, a kapusnak pedig még arra is volt ideje, hogy közben levegye a zavaró sisakot, és úgy kapja el. A nyomás fokozódott az ütősökön, ez pedig újabb kapuvá érett a 9. játszmában, amikor Ali dobásából kapták el Dzsájszvált a pályahatár közelében. Kissé meglepő módon az 5. rendbe Haszaranga jött be, akinek ma nem jött be ez a szerep: alig pár dobás után búcsúzott, így a félidő felénél 76/4 volt az állás: nocsak, ma nem lesz 200? Ráadásul a folytatásban ismét Ali következett a dobásban, aki ma eddig is jó volt, és most is lehozott még egy határmentes játszmát kapuval a végén: ezúttal Nitís Ránát kidobva. És ekkor valóban megtörtént a csere, amit sejtettünk korábban is: Szaimszan helyére Dube érkezett, aki azonban szintén nem tudott löketet adni a csapatnak. Érdekesség, hogy a 4. játszma eleje óta a következő 4 pontos ütés a 13. játszma végén következett – egyébként Dhruv Dzsurel jóvoltából, aki, miután véget ért a pörgető dobók sorozata, a következő sebes dobó ellen újabb két 4-est hozott. De aztán elvesztette maga mellől Dubét, a visszatérő pörgető, Csakravartí pedig ismét egy rendkívül takarékos játszmát hozott össze, így a Royals egyre kellemetlenebb helyzetbe került, ahogy telt az idő. A végén még Jofra Archer két hatosa lendített valamicskét a csapaton, de végül még néhány újabb ütős is kiesett, és összesítve csak 151-ig tudtak elvánszorogni: ez egyelőre idén a legalacsonyabb pontszám az IPL-ben (bár nem érdemes hasonlítgatni, mert eddig 6 különböző pályán zajlottak a meccsek).

Az ütést Moeen Ali és Quinton de Kock kezdte, a dobást Archer. Utóbbi kettőnek volt mit bizonyítania: az előző meccsén De Kock az első játszmában kiesett, Archer pedig az IPL teljes történetének legrosszabb dobóteljesítményét mutatta fel. Most az első játszmában Archer visszahozott valamennyit a becsületéből: egyetlen futás sem született ugyanis ellene, csak két széles extrája volt. Az ütősök aztán lassacskán egyre jobban belemelegedtek – jobban mondva De Kock belemelegedett, mert Ali eléggé szenvedett a pontszerzéssel: az erőfölény végéig ugyan egyikük sem esett ki, de a dél-afrikainak már 34 futása volt, míg az angliainak ugyanekkor csak 4. Talán nem is estek nagyon kétségbe a KKR szurkolói, amikor a következő dobásból kifutották Alit: egy szimpla után elindult egy másodikra, de társa visszaküldte – viszont már késő volt, és ledöntötték a kapuját. Helyére Adzsinkja Raháne jött be, aki se nem rosszul, se nem túl jól szállt be, viszont a félidő feléig De Kockkal elvitték 70/1-ig a csapatot, ami jó alap volt a későbbi gyorsításra. Érdemes megjegyezni, hogy az eddigi 10 játszmából 3-at Parág dobott le, aki pedig nem éppen specialista dobó – de nem végezte gyatrán a munkáját, egész takarékoska volt. A folytatásban azonban Haszaranga lett a hős, legalábbis úgy tűnt, talán ő fordítja vissza az esélyeket a Rádzsasztán felé: a 11. játszmában egy csalókával máris kiejtette Rahánét. De aztán többre ő sem volt képes ma, meg a többi dobó sem: De Kock csak menetelt tovább, még ebben a játszmában elérte az 50-est is, és a 4. rendű, csereként beállt Angkris Raghuvansí személyében egy elég jó társat is kapott maga mellé. Menetelésüket csak egy kicsit akasztotta meg egy, a pályára berohanó ember, aki odafutott Parághoz, megérintette a cipőit és megölelte a játékost, mielőtt a rendezőknek sikerült elkapnia és kivinnie. De aztán folytatódott a jó ütőjáték. Hiába használta ki az új szabály adta lehetőséget a RR, és kért egy új, száraz labdát a 16. játszma után, a dobás azzal sem ment jobban, sőt, a 18. játszmában (amit Archer dobott) De Kock újabb három határt ütött, amivel egyrészt 97-ig jött föl, másrészt pedig a Kalkutta beért a célba: ez már a második 97-neski az idei szezonban, ami igen bosszantó! De persze a győzelem a lényeg, és az meglett nekik: így a KKR följött a 9. helyről a hatodikra, míg a Royals maradt az utolsó.