Nem lett meg a 200 sem, ki is kapott az SRH

2025. március 27. – Szerző: Krikettgalaxis

A pályában bőven benne volt a magas pontszám a mai IPL-meccsen: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a vendég Lucknow Super Giants 23 megmaradó labdával tudta lekergetni a Sunrisers Hyderabad 191-es célját. Azért erre kevesen számítottak. Mármint nem arra, hogy lekergetik, hanem arra, hogy csak 191 lesz a cél.

A Bará Imambárá vallási komplexum Lakhnauban (illusztráció)

A kép szerzője: Mohitextreme (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Te jó ég, már megint hazai pályán a Sunrisers, ráadásul egy olyan csapat ellen, amelyiknek legjobb dobói közül sokan hiányoznak? A szezon előtt sokan találgatták, vajon meglesz-e a történelmi 300 valamelyik IPL-meccsen: igazán itt lett volna az alkalom, hogy ha valamikor, akkor most. Persze a Lakhnau mindenképpen szerette volna elkerülni ezt a szégyent, ezért biztosan megpróbáltak valamit kitalálni, hogyan semlegesíthetnék a Travisek párt, illetve Ísán Kisant – na meg a többieket, mert még utánuk is félelmetes ütősök következtek. Kis megkönnyebbülést jelenthetett a vendégek számára, hogy Aves Khán mára már játékra alkalmas állapotba került, de még így is számos hiányzójuk volt.

A pénzfeldobást a szuperóriások nyerték, és a dobást választották. A Sunrisers semmit sem változtatott a múltkori csapatán, míg az LSG a múltkori második félidei összeállításán (amikor dobtak) kettőt is: Manimaran Sziddhárth és Sáhbáz Ahmad helyére tették be Aves Khánt és azt az Abdul Szamadot, aki egyébként tavaly még a haidarábádiaknál játszott.

Az ütést természetesen Travis Head és Abhisek Sarmá kezdte, de meglepő módon két nullással! De ez még semmi, pár négyes meg szimpla után egy, pontosabban ismét két egymás utáni, még meglepőbb dolog érkezett: két kapu a 3. játszmában! Sárdul Thákur dobásából Sarmá egy húzást rontott el elkapást érően, a következő dobást pedig Ísán Kisan a kapushoz piszkálta. Nem baj, – gondolhatták a hazai szurkolók – ott van még Head. És ha már ott volt, hamar megszerezte a meccs első hatosait, majd miután a 6. játszma elején Nicholas Pooran elejtette őt (pedig bőven volt ideje a labda alá helyezkedni), újabb maximummal jelentkezett be, így az erőfölény 62/2-re végződött: máskor azt mondtuk volna rá, átlagos. Most azt, hogy átlag alatti. Sőt, a 8. játszmában a legnagyobb csapás is elérte a narancsokat: Prinsz Jádav kiejtette a 47-en álló Headet, ráadásul egy igen látványos kidobással. A játékrész fele így 96/3-mal jött el, amire szó szerint igaz ugyanaz, amit az erőfölényről mondhattunk. Nítís Kumár Reddí rövidesen túlélt egy bíró szavás LKE-t, de nem nagyon tudott élni a lehetőséggel, hogy tovább játszhatott: szokatlanul alacsony aránnyal gyűjtötte a pontokat, és az 5. rendű Heinrich Klaasen 150 körüli arányára is csak más helyeken, más időkben mondtuk volna, hogy megfelelő. Ráadásul olyan túl sokáig ő sem bírta: egy szerencsétlen módon már a 12. játszmában kiesett. Történt ugyanis, hogy Kumár Reddí visszaütött egy labdát a dobó felé, aki elkapni ugyan nem tudta, de beleért, a labda pedig eltalálta az inaktív kaput (Klaasen kapuját), és mivel ő kívül volt a vonalon, így ez a szabályok szerint kifutásnak számított! Aztán a 15. játszmában a szenvedő Kumár Reddít is kidobták – a 6. rendű, sokak számára ismeretlen Aniket Varmá viszont még mutatott valami váratlant: 13 vele szembeni dobásból 5-öt hatosra ütött, és azért a végén még Pat Cummins is hozzátett egy érdekes adatot a meccshez: ő meg 3 labdából szerzett 3 hatost, majd a negyedikből kiesett, így az aránya 450 lett! Az utolsó két játszmában azonban a sorvég már nem tudott hozzátenni ilyen eredményeket, csak aprócska pontokat, így kisebb (nagyobb) meglepetésre a Sunrisers még a 200-at sem érte el: csupán 190-et teljesítettek ezúttal.

A második félidőben a dobást Abhisek Sarmá kezdte a csereember Mitchell Marsh és tavalyi csapattársa, Aiden Markram ellen – méghozzá igen jól, mert csak 3 szimpla jött össze az első játszmában. Sőt, amikor a másodikban Markram máris kiesett, úgy tűnt, ez a 190 akár simán meg is védhető. De ez volt nagyjából az utolsó pillanat a meccsen, amikor így tűnt. Bejött ugyanis Nicholas Pooran, és a saját fegyverét fordította a Sunrisers ellen: a hiperagresszív játékot. Hiába váltogatta a dobóit, lassúkat és gyorsakat a hazai csapat, ez a társulás az erőfölény végére 77/1-ig jutott el, ami a csapat teljes történetének második legjobb erőfölénye lett. Sőt, Pooran a következő játszmában, mindössze a 18. labdából már az 50-esét is megszerezte, a 8. játszma után (miközben már 6 különböző dobó próbálkozott) pedig már 111/1 volt az állás: kész, eldőlt? Azért ehhez Cumminsnak még volt egy szava: végre sikerült kiejtenie a már 70-nél járó Poorant, hiába kért az ütős videót, az LKE egyértelmű volt. Megjegyzendő, hogy Pooran és Marsh együtt 116-ot hozott össze, ami a szuperóriások történetének valaha volt legjobb második kapus társulását jelenti! Az új emberen, Risabh Pant kapitányon azért volt némi nyomás: az előző meccsen 6 labda után kacsázott, és most is két nullással indított... De hiába sikerült ezek után egy szimpla, ez még nem szakította át nála a gátat, és a folytatásban sem tudott begyorsulni. Marsh viszont igen: a 11. játszmában neki is meglett az 50-es, és bár szinte rögtön utána ő is kiesett honfitársa, Cummins dobásából, a Lakhnau számára szükséges pontarány már játszmánkénti 6 alatt járt... A dobóknak még egy kicsit sikerült szorongatniuk a csapaton, de Pant és a szintén nem sokat mutató Ájus Badoní kiesése után David Miller és a Abdul Szamad megint begyorsított a végére, és fogalmazhatunk úgy, hogy pillanatok alatt lezárták a meccset: már a 17. játszma elején.

Ezzel a nagy NFA-javító győzelemmel a Super Giants a 7. helyről máris a másodikra ugrott föl, míg az eddigi éllovas Sunrisers a hatodikra csúszott vissza.