Ha így folytatja a Mumbai, megint utolsó lehet
2025. március 29. – Szerző: Krikettgalaxis
Amennyire jól ment az évkezdés az MI klónjának Dél-Afrikában és a női csapatnak Indiában, olyan borzalmasan indult az anyaegyesület számára az IPL: második mérkőzésüket is elvesztették, méghozzá nem is kicsit. Legyőzőjük az eddig még szintén pont nélkül álló Gujarat Titans volt, akik most nagyot léptek előre.
A Hathíszinh dzsainista templom Ahmadábádban (illusztráció)A kép szerzője: Kalyan Shah (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
Mivel a Titans viszonylag új csapat, ezért a Mumbaijal való találkozásuknak sincs túl nagy múltja. Mégis pikáns csatáról van szó, mégpedig egyetlen ember személye miatt: Hárdik Pándjáról van szó, aki a gudzsarátiak első két évében a kapitányuk volt és többek között egy bajnoki címet is szerzett velük, majd visszatért egykori csapatához, az MI-hez, ott is kapitány lett, de a tabella utolsó helyén végzett velük. Sok szurkoló nem is tudta igazán elfogadni, hogy miért ő lett az új kapitányuk Rohit Sarmá helyett, de a döntést idén sem változtatták meg, és Pándjá vezette őket idén is. És ki kell hangsúlyoznunk: ma is, mert ne feledjük, csapata szezonnyitóját egy tavalyról áthúzódó büntetés miatt még ki kellett hagynia.
Azt a szezonnyitót, ahol bizony folytatódott a tavalyi gyenge sorozat, és ismét kikaptak. De ugyancsak vereséggel kezdtek a titánok is, így biztos volt, hogy a mai mérkőzés után is valamelyikük nulla százalékos lesz majd.
A mostani találkozóra is Ahmadábádban került sor egy sima, bár szemmel látható repedéseket is tartalmazó, de azért ütősbarát sávon, a nappali forróság után már kellemesen lehűlt levegőben. A talaj ismeretlenségére és a várható harmatra hivatkozva a pénzfeldobást megnyerő vendégek a dobást választották. Csapatukban több változtatást is végrehajtottak: Will Jacks és Robin Mindzs helyett Pándjá és Mudzsíb ur-Rahmán kezdett, a cserepadon pedig nem volt ott a múltkor csereként behozott és igen jól teljesítő dobó, Vignes Puthur. A hazaiak a legutóbbi meccsüket a csere után befejező (akkor ütő) 11-ükön egyet változtattak: Arsad Khán helyett ma Prasziddh Krisná játszott.
Az ütést Száín Szudarsan és Subman Gil kezdte, a dobást pedig természetesen Trent Boult. Igazából az első pár játszma annyira átlagosan telt, hogy nem sokat lehet róluk kiemelni – legfeljebb egy statisztikai érdekességet: Gil ugyanis most érte el ezen a pályán az 1000 IPL-futást, méghozzá mindössze 20 játékrész alatt, amivel az egy adott pályán leggyorsabban 1000-et elérő játékosok között a második helyre futott be. (Az első Chris Gayle, akinek 19 félidő is elég volt, hogy Bengaluruban eljusson 1000-ig.) Az erőfölény végéig még mindig ez a két ütős volt bent, és itt az utolsó pár játszmában már megjelentek a 6-osok is – sőt, egy 5-ös is, egy borzalmas MI-féle mezőnyhiba után, amikor megpróbáltak rádobni egy labdát az inaktív kapura, de mellément, és senki nem volt ott, hogy biztosítson, így a labda ki is ment a pályáról... Így az első 6 játszma 66/0-val zárult, miközben mindkét ütős éppen 18 labdából éppen 32-n állt. Ezek után viszont Pándjá és Mitchell Santner dobásai már jobban visszafogták az ütősöket: a következő három és fél játszmában nem született újabb határ, ráadásul Gilt el is kapták – de aztán Jos Buttler akciózott néhányat, és a félidő fele 92/1-gyel érkezett el. Buttler pedig ezek után is elég jól folytatta, és a 14. játszmára már 39-nél járt, amikor Ur-Rahmán labdáját a kapushoz piszkálta, és elkapták. Viszont Szudarsan még mindig bent volt, és a következő játszmában már 50-est is ünnepelhetett, végül 63-mal esett ki a 18. játszmában. Az utolsó pár ember viszont már nem sokat tudott hozzátenni a játékhoz: csak Sherfane Rutherford két hatosa volt még érdekes, illetve egy-egy maximum a Fokvárosban és New Yorkban amúgy az MI-nél játszó dobóktól, Rásid Hántól és Kagiso Rabadától. De hosszabb ideig senki sem volt bent – már csak azért sem, mert a 18. és 19. játszma fordulóján a Mumbai csapatmesterhármast
ért el, vagyis három labdából szereztek 3 kaput, csak éppen különböző dobók (és kifutás is volt benne). A félidő eredménye viszont így is 196 lett, ami bőven védhető kategóriának tűnt.
Bár amikor a második játékrész 2. és 3. labdáját Rohit Sarmá két 4-esre ütötte, egy kicsit talán máris megváltoztak ezek az érzések. Ez a kilengés viszont nem tartott sokáig: a következő gyönyörű labdából Mohammad Szirádzs eltalálta a középső és a kéz-karó tetejét összekötő pálcát, így Sarmá ma is alacsony pontszámmal ballaghatott le. A 3. rendű Tilak Varmának azonban már máshogy mentek a dolgok, mint Sarmának: neki is volt két négyese az elején, de ott harmadikra nem kiesett, hanem ráütött még egy hatost. De aztán belelassult ő is, a másik nyitónak, Ryan Rickeltonnak pedig még lehetősége sem volt nagyon, hogy gyorsítson, mert Szirádzs őt is hamar kidobta – ezúttal Szirádzstól is láttunk egy Cristiano Ronaldo-féle Siuuu!
-ünneplést. És igaz, hogy pár dobás múlva egy Rásid Hánnak elsőre megadott LKE-t (jogosan) visszavontak Varmá ellen, de az erőfölény végén látott 48/2 így is a hazaiak számára tűnt kecsegtetőnek. Talán még a félidő fele is, amikor 86/2 volt az állás, bár ez már kicsit szebb volt a Mumbai számára is, ráadásul közben még egy rossz hír sújtotta a titánokat: a mezőnyben, miközben egy 4-est próbált megmenteni, Szudarsan bal combja valamilyen sérülést szenvedett, és a játékos le is sántikált a pályáról. A GT számára már egyre jobban hiányzó kapu végül a 12. játszmában érkezett el, amikor Varmá búcsúzott, sőt, a következőben a sokak által nagy reménységnek tartott Robin Mindzs is – aki tehát a második meccsén sem mutatta meg, miért várnak tőle olyan sokan olyan sokat. De még nyilván lesz rá lehetősége. Aztán a 14. játszmában úgy tűnt, egy MI-ütős is megsérül: ezúttal Szúrjakumár Jádav sisakját találta el egy labda, amitől Jádav ki is dőlt, és egy ideig a hátán fekve várta, amíg jönnek ápolni. Szerencsére azonban nem lett semmi baja, és rövidesen tudta folytatni a játékot – igaz, már nem túl sokáig, mert a 16. játszmában egy égbe ütött labdáját elkapták. De így is ő lett a játékrész legeredményesebb embere, 48 futással. Azonban a csapat számára szükséges pontarány ekkor már a 20-at közelítette, így valami óriási csoda kellett volna a győzelmükhöz – erre a csodára pedig a hátralevő ütősök nem voltak képesek: hiába Naman Dhír és Santner néhány határja a végén, az MI így is bőven, 36 futással kikapott.
Ezzel a jó kis NFA-növelő sikerrel a titánok a 9. helyről azonnal a 3-adikra ugrottak, míg a kilencediket éppen a Mumbai vette át tőlük: ők eddig a 8-adikak voltak.
