Nem sokat kellett izgulnia a címvédőnek a PSL-nyitányon
2025. április 11. – Szerző: Krikettgalaxis
Kicsit későbbre tolva, áprilisban, de végre elkezdődött a pakisztáni szuperliga 2025-ös, tizedik szezonja! A nyitómeccset a bajnoki címvédő Islamabad United játszotta a vendég Lahore Qalandars ellen: a hazaiak végig kézben tartva a meccset, sima győzelmet arattak.
Az iszlámábádi Faiszal-mecset, Pakisztán nemzeti mecsete (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Kicsit bosszantó volt a különféle hírportálokon azt olvasni, hogy 10 éves a PSL. Kedves újságírók, addig nem tudnak számolni, mint az óvodások? Ha valaminek a 10. szezonját rendezik (és nem volt kihagyás, márpedig nem volt), akkor az 9 éves. Azt lehet mondani, hogy 10. évébe lépett, de azt nem, hogy 10 éves. Na mindegy, félre a zsörtölődéssel, inkább örvendjünk, hiszen akárhány éves is, a lényeg, hogy itt a pakisztáni szuperliga!
Itt van, de idén még jobban az IPL árnyékában, mint eddig. A korábbi években nem ütközött egymással a két bajnokság, de idén teljes egészében átfedés van köztük, miután a Bajnokok Trófeája miatt a PSL-t későbbre tolták. Ráadásul az indiaiak árverése is korábban zajlott le, mint a PSL börzéje, így bizony, ha kegyetlenül őszinték akarunk lenni, ki kell mondanunk, hogy a külföldi játékosok közül már csak a második vonal
maradt a pakisztáni ligának, hiszen a legjobbakat kimazsolázták az IPL-klubok. De azért nézzünk rá a nevekre: Kane Williamson, David Warner, Tom Curran, Alex Carey, Kuszal Perérá, Mohammad Nabí, és még sorolhatnánk... Nem rossz felhozatal ez sem, igaz?
A pakisztáni válogatott gyatra nemzetközi szereplése után most végre igazi feltöltődést, kiváló kriketthangulatot hozhat az országba ez a szuper kis bajnokság, évről évre egyre nagyobb hagyományokat kiépítő hat csapatával – apropó, hat csapat. A tervek szerint jövőre már nyolc lenne a számuk, ahogy az tavaly tavasszal is elhangzott, de a pakisztáni szövetség később is megerősítette. Lassacskán tehát bővül és fejlődik ez a liga is, és ha utol nem is tudja érni az indiai nagy testvért, de azért azt el fogják tudni érni, hogy ne minden szem a szomszédjukra szegeződjön. Mi is részletesen foglalkozunk a PSL-lel: ahogy tavaly, úgy idén is minden meccsről külön hírt írunk majd.
Itt van mindjárt az első: a tavalyi és a tavalyelőtti bajnok összecsapása! Azaz a címvédő Iszlámábád és a tavaly csalódást keltő, de azelőtt parádézó Lahor találkozója, méghozzá előbbiek otthonában, Ravalpindiben. A pénzfeldobást a United nyerte, és a dobást választották. Ők már ezen a mai meccsen egy hazai abszolút újonc (a 21 éves mindenes, Mohammad Sahzád) mellett három új külföldi szerzeményt is pályára küldtek: a Hobart Hurricanesszel friss bajnok Riley Mereditht, az amerikai Andries Goust és a rutinos égimeszelőt, Jason Holdert. A vendégeknél is volt egy olyan pakisztáni játékos, akit még máshol még nem láthattunk: Mohammad Naím, az ütős, valamint 3 év után visszatért a PSL-be Ászif Afrídí is, aki még sosem játszott a Qalandarsban. És ők is bevetettek egy tengeren túli nagyágyút Daryl Mitchell személyében.
A Lahor mindjárt az elején (miután megoldódott egy kis háttérvászonprobléma) be is vetette Naímot, méghozzá Fáhar Zamánnal együtt, de Naszím Sáh egy igen kiváló játszmával kezdett ellenük: 1 futáson múlt, hogy nem lett szűz. Meredith pedig még jobban folytatta: igaz, hogy ellene 4 futás gyűlt össze, de máris kiejtette Zamánt. A Lahor pedig csak ezek után lendült igazán bele, de akkor jócskán: a 3. játszmában Naím és Abdulláh Safík 17 futást hozott össze – viszont ez a felvillanás rövid volt, és az 5–6. játszmák megint igen takarékosra sikerültek, sőt, Holder végzett Naímmal is, így az erőfölény végén 36/2 volt az állás. És nem túl jól sült el Mitchell bemutatkozása sem, sőt, az angol Sam Billings sem villogott a legkevésbé sem: előbbi 13, utóbbi 0 ponttal búcsúzott még a félidő első felében, így 10 játszma után 68/4-et mutatott az eredményjelző – és ebből 41 Safíké volt... Sikandar Raza pedig elég furcsán teljesített: volt egymás után két határja, aztán hamarosan sorozatban 8 nullása, majd megint két határ – de aztán rövidesen ki is esett, és megint csak Safík folytatta a harcot. Sőt, a 15. játszmában újabb két társat vesztett el maga mellől, méghozzá kacsával, és nem sokon múlt, hogy Holdernek a mesterhármas is összejöjjön: a két kiejtés után a harmadikból is apelláltak, ezúttal LKE-ért, de kiderült, hogy Sahín Afrídí még időben mozdította az ütőjét, és beleért. A vendégek azonban így is hatalmas bajban voltak: még 100 futásuk sem volt, és már 7 emberük kiesett – és a sorvég sem sokat tudott már hozzátenni. Viszont Safík még mindig ott volt: a 16. játszma elején elérte az 50-est, végül 66-tal esett ki – az utolsó ember pedig a 20. játszma felénél, amikor a csapatnak még csak 139 futása volt. A legjobb dobó egyértelműen Holder volt ma, aki négyes zsákmányig jutott, és csak Imád Vaszím volt nála takarékosabb.
Az átlag alatti cél kergetését nyitóként Száhibzádá Farhán és Andries Gous kezdte. Utóbbinak azonban még úgy tűnik, szoknia kell a légkört: már a 2. játszmában egy hanyag ütőlendítés a vesztét okozta, ugyanis Ászif Afrídí emiatt betalált a kapujába. De ekkor jött be a pályára ütni Colin Munro, aki már hozzá volt szokva a légkörhöz: már az erőfölényben beütött 4 négyest, így Farhánnal együtt 37/1-ig jöttek föl. A határok típusán pedig (véletlenül) szépen megosztozott a két ütős: Munro eddig (meg még egy ideig) csak 4-eseket ütött, Farhán meg csak hatosokat – abból pedig hármat is, mielőtt a 9. játszmában Hárisz Rouf igen gyors dobásából Sikandar Raza egy szép vetődéssel elkapta. A United azonban így is kényelmes helyzetben volt, nem kellett kapkodniuk: nem is tették. A félidő felénél ugyan csak 69/2-jük volt, de sok kis szimplával, duplával, na meg néhány jókorra időzített Munro- vagy Szalmán Ága-féle határral magabiztosan lépdeltek a cél felé. Az új-zélandi a 16. játszmában 50-esig is elért, és valószínűleg Ága is teljesítette volna ezt a mérföldkövet, ha a kergetés nem ért volna sikerrel véget, amikor ő még csak 41-nél tartott. Ez egyébként már a 18. játszmában bekövetkezett, így a fővárosiak sikere igen magabiztosnak lett nevezhető.
