Két százas közül a kisebbik nyert Karacsiban
2025. április 12. – Szerző: Krikettgalaxis
Nagyon hasonlóan alakult a mai második PSL-meccs, mint a vele körülbelül egy időben zajló IPL-találkozó: egy hatalmas cél került ugyanis lekergetésre itt is és ott is. Pakisztánban a Multan Sultans a 105-ig jutó Mohammad Rizván vezérletével 234-et teljesített, de a Karachi Kings, ahol James Vince 101-et kaszált be, még ezt is lekergette.

A kép szerzője: M.irfan44 (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Egy napja kezdődött az idény, és máris bemutatkozott mind a 6 csapat: utolsóként a Karacsi és a Multán, méghozzá előbbiek otthonában. Ha a tavalyi formából indulnánk ki, országos kettesnek tippelhettünk volna az eredményt, hiszen 2024-ben a Sultans megnyerte az alapszakaszt, míg a Kings az utolsó előtti helyen végzett. De azért egyrészt hazai pályán a Karacsi sem szerepelt olyan katasztrofálisan tavaly sem, másrészt új idény, új összeállítás: a papíron érzékelt kis különbségek a gyakorlatban akár naggyá is duzzadhattak.
A Multán keretében igen sok rutinos, 30 feletti játékos szerepelt, köztük talán két legnagyobb külföldi igazolásuk, Shai Hope és Michael Bracewell, de avattak ma egy abszolút újoncot is a 22 éves mindenes, Sáhid Azíz személyében. A hazaiaknál, azaz a Karacsinál egyértelműen David Warnerre irányult a figyelem, már csak azért is, mert ő lett a csapat új kapitánya. De ott volt még csapatújoncként például Adam Milne és Husdíl Sáh is, és náluk is volt egy olyan pakisztáni játékos, aki soha nem játszott ebben a bajnokságban más csapatban sem: a 24 éves mindenes, Favád Alí. Kane Williamson is a bő keret része volt, de ezúttal nem volt ott a pályán. Viszont rossz hírként érkezett nemrég, hogy bangladesi légiósuk, Litan Dász sérülés miatt kidőlt, méghozzá az egész szezonra... Helyére tartalékként Ben McDermottot igazolták le, de ő ma nem játszott.
A pénzfeldobást a Kings nyerte, és a dobással való kezdést választották. Nyitó ütősnek a Multánból Mohammad Rizván kapitány és Shai Hope érkezett ki a pályára. Ők pedig viszonylag jól kezdtek, de kaptak egy kis segítséget is a dobóktól: az első két játszmában például 8 széles extrát... Viszont a 2. játszma, amit amúgy Haszan Alí dobott, csak emiatt nem lett szűz. De ezzel a takarékos játszmával együtt is 30 érvényes dobás után már 55/0-ra álltak – kisebb érdekesség, hogy ebből 34 volt Rizváné és csak 8 Hope-é, pedig mostanában Rizván kapott rengeteg kritikát a szurkolóktól, hogy Húsz20-ban is túl lassú. Az erőfölény viszont nem telt el kiesés nélkül: Hope ezek után a kapushoz élezett egy labdát, így 6 játszma után az állás 63/1 volt. Rizván új társa, Uszmán Hán pedig nem igazán tudott beindulni a folytatásban, majd 19 nem túl gyorsan megszerzett futás után ő is búcsúzott: a félidő felénél látott 96/2 azonban ezzel együtt is kecsegtető volt a Multán számára. Főleg úgy, hogy a 4. rendű Kámrán Gulám jobban indult, mint elődje: már ekkor 13 futása volt 6 dobásból, és végül mire kiesett a 15. játszmában, 19-ből volt neki 36-ja. Közben Rizván egyébként már bőven 50 fölött járt, és mivel még mindig sok kapujuk megvolt, ő is és a következő ütős, Bracewell is bátran kísérletezhetett még kockázatosabb, agresszívabb játékkal. Meg is tették – és meg is lett az eredménye: a csapat eddig sem túl alacsony pontarányát még folyamatosan növelték és növelték a félidő végéig, sőt, Rizván a 19. játszmában a 100-at is átlépte, Bracewell pedig 17 labdából zárt 44-neskivel! A szultánoknak így 234 futása gyűlt össze, ami alapján még nem mondhattuk, hogy eldőlt a meccs, de közel voltunk hozzá, hogy ezt mondjuk...
A Karacsi azonban nem gondolta így. Déli félgömbi nyitó párjuk, Tim Seifert és Warner ugyanolyan hozzáállással indult neki, ahogy Rizván és Bracewell befejezte, és bár a 2. játszma érdekes módon itt is rendkívül takarékos lett (dobta: Ákif Dzsáved), még ezzel együtt is 43/0-nál tartottak 3 játszma után! A 4. játszmában viszont Warner egy LKE-ből kiesett – amire érdekes módon nem kérte ki a videóbírót, pedig ha így tett volna, megmenekült volna, hiszen a számítások szerint a labda jócskán elhaladt volna a kéz-karó mellett... Tovább súlyosbította a hazaiak helyzetét a következő, ismét Dzsáved által dobott játszma, amikor két egymás utáni dobásból kiesett a gyors Seifert, majd az új ember, Sán Maszúd is: ezekkel együtt az erőfölény 76/3-ra végződött, és semmi nem utalt arra, hogy innen a Kings még fordítani tudna. Ha csak az nem, hogy James Vince ekkor már 10 dobásból 5-öt négyesre ütött, és 23-on állt. De úgy tűnt, hiába indult ő jól, mert rögvest elvesztett maga mellől még egy társat, ezúttal Aráfát Minhászt, így a félidő fele 108/4-gyel érkezett el. Teljesen reménytelen azért ez sem volt, de tudták: ha most rövid időn belül kiesik Vince vagy társa, Husdíl Sáh, akkor talán az utolsó esély is elszáll. Nekik viszont eszük ágában sem volt kiesni! Sőt, nem csak hogy bent maradtak, de közben olyan sebességgel gyűjtötték a pontokat is, hogy az elég volt a szükséges pontarány féken tartására, sőt, csökkentésére: amikor a 18. játszmában Vince elérte a 100-ast, majd 3 labda múlva kiesett (amikor egy futás teljesítése után megpróbáltak egy másodikat is, ami nem volt benne), már csak 14 futás hiányzott a Karacsinak a győzelemhez 12 labdából. És igaz, hogy hamarosan a 60-nál járó Sáh ráütött egy labdát a saját kapujára, de ez már nem mentette meg a Multánt: 4 megmaradó labdával a Kings sikerrel vette a kergetést!
Érdekesség, hogy közben megdőlt a Karacsi 5. kapus társulási rekordja: eddig 131 volt a csúcsuk, de most Vince és Sáh közösen 142-t teljesített. De felállt náluk egy új negatív csapatrekord is: dobójuk, Adam Milne ugyanis 60 futást hagyott az ellenfélnek, miközben az eddigi legtöbb 58 volt.