Egyre jobb formába kerül a Mumbai Indians

2025. április 20. – Szerző: Krikettgalaxis

Míg a kékek első 5 meccsükből csak egyet tudtak megnyerni, most már sorozatban harmadik sikerüket aratták. Áldozatuk az a Chennai Super Kings volt, akik eddig a szezon leggyengébb csapatának számítanak – bár pár hete a Mumbait pont legyőzték egyszer.

A Cshatrapati Sivádzsí pályaudvar 19. századi, különleges épülete Mumbaiban (illusztráció)

A kép szerzője: Anoop Ravi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Az extrapoláció nem mindig jön be. Ha bejött volna, akkor a történelmileg két legsikeresebb együttes, a Super Kings és az Indians nyilvánvalóan a tabella tetején helyezkedett volna el most is, de ennek a közelében sem jártunk. Azon a bizonyos tetőn öt olyan csapat állt, amelyek 10 ponttal rendelkeztek, utánuk következett egy pici szakadék, és csak ez alatt állomásozott mindkét mai klubunk: a Mumbai a 7., a Csennai a 10. helyen. A sárgák mindössze két győzelemmel rendelkeztek eddig, igaz, ebből az egyiket éppen a Mumbai ellen aratták, így ez azért lélektani előnyt jelenthetett számukra mára – amire nagy szükségük is lett volna.

Természetesen ez a rangadó akkor is hatalmas rangadó, ha a résztvevők amúgy gyengélkednek: elég nagy torlódás is alakult ki a mumbai stadion körül, annyi szurkoló özönlött a stadionba a kezdés előtt – köztük egyébként rengetegen sárga mezben. A játékhoz ugyanazt a sávot használták, mint amin nagyjából két hete az MI majdnem lekergetett egy 222-es célt – azaz sok futás volt várható ma is.

A pénzfeldobást a hazaiak nyerték, és a dobást választották. Csapatukban a múltkor kézsérülést szenvedett Karn Sarmát Asvaní Kumárra cserélték, míg a Csennainál egyszerre kezdett Matísa Patirana és Sivam Dube, akik múltkor egymást váltották, viszont hiányzott Ansul Kambodzs és Ráhul Tripáthí, és újként bekerült még egy újonc is: a 17 éves ütős, Ájus Mhátre, akit a korábban megsérült Riturádzs Gájkvár helyére igazoltak le utólag. Ő lett egyébként a CSK valaha volt legfiatalabb játékosa, aki bármikor is pályára lépett náluk. (Amúgy érdekesség, hogy például a Randzsí- vagy a Vidzsaj Hadzsáre-trófeákban ő éppen a Mumbaiban játszik.)

Az ütést a szintén fiatal (bár már nem annyira) Sekh Rasíd és Rachin Ravindra kezdte, de egyelőre semmi sem látszott abból a sok pontból, amit előzetesen a szakértők jósoltak. Bár igaz az is, hogy sokszor apróságokon múlt, hogy éppen egy mezőnyjátékos irányába ment a labda, és így nem jutott ki a határról – vagy maga a mezőnyjátékos volt ügyes, és megállította. Akárhogy is, az első határ csak a 3. játszma legvégén jött el – de egy dobással később itt volt az első kiesés is, amikor Asvaní Kumár mai első labdájából kiejtette Ravindrát. Így máris elérkezett Mhátre bemutatkozása – a fiatal játékos pedig nem ijedt meg: igaz, hogy elsőre egy mezőnyjátékos közelében ért földet a labdája, így nem volt messze az elkapástól, de a következő három labdáját mind határra ütötte, kettőt ráadásul hatosra. Utána persze ekkora nagy lendülettel nem tudták folytatni, de az erőfölény végére csak elértek 48/1-ig, és utána máris két újabb Mhátre-négyes következett. Viszont 14-ből megszerzett 32 futása után a 15. labda már elhozta az ő vesztét is: nem baj, így is szép bemutatkozás volt. És talán még azt sem bánták nagyon a szuperkirályok szurkolói, hogy utána hamar búcsúzott Rasíd is, ugyanis ő ma eddig rendkívül lassan haladt, így most talán reménykedtek benne, hogy majd az új társulás, Ravindra Dzsadedzsá és Sivam Dube begyorsít. Hát, a félidő feléig nem igazán gyorsítottak: akkor még csak 70/3-at mutatott az eredményjelző, de utána játszmáról játszmára egyre jobbá váltak. Először nem ütöttek határt. Aztán egy négyest, aztán megint egyet. Utána egy hatost. Utána egy négyest és egy hatost, a 16-odikban pedig már egy négyest és három hatost, amivel Dube egyrészt 50-ig jött föl, másrészt a csapat pedig 142-ig. Utána viszont Dzsaszprít Bumráh véget vetett a menetelésnek, és kiejtette Dubét: a közönség rendkívül izgatottá vált, de nem világos, hogy emiatt a kapu miatt, vagy mert most jött Mahendra Szinh Dhoní, akit, bárhova is utazik, mindenhol imádnak, még az ellenfél szurkolóinak jó része is... Dhoní azonban ma nem sokat mutatott, és egy ideig Dzsadedzsá is visszafogta magát, de azért a legvégén ő is beütött még két határt, és ő is megszerezte az 50-esét, így a végeredmény 176 lett.

A második félidőt Ryan Rickelton és a csereként behozott Rohit Sarmá kezdte: az a Sarmá, aki kacsával nyitotta az idényt, de azóta meccsről meccsre lassacskán egyre több és több pontot gyűjtött, utoljára már 26-ot. Ami persze még mindig kevés ahhoz képest, hogy mit várnak tőle, de ha folytatja a javulást, még visszanyerheti régi, rettegett hírnevét. Rickelton viszont csak a szerencsének köszönhette, hogy ma nem esett ki mindjárt az elején: az első játszmában, Khalíl Ahmad eléggé LKE-gyanúsan találta el, amit a bíró nem adott meg, de a Csennai nem kért videót – pedig ha kértek volna, igazuk lett volna... Így viszont a társulás meg tudott szilárdulni, és Sarmá valóban ma is tovább javult, még az erőfölényben átlépte azt a bizonyos 26-ot, és 6 játszma után a csapat 62/0-ra állt. A folytatásban viszont Dzsadedzsá dobóként egy pillanatra visszahozta a reményt a vendégeknek: takarékos játszmája során sikerült kiejtenie Rickeltont – de nem véletlenül használtuk a pillanatra szót. A következő játszmában Sarmá megint bejelentkezett egy hatossal, majd új társa, Szúrjakumár Jádav is csatlakozott a határgyárhoz, és egy újabb takarékos játszma ellenére a félidő felénél már 93/1-nél tartottak. Innentől pedig már lényegében a nettó futási arányukat számolgathatták a kékek, a vereségtől nem igazán kellett félniük... És valóban, hiába Jádav egy apró sérülése (ami miatt nem is hagyta el a pályát), hiába Mhátre egy látványos mozdulata a határon, amivel egy hatosból 1-esre mentett, Sarmának a 12. játszma végén már az 50-es is meglett, a 15-ödikben pedig Jádavnak is, és ez után a játszma után már csak 20 futás kellett a hazai sikerhez. És azt sem húzták sokáig: a következő játszmában még 3 újabb hatost összehozva 26 megmaradó dobással beértek a célba.

Így a Mumbai egy hellyel följebb lépett, megszüntetve, kitöltve a 10 és a 6 pontos csapatok közti eddigi szakadékot, míg a Super Kings maradt az utolsó.