Szűk kvettai győzelem a PSL-csoportkör felének zárásaként
2025. április 25. – Szerző: Krikettgalaxis
Lejátszották a 15. csoportmeccset a pakisztáni szuperligában, ahol a Karachi Kings először szerepelt otthonától távol: ez pedig nem is ízlett nekik, és ki is kaptak a Quetta Gladiatorstól – igaz, nem nagy különbséggel.
Kvetta éjjel (illusztráció)A kép szerzője: Beluchistan (Flickr), licenc: CC BY-SA 2.0
E meccset megelőzően a Karacsi a 2., a Kvetta pedig az 5. helyen állt. Ám ez a kijelentés, bár igaz, mégis igen csalóka, hiszen míg mindenki más már 5–5 lejátszott találkozóval rendelkezett, a gladiátorok még csak 3-mal, ráadásul a Karacsi eddig kizárólag hazai pályán játszott. Ezeket is figyelembe véve pedig már korántsem volt egyértelmű, hogy ma ők lennének a találkozó esélyesei.
A helyszín egyébként egy semleges pálya, Lahor volt, hiszen (sajnos) Kvettában még idén sem rendeznek egyetlen összecsapást sem. Lahorba tegnap érkezett meg a PSL, és mindjárt arra láttunk példát, hogy az egyik csapat igencsak megszenvedett az ütéssel – így ma sem egy futásfesztiválra lehetett számítani.
A pénzfeldobást a Kings nyerte, és a dobást választották. Csapatukban, annak ellenére, hogy legutóbb nyertek, három változást is eszközöltek: Szád Beg, Irfán Hán és Ámir Dzsamál is kimaradt, az új embereik pedig Sán Maszúd, Omer Júszuf és Favád Alí voltak. A Kvetta már egy hete nem játszott, és amúgy az utolsó mérkőzésük pont a Karacsi elleni volt (akkor simán kikaptak idegenben): ahhoz képest ők is hármat cseréltek. Náluk Havádzsa Náfaj, Sean Abbott és Alí Mádzsid helyét Mark Chapman, Mohammad Vaszím és Hurram Sahzád vette át.
Egy dobás után még minden szép és jó volt a liláknak: Szaúd Sakíl ugyanis egy 4-essel kezdett. A folytatás aztán már eredménytelenebb volt, a második játszmában pedig Haszan Alí mind őt, mind a még 0 ponttal rendelkező másik nyitót, Finn Allent is búcsúztatta, sőt, ugyanő két játszmával később Rilee Rossouw-val is végzett. Ebből a sokkból pedig épp csak ébredezni kezdett a Kvetta, amikor Chapman is kiesett, így az erőfölény 45/4-gyel zárult. Ebből a nehéz helyzetből Kuszal Mendisz és Haszan Naváz kezdte őket kihúzni: előbbi 36, utóbbi 35 futásig jutott, miközben egyéként a félidő felénél 78/5 volt az állás. A per öt az azért volt per öt, mert közben Mendisz is kiesett – és ezek után megint úgy nézett ki, lassulás lesz. Az új ember, Fahím Ásraf például 14 dobás után még csak 9 futással rendelkezett, de aztán pont ő lett az, aki a legnagyobbat dobta a csapatán: a 15. játszmában például két hatossal és egy négyessel, de később is még három határral jelentkezett be. Viszont az ütősök igencsak fogyatkozásnak indultak: a 18. játszmában például olyan is volt, hogy Mír Hamzá két egymás utáni labdából kettőt ejtett ki, a végén meg még egy kifutással is nehezítették a saját dolgukat, így a csapat elfogyott, mielőtt elérhettünk volna a 20. játszma végéig: ezalatt pedig mindössze 142 futást tudtak felhalmozni.
A második félidő pedig sokmindenben hasonlított az elsőre. Például abban, hogy itt is négyesre ment az első labda (most David Warner jóvoltából), de abban is, hogy nagyon hamar megérkezett az első kapu is: ezúttal az első játszmában, és éppen maga Warner volt az áldozat is. Viszont innentől máshogy folytatódott a játékrész: itt máris kialakult egy hosszan tartó, stabil társulás, amelyet Tim Seifert és James Vince alkotott. Akik, amellett, hogy sokáig föl sem bomlottak, még viszonylag eredményesek is voltak: az erőfölény végéig 51/1-gyel jutottak el, és például a 8. játszmában is újabb 19 futást tettek hozzá az összpontszámhoz, bőven esélyessé téve a csapatukat a győzelemre. Innentől azonban nagy fordulat állt be. Először is Szaúd Sakíl dobásából kiesett Vince, a pontszerzés pedig lelassult. Bár a félidő felénél látott 82/2 még mindig a szindhiek mellett szólt, sorsuk a 12. játszmában megpecsételődött, amikor a 47-nél járó Seifert is kiesett Vaszím dobásából. A következő játszmák sorozatosan hozták az újabb és újabb kieséseket, miközben alig-alig csúszott be egy-egy újabb futás: különösen Abrár Ahmed emelhető ki a dobók közül, aki ugyan csak
egy kaput szerzett, de a gazdálkodása 4 játszma alatt mindössze 3,75 volt! Az ütősök tehát egyre fogytak, a szükséges pontarány pedig egyre nőtt, vele együtt pedig a Kvetta esélyei is: végül hiába Haszan Alí két négyese a meccs utolsó két labdájából, a Karacsi így is 5 futással alulmaradt.
A helyezések ugyan nem változtak az eredménynek köszönhetően, de jelentősen besűrűsödött a tabella közepe: az IU-n kívül a többi 5 csapat még szoros harcot vívhat a végén a 3 továbbjutó helyért! (Na jó, elévileg még a United is elbénázhatja...)
