A társult országok szerint igazságtalan az ICC új pénzelosztási rendszere
2023. május 31. – Szerző: Krikettgalaxis
Nemrég jelent meg a Nemzetközi Krikett-tanács (ICC) új javaslata a szervezet bevételeinek elosztásáról. Eszerint a 12 teljes jogú tag kapná a bevételek (nagyjából évi 600 millió dollár, azaz több mint 200 milliárd Ft) 88,81%-át, míg a fennmaradó kb. 11%-ot a többi 94 ország között osztanák el.
Pénz, pénz, pénz (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A 2024–2027-es ciklusra szóló tervezet szerint az indiai testület kapná a világon keletkező összes bevétel 38,5%-át, Angliának 6,89% jutna, Ausztráliának 6,25%, Pakisztánnak mindössze 5,75%, a többi 8 teljes jogú tag pedig kevesebb mint 5–5%-ban részesülne. Már ez sem tűnik túl igazságosnak, de azért tegyük hozzá: mivel a szervezet bevételei összességében növekedtek, így a 12 teljes jogú tag külön-külön is több pénzt kap, mint az elmúlt ciklusban.
A számok meghatározásánál figyelembe vették az országok válogatottjainak történelmi teljesítményét az ICC eseményein (férfi és női vonalon egyaránt), valamint az országok kereskedelmi hozzájárulását. Ez utóbbi az, ami miatt India kimagasló összeget kapna.
A társult tagországok (ide tartozik Magyarország is) viszont rendkívül kevés pénzhez jutnának hozzá ebből a keretből – nem csoda hát, hogy tiltakoznak. Sumod Damodar például, aki a botswanai testület alelnöke és egyike a társult országokat az ICC igazgatótanácsában képviselő három főnek, úgy fogalmazott: ha a javaslat megvalósulna, nagyon csalódott lenne, mert szerinte újabb országok (mint most például a nepáli férfi vagy a thai női válogatott) csak akkor tudnának felemelkedni, ha megfelelő forrásokat kapnának. A vanuatut képviselő Tim Cutler szerint is a javasolt modell csak növelné az amúgy is nagy egyenlőtlenségeket a világ országai között, ezáltal magának a játéknak a jövőjét is kockára teszik. Hozzátette: a szomorú valóság az, hogy a krikett nem fog tovább növekedni azokon a helyeken kívül, ahol most is erőteljesen jelen van.
De érkeztek bírálatok például Pakisztánból is. Ehszán Mani, az ICC és a Pakisztáni Krikett-tanács (PCB) korábbi elnöke úgy vélekedett: a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a krikett túlzottan függ egyetlen országtól, jelesül Indiától. Szerinte az USA, némelyik közel-keleti ország és hosszabb távon Kína jelentős növekedési potenciált jelenthetne a sport számára, de ehhez nekik is több pénz kellene. A 12 teljes jogú tag között pedig egyenlő elosztást javasolt, hozzátéve, hogy például a zimbabwei, az ír vagy az afgán krikett is sokat szenved a forráshiánytól.
Korábban Nadzsam Szethi, a PCB jelenlegi elnöke is kifejezte elégedetlenségét, igaz, ő azt nem kérdőjelezte meg, hogy India jogosan kapja a legmagasabb összeget, de ahhoz ragaszkodik, hogy az ICC pontosan mutassa be, hogyan jöttek ki a számok. Azt ígérte, ha ez nem derül ki júniusig, amikor várhatóan döntenek a javaslat sorsáról, Pakisztán nem fogja azt megszavazni.
Az ICC eddig nem válaszolt a társult országok aggodalmaira.
