Jön néhány új szabály Ausztráliában, köztük a vitatott kötelező nyakvédők

2023. szeptember 14. – Szerző: Krikettgalaxis

Angliában már egy ideje kötelezővé tették a nyakvédők viselését az ütőjátékosok számára, és október 1-től Ausztráliában is így lesz. Néhány játékosról azonban tudni lehet, hogy nem szeretik...

Krikettfelszerelés lerakva a fűre (illusztráció)

A kép szerzője: Acabashi (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0

Az Ausztrál Krikettszövetség az október elsején kezdődő 2023–2024-es idényre néhány kisebb szabályváltoztatást vezetett be. Nézzük ezeket szép sorban!

1. Kötelező nyakvédők – Phillip Hughes 2014-es tragikus halála óta egyre több helyen használnak nyakvédőket az ütőjátékosok, és mostantól kezdve az ausztrál hazai meccseken ez nem csak választható, de kötelező is lesz, legalábbis amikor egy ütőjátékos gyors (vagy közepes) dobóval néz szembe. Pörgető dobók ellen, illetve a kapusok és a kapuhoz közel helyezkedő mezőnyjátékosok esetén nem lesz kötelező a nyakvédő továbbra sem.

Csakhogy életet és egészséget óvó előnye mellett hátránya is van az új kiegészítőnek: igen kényelmetlen tud lenni ugyanis. David Warner például már korábban kijelentette, hogy ő ezt nem használja és nem is fogja – de nyilván akkor még nem tudta, hogy kötelező lesz, és nyilván nem fog lázadni a szabály ellen. De mint mondta, a nyakvédő akadályozza a fejének elfordítását, belemélyed a nyakába, ezért kényelmetlen és képes elterelni a figyelmét. Steven Smith nem ellenezte ennyire egyértelműen, de az esetek többségében ő sem használta eddig. Még régebben elmondta: egyszer kipróbálta, de akkor a pulzusa legalább 30–40-nel följebb ment, klausztrofóbiásnak érezte magát és ahhoz tudta hasonlítani az érzést, mintha bentragadt volna egy mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálóberendezésben. De hozzátette: valószínűnek tartja, hogy egyszer majd kötelező lesz, ezért igyekszik mégis hozzászoktatni magát, és úgy gondolja, minél többet lesz rajta ilyen védőeszköz, annál kevésbé fogja majd észrevenni.

Az ausztrál szövetség a belföldi mérkőzéseken kívül az ausztrál válogatott meccseire is kiterjesztette a szabályt, igaz, ha ezt valaki megszegi, akkor a játékvezetők ott és akkor nem büntethetik, hiszen a mérkőzést a Nemzetközi Krikett-szövetség szervezi. Viszont utólag a játékosoknak az ausztrál szövetség szankcióival kell szembenéznie.

2. Videóbírózás leverés esetén – Eddig úgy volt, hogy ha a játékvezető bizonytalan volt abban, hogy történt-e érvényes leverés, akkor ő maga kérte a videóbíró segítségét, aki egyúttal azt is ellenőrizte, hogy elkapás nem történt-e. Mostantól az elkapást ilyenkor nem fogják ellenőrizni: ha a dobók úgy gondolják, hogy elkapás volt (és a bíró nem ítélt így), akkor a saját videóbírókikérésüket kell elhasználniuk arra, hogy megnézessék a harmadik játékvezetővel az esetet.

3. Tetőt érintő labdák a docklandsi stadionban – A Melbourne-ben található, bezárható tetejű stadionban többször előfordult, hogy a labda eltalálta a tetőt. Ebben az esetben eddig automatikusan 6 pontot kapott az ütős, akkor is, ha amúgy nyilvánvaló volt, hogy az ütés inkább függőlegesen szállt, és nem ment volna a ki a pályáról, ha nem lett volna ott a tető. Mostantól nem lesznek automatikus hatosok, hanem minden esetben a bírónak kell megítélnie, hogy szerinte vajon 6-os lett-e volna tető nélküli esetben.

4. Időmérés sérülések esetén – A játék gyorsítása érdekében az agyrázkódásgyanús esetek kivételével az ápolásra mindössze egy ötperces keret fog rendelkezésre állni. Akinek ennél többre van szüksége, annak le kell mennie a pályáról, így ha az illető történetesen ütőjátékos, akkor vissza kell vonulnia. A Covid19 miatt bevezetett korábbi csereszabály pedig megszűnik.