Belviszályok Bangladesben
2023. szeptember 28. – Szerző: Krikettgalaxis
Nem valószínű, hogy jót tesz a bangladesi válogatottnak, ami a világbajnokság előtt pár nappal zajlik a házuk táján. Támim Ikbált ugyanis kihagyták a keretből, amire ő nekitámadt a Bangladesi Krikett-tanácsnak. Szákib ál-Hászán szerint Ikbál viselkedése gyerekes és önző.
Dakkai tolongás (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Banglades tegnapelőtt hirdette ki az október 5-én kezdődő világbajnokságra utazó keretét, azok után, hogy elvesztettek egy felkészülési ENN-sorozatot Új-Zéland ellen.
A sorozat második mérkőzésén még szerepelt (és nem is játszott rosszul) a válogatott történetének legeredményesebb ütőjátékosa, a 34 éves Támim Ikbál, de az orvosi stáb javaslatára a harmadik meccset már kihagyta, és végül a világbajnoki keretbe sem került be. Minhádzsul Ábedín, az ország fő válogatóembere a játékos folyamatosan fennálló hátsérülését jelölte meg a kihagyás okaként. Emlékezetes: július elején Ikbál egyszer már bejelentette, hogy visszavonul, amit aztán másnap vissza is vont. Ennek a hátterében is olyan viták álltak, hogy most akkor játszhat-e fájós háttal vagy nem – akkor az Afganisztán elleni sorozatban.
Az ütős most úgy fogalmazott: ő világosan megmondta a Tanácsnak, hogy fogja bírni a játékot a világbajnokságon, akár minden mérkőzésen is, hiszen a meccsek között többnyire 3–4 nap szünet van, és ez elég ahhoz, hogy hátfájdalmakkal is játszhasson. De még ha úgy is sérülne meg, hogy nem tudja vállalni a játékot, a csapatnak akkor is lehetősége lenne behívni a helyére egy tartalékot, így nem szűkülnének a válogatók lehetőségei. Szerinte az orvosi stáb azzal nyugtatta meg, amikor az Új-Zéland elleni harmadik ENN-re nem nevezték be, hogy így többet pihenhet, és a világbajnokság előtti utolsó (nem hivatalos) gyakorlómeccseken (legalábbis a másodikon) már játszhat, és aztán az éles
vb-mérkőzéseken is. Mint mondta: azt sosem tagadta, hogy vannak fájdalmai, de hiába állt az orvosok jelentéseben, hogy megfelelő pihentetés mellett a fájdalmak ellenére fog tudni játszani, mégis később kizárták a világbajnoki keretből.
Hallani lehetett olyan pletykákat, miszerint Ikbál csak 5 vb-mérkőzést vállalt volna, de ezt ő tagadta: szerinte sosem hangzott el ilyen. Megemlített viszont egy telefonbeszélgetést, amely közte és egy magas rangú tanácstag között zajlott le a második Új-Zéland elleni ENN után. Ebben a beszélgetésben azt mondták neki: játszani fog a világbajnokságon, csak egy valamit ne tegyen meg: hogy pályára lép az első (Afganisztán elleni) összecsapáson. Erre ő azt válaszolta: Bhái (tesó), olyasmiről beszélsz, ami 12–13 nap múlva lesz. Addigra jó állapotba kerülök, miért ne játszhatnék?
Erre azt a választ kapta, hogy ha játszani fog, akkor lejjebb sorolják az ütőrendben. Márpedig ő 17 éve nyitóként játszik, sosem volt 3. vagy 4. rendű ütős, így aztán igazán rosszul esett neki ez a beszélgetés. Mint mondta: úgy érezte, mintha szándékosan el akarnák őt távolítani a csapatból, mintha szándékosan gördítenének elé akadályokat, és ha az első akadályt (a fájdalmakat) még le is győzi, akkor állítanak neki egy másikat – ez lenne a lejjebb való sorolás. Így aztán végül ő maga volt az, aki ezek után lemondta a világbajnoki szereplést.
Tegnap este egy interjúban a csapat kapitánya, Szákib ál-Hászán visszavágott Ikbálnak. Szerinte ez a viselkedés gyerekes, önző és nem a csapat érdekeit tartja szem előtt. Nem tudja, hogy ki lehetett az, akivel Ikbál telefonon beszélt, aki lejjebb akarta sorolni az ütősrendben, de mint mondta: csakis valaki olyan lehetett, aki erre fel van hatalmazva, és akkor nyilván az illető át is gondolta, hogy a csapat érdeke ez lenne. Ál-Hászán szerint egy játékosnak akárhányadik rendben tudnia kellene ütni, ha a csapat érdeke megkívánja. Az indiai Rohit Sarmát említette példaként, aki 7. rendben kezdett még valamikor régen, mára rendszeres nyitó lett belőle, de mint a kapitány feltette a kérdést: nagy probléma lenne abból, ha egyszer történetesen Sarmának 3. vagy 4. rendben kellene ütnie? Ikbálra visszatérve kifejtette: aki egy ilyen javaslatot nem fogad el, az nem csapatember, csak az egyéni rekordjait tartja szem előtt.
Ál-Hászán a sérüléssel kapcsolatban azt is elmondta: ő nem akarna olyan játékost kivinni a világbajnokságra, aki nem 100%-ban egészséges. A világ egyik leghíresebb játékosát, Mahendra Szinh Dhonít idézve kijelentette: aki nem megfelelő (egészségi) állapotban játszik a válogatottban, az valójában megcsalja
a csapatát és a hazáját.
Amikor az interjúban arról kérdezték a kapitányt, hogy akkor mi a helyzet az új-zélandi Kane Williamsonnal, akit szintén úgy neveztek be a vébére, hogy még nem teljesen gyógyult meg a tavaszi (!) térdsérüléséből, úgy válaszolt: az ő helyzete más, mert róla tudni lehet, hogy az első két meccset kihagyja, de utána már fog tudni játszani. De ha bizonytalanság lenne valaki körül, és nem lehetne előre megmondani, hogy mondjuk a 7., a 3. vagy az 1. összecsapásra lesz elérhető, vagy például mindig a meccs napjának reggelére derülne ki, hogy alkalmas-e éppen a játékra, akkor nem hiszi, hogy egy ilyen játékosra szüksége lenne a csapatnak. Márpedig ő – állítása szerint – biztosra hallotta, hogy Támim Ikbál csak ilyen szelektív
módon vállalná a játékot. Mint fogalmazott: ha egy cégvezető lenne, és az egyik alkalmazottja mindig csak egy órával a hivatali kezdés előtt szólna, hogy most bejön dolgozni, akkor ő nem tartaná meg ezt a dolgozóját.
Egy másik problémának azt tartotta Ikbállal kapcsolatban, hogy későn döntött arról, hogy lemond a kapitányságról. Az öltözőben már régóta téma volt, hogy le fog mondani, de mindig csak halasztódott – pedig egyik társuk egyszer meg is mondta neki: Bhái (tesó), mondj le róla [a kapitányságról] korábban, hogy az utódodnak legyen ideje [felkészülni]
. Márpedig azzal, hogy Ikbál csak két hónappal a vébé előtt vonult vissza a kapitányságtól, megtörtént, amit nem szerettek volna: az új kapitánynak, kapitányoknak nem volt elég ideje. Ál-Hászán szerint a kapitányváltásra 18 hónappal ezelőtt már sort kellett volna keríteni.
