Ünnep a mai

2023. október 5. – Szerző: Krikettgalaxis

Október ötödike van. Az emberiség 0,27%-a a születésnapját ünnepli ma, mások például a házassági évfordulójukat vagy más személyes eseményt, Portugáliában nemzeti ünnepet ülnek, de a világon a legtöbben, milliárdos nagyságrendben annak örvendenek, hogy 4 év után végre újra itt az ENN formátumú krikettvilágbajnokság!

Különféle zászlók (illusztráció)Különféle zászlók (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Az utóbbi évtizedben egyre többen kezdték félteni az egynapos krikettet, mondván: a rövidebb formátumok, főként a Húsz20, de akár a Tíz10 is, sokkal több ember kíváncsiságát (és pénzét) mozgatják meg, így az ENN lassan ki fog kopni a világból. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de a ma kezdődő világbajnokságot övező izgatottságot elnézve egyelőre biztosan kijelenthetjük: még nem kell elkezdeni az ENN sírjának a megásását.

Sőt, a következő (2027-es) és még a következő utáni (2031-es) világbajnokság időpontja és helyszíne is eldőlt már: előbbit Afrika három nagy déli országában, utóbbit Indiában és Bangladesben tartják, sőt, a mostani 10-ről már négy év múlvára 14-re bővítik a versengő válogatottak számát.

De térjünk vissza most már az idei eseményre, aminek szintén India ad otthont! Most tehát tíz csapat küzd meg a legnagyobb becsben tartott krikett-trófeáért: a Nemzetközi Krikett-tanács 9 teljes jogú tagja és kisebb meglepetésre egy nem teljes jogú tag: Hollandia, akik a nyári selejtezőtornán olyan csapatokat megelőzve végeztek, mint Zimbabwe és a Karib-térség. Az a Karib-térség fog tehát hiányozni idén, amelyik a történelem első két világbajnokságát megnyerte, és amelyik azóta minden egyes világeseményen ott volt.

De nem csak a Karib-térség meggyengülése és néhány más ország feltörekvése jelenti az egyetlen nagy változást az utóbbi években. Hanem például a játék stílusa és néhány kisebb szabály is. Mondjuk tíz–tizenkét évvel ezelőtthöz képest lecsökkent az elsősorban ütősként jeleskedő mindenesek száma, inkább a dobók tanultak meg jobban ütni, mint az ütősök dobni. Növekedtek az átlagos pontszámok, mind csapat-, mind egyéni szinten, egyre gyakrabban látunk olyat például, hogy egy játékos akár 200 futásig is eljut egy meccsen – ami nem is olyan régen még igazi világszenzációnak számított. A csuklós pörgetés egyre gyakoribbá vált, természetesen az ujjas pörgetés kárára: míg például 2007 és 2011 között a nagy csapatok ENN-meccsein a játékrészek hosszabb, középső szakaszában a csuklós pörgetők mindössze a kapuk 7%-át szerezték, addig az utóbbi két évben például már 21%-át. Egészen kikopott a dúszrá nevű ujjas pörgetés, ami ráadásul bizonyos kivitelezés esetén még szabálytalannak is minősül, így ma a jobbkezes, alapból jobbra pörgető dobók egyetlen lehetősége arra, hogy a labdájuk balra térüljön ki, csak a csettintős (kairam) dobás maradt.

De változtak a büntetések is. Míg régebben a lassú játékütemért súlyos büntetés, játszmalevonás járt, addig ma már csak azzal sújtják a lassan dobó csapatot, hogy az utolsó néhány játszmában több mezőnyjátékosuknak kötelező a belső pályán helyezkednie, megkönnyítve ezzel az ellenfél számára a határütéseket. A rossz dobásokért 12 évvel ezelőtt csak akkor járt szabadütés, ha a rossz dobás az ütővonalon való túllépés miatt történt – ma már bármilyen okból bekövetkezett rossz dobásért szabadütés jár.

És ami a legemlékezetesebb lehet 2019-ből: ha egy mérkőzés holtversenyre végződött, akkor négy éve egy szuperjátszmát játszottak, és ha az is holtverseny lett, akkor az döntött, hogy a rendes játékidőben ki ütött több határt. Szinte hihetetlen, de pont a döntőben ez történt: így lett férfi ENN-világbajnok története során először Anglia. Ha idén ugyanez megtörténne, akkor addig ismételnék a szuperjátszmákat, amíg valaki nem nyer. (Kivéve, ha kifutnak az időkeretből: ekkor végleg holtversenynek nyilvánítják a meccset, és ha éppen döntőről lenne szó, akkor mindkét csapatot világbajnoknak ismerik el.)

És ha már szóba került a 4 évvel ezelőtti döntő, akkor zárjuk azzal ezt az írásunkat, hogy a mai (magyar idő szerint 10:30-kor kezdődő) nyitómeccset éppen az akkori két résztvevő: Anglia és Új-Zéland vívja majd!


Alapból nem látható kép
×