Az izgalom hiányzott a mai vébémeccsen, a rekordok nem
2023. október 25. – Szerző: Krikettgalaxis
Az egyre inkább formába lendülő Ausztrália a világbajnokságok történetének legnagyobb vereségét mérte Hollandiára, de Glenn Maxwellnek köszönhetően láttunk szupergyors százast és Bas de Leede személyében szuperpazarló dobót is.
A Tizenkét apostol nevű sziklaegyüttes az ausztrál Victoria állam partjainál (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Mivel a torna elején láthattuk, hogy a korábbi többszörös világbajnok Ausztrália gyengélkedik, Hollandia pedig egy alkalommal legyőzte az igen erős Dél-Afrikát, így abban reménykedhettünk, talán végre ez a mai találkozó nem lesz nagyon egyoldalú. Hát de végül az lett, méghozzá igencsak.
A narancsok nem változtattak legutóbbi összeállításukon, de a citromsárgáknál történt egy csere: az apróbb combsérülést összeszedő Marcus Stoinis kimaradt, míg Cameron Green bekerült a csapatba. A régóta sérült Travis Head visszatérését sokan már mostanra várták, és Head ott is volt a helyszínen, de most még nem nevezték be játszani.
A mérkőzés két gyászeseményhez is kapcsolódott. Egyrészt az ausztrálok fekete karszalaggal léptek pályára, hogy így fejezzék ki együttérzésüket a pakisztáni származású, de ausztrál színekben szerepelt (már visszavonult) játékosuk, Fawad Ahmed felé, akinek négyhónapos kisfia hunyt el a napokban, másrészt a himnuszok előtt egyperces
néma csenddel emlékeztek a hétfőn 77 éves korában meghalt indiai pörgetőlegendára, Bisan Bedíre. Ne feledjük: Bedínek helyi kötődése is van, hiszen a meccset Újdelhiben rendezték, és Bedí a Delhi csapatában játszott rengeteg első osztályú mérkőzést. Még egy lelátórészt is elneveztek róla ebben a stadionban, bár néhány évvel ezelőtt ő maga kérte, hogy távolítsák el a nevét a létesítményből. (Hogy miért, az megtalálható a játékos életrajzában, ami az adatlapján olvasható.)
Az első félidőben a hollandok dobtak, és érdekes módon mindjárt a legelején két pörgetőt küldtek be. Mivel ők nem hoztak áttörést, gyorsan behozták a gyors dobókat is: Logan van Beek annak rendje és módja szerint mindjárt ki is ejtett egy ütőst (Mitchell Marsht). De a következő párral, David Warnerrel és Steven Smithszel nagyon sokáig nem bírtak sem a lassú, sem a sebes dobók. Smith egyébként éppen ma játszotta 150. ENN-jét. Emlékezetes, hogy tegnap Quinton de Kock érte el ezt a számot, és mindjárt 150 futást is szerzett azon a meccsen – Smith is egy ideig jól haladt efelé, de végül 71 futással kiesett. Warner 104-ig jutott, ami egyébként a 6. világbajnoki százasa volt: ezzel utolérte Szacsin Tendulkart és már csak egyre van Rohit Sarmá hetes rekordjától. Ez a mai találkozó legszebb eredményének tűnt – addig, amíg meg nem érkezett a hatodik rendű ütős, Glenn Maxwell, aki úgy ütötte sorozatban a határokat, mintha az a legtermészetesebb rutinfeladat lenne. Így aztán 40 labdából máris elérte a 100-at: ez a világbajnokságok történetének leggyorsabb százasa lett, az összes ENN-t tekintve pedig a negyedik. Főként ennek volt köszönhető, hogy Ausztrália az utolsó 10 játszma alatt 131 futással gyarapította a vagyonát, és végül 400-as célt állított fel a hollandok számára. És ugyancsak főként Maxwellnek köszönhető egy negatív világcsúcs megszületése is: szegény Bas de Leede 10 végigdobott játszmája alatt az ausztrálok 115 futást gyűjtöttek, amivel megdöntötte azt a 113-as rekordot, amit két ausztrál játékos tartott: egyrészt Mick Lewis, aki egy 2006-os ENN-en engedett 113-at az ellenfélnek, másrészt az az Adam Zampa, aki ma is ott volt a pályán az ausztráloknál! Ő alig több mint egy hónapja mutatta be ezt a teljesítményt
, ugyanúgy Dél-Afrika ellen, mint Lewis.
Ha nem lett volna ilyen ijesztő a cél, akkor egy izgalmas kergetésben is reménykedhettünk volna. Már csak azért is, mert a holland ütősök eddig az új labda ellen sosem remekeltek ezen a tornán, az ausztrál dobók pedig éppen az új labdával nem voltak valami jók: utolsó három meccsükön egyetlen kaput sem szereztek az első erőfölény (az első 10 játszma) ideje (sőt, az első 19 játszma) alatt. Most ez a sorozat is megszakadt, és nem is kicsit: az erőfölényben három, az első 19 játszma alatt pedig már 8 kaput begyűjtöttek! A hollandok teljesen összeomlottak, egyetlen ütősük volt csak, aki a 15 pontot el tudta érni: a 25-ig jutó nyitó Vikramjit Singh... Így aztán végül nem meglepő, hogy Ausztrália óriási különbséggel, 309 futással nyert: ez a világbajnokságok történetének legnagyobb különbségű futásban mért győzelme, és az összes ENN-t tekintve is a második a világon!
Hollandia így visszacsúszott az utolsó helyre, míg Ausztrália 6 ponttal az elődöntőt érő 4. helyen áll, és a mai eredménynek köszönhetően jócskán pozitívba ugró nettó futási arányuknak is köszönhetően igen kedvező helyzetbe kerültek a jövőre nézve is. Bár semmi nem zárja ki, hogy a most negatív NFA-s csapatok is aratnak még 1-2 ilyen hatalmas győzelmet...
