Vébéken soha nem látott mennyiségű futást és ausztrál győzelmet hozott a transztasmán rangadó
2023. október 28. – Szerző: Krikettgalaxis
Ausztrália a visszatérő Travis Headnek köszönhetően igazi villámrajtot vett, majd valamicskét lassult, de a végére ismét rákapcsolt, így 388 futást gyűjtött be. Amikor már azt hittük, Új-Zéland számára ezt reménytelen lekergetni, megmutatták, hogy nem, mert remény mindig van – bár végül egy hangyányival lemaradtak a célról.
Az Uluru (vagy Ayers-szikla), Ausztrália egyik jelképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A Tasmán-tenger két partján fekvő két szomszédvár
, Ausztrália és Új-Zéland találkozása (a transztasmán rangadó) igazi csemegének számít minden alkalommal. Ez a mai összecsapás a világbajnokság csoportkörében még a szokásosnál is érdekesebb jeleneteket és statisztikai adatokat hozott: például azt, hogy ilyen sok futás (771) még soha nem volt egy világbajnoki meccsen.
Mindkét együttes jól kezdte a tornát, pontosabban: kedvező helyzetben álltak ez előtt a viadal előtt a tabellán. Ráadásul Ausztráliának még egy kellemes gondja is akadt: el kellett dönteniük, kit hagyjanak ki a csapatból azok után, hogy korábban igen jó formában levő ütősük, Travis Head végre visszatért még szeptemberben elszenvedett kéztörése után. Végül Cameron Greenre esett a választás, miközben Marcus Stoinis még mindig nem állt rendelkezésre egy kisebb combsérülés miatt. Ugyancsak kisebb combsérülése volt a másik oldalon Mark Chapmannek is, aki helyett így James Neesham játszott ma.
Az ütésre kényszerülő ausztrálok valami hihetetlen agresszivitással kezdtek. 4.1 játszma alatt már 50 pont állt a csapat neve mellett, 8.5 alatt pedig a 100 futást is elérték! Már magukat ezek a számokat is eléggé nehéz elhinni, de ha hozzátesszük azt is, hogy ez még csak vébérekordnak sem számít, azt még nehezebb. Márpedig egy 2015-ös meccsen Új-Zéland Anglia ellen mindössze 6.4 játszma alatt jutott el 100-ig. De ha csak Ausztráliát nézzük (nem csak a világbajnokságokon, hanem minden ENN-en), akkor sem rekord, mert 2016-ban egyszer már gyorsabban (8.1 alatt) is szereztek csapatszázast. És az sem világbajnoki rekord, (sem Ausztrália szintjén, sem olyan szinten, hogy az Új-Zéland elleni 50-eseket nézzük) hogy Head mindössze 25 dobásból ért el 50-est — de akár rekord, akár nem, megsüvegelendő teljesítmény. Az is megemlítendő, hogy mindkét nyitó ütős fejenként 30 dobáson belül érte el a maga 50-esét: ilyen eddig csak egyszer történt férfi ENN-ben (véletlenül éppen idén, véletlenül pont Indiában, és véletlenül pont Head volt az egyik a két ütős közül). Ráadásul most Head és nyitó társa, David Warner 19.1 játszmáig volt bent, ami alatt 175 futást gyűjtöttek: na ez végre csúcsdöntés lett egy bizonyos tekintetben: a legalább 100 dobásig fennálló nyitó párok közül férfi ENN-ben az övék lett a legmagasabb (9,13) pontarány. (Legalábbis amióta a statisztikusoknak rendelkezésére állnak dobásról dobásra részletezett adatok.) Na de hagyjuk egy kicsit a statisztikákat, és térjünk vissza erre a meccsre: 23.2-ben végül Head is kiesett (miután átlépte a 100 pontot is), az utána következő ütősök pedig látványosan lelassítottak. Újbóli gyorsulást a 6–8. rendű játékosok hoztak, közülük is kiemelkedve Pat Cummins, aki 14 dobásból jutott el 37 futásig. Végül Ausztrália 388 ponttal zárt, így aztán nem mondhatjuk, hogy ez az új-zélandi dobók napja lett volna. De ha megnézzük a dobók eredményeit, egy igazi csodát látunk köztük: Glenn Phillips, aki az első három kaput is szerezte, mindössze 3,70-es gazdálkodással dobta végig a 10 játszmáját! Ez igazán nem semmi! És az sem semmi, hogy egy másik Glenn, az ausztrál Maxwell egy 104 méteres hatost ütött a 43. játszmában: ez volt eddig ennek a tornának a legnagyobb hatosa.
Emlékezhetünk rá: nem is olyan régen Pakisztán a vb-k történetének legnagyobb kergetését mutatta be, amikor elérte az előtte tornyosuló 345-es célt. Ha Új-Zélandnak sikert volna ez a 389, az óriási csúcsdöntés lett volna – de bizony nem sikerült. Viszont 383-ig eljutottak, ami azt jelenti, hogy az övék messze a legmagasabb második félidős pontszám a világbajnokságok történetében. Annak ellenére, hogy majdnem meglett a kergetés, csak 5 futással maradtak le az ausztráloktól, igazából nem is nagyon volt olyan pillanata a játékrésznek, amikor úgy lehetett érezni, hogy megfordultak az esélyek és Új-Zéland áll jobban. Talán az utolsó 1-2 játszmában, amikor mondjuk 12 dobásból kellett 32, és a kergetők rögtön ütöttek egy hatost, vagy amikor 6 dobásból kellett 19... Ami az egyéni teljesítményeket illeti, kimagaslott az ütősök mezőnyéből Rachin Ravindra, aki 116 futással zárt, és azért James Neesham is jóvátett valamit abból, hogy az első félidőben dobott egy olyan játszmát, amiből 27 pontot szerzett az ellenfél: most ugyanis ütősként ő is 39 dobásból 58 futást gyűjtött be. De mint mondtuk, ez mind nem volt elég, így az ausztrálok nyerték a rangadót.
A tabellán ezek után a két csapat 8–8 ponttal áll a 3. és a 4. helyen, jobb NFA-jának köszönhetően Új-Zéland van előrébb. Mivel mögöttük 4-pontos csapatok következnek, így a most zajló 6. kör végéig biztosan meg is marad ez a helyezésük.
