Ausztrália hatodszor világbajnok!
2023. november 19. – Szerző: Krikettgalaxis
Hatodik férfi ENN világbajnoki címét szerezte meg ma Ausztrália, miután a döntőben sikerrel korlátozták mindössze 240 futásra az ellenfél Indiát, majd pedig állták a sarat a torna eddigi legjobb dobóosztagával szemben is. A több mint 100 000 csalódott szurkoló nem kis része már jóval a meccs vége előtt elindult haza...
Koala valahol Ausztráliában (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Itt van hát a másfél hónapos csoda, a 2023-as krikettvilágbajnokság vége: a döntő. A kérdés már csak
annyi maradt: Ausztrália hatodszor vagy India harmadszor? Az utolsó alkalom, amikor ez a két válogatott találkozott egymással a döntőben, 2003-ban volt, de akkor Ausztrália érkezett meg a végállomásra sorozatban 10 győzelem után, és az utolsót, a legfontosabbat is sikerrel vették – most viszont India volt az, amelyik ugyanúgy 100%-os teljesítményt tudott felmutatni a döntőig vezető úton.
Ausztráliának azért is lehettek kellemetlen előérzetei, mert egyrészt ezt a meccset a világ legnagyobb krikettstadionjában játszották, tengernyi, sőt, óceánnyi hazai szurkoló előtt – másrészt mert alig több mint egy hónapja ugyanitt mért megsemmisítő vereséget India az ősi ellenfélre, Pakisztánra. Azonban kiderült: ezt most egy másik sávon fogják játszani, így nincs értelme azzal a meccsel összehasonlítani. A mostani sáv száraznak, kevéssé hengereltnek tűnt, és kicsit toldozott-foldozottnak ott, ahol a pörgetők labdái földet érnek – vagyis nem sok jót ígért az ütősöknek. Ennek ellenére Ausztrália, amikor megnyerte a pénzfeldobást, a dobást választotta – mint Pat Cummins kapitány elmondta, azért, mert esténként gyakori itt a harmat. De Rohit Sarmá meg azt mondta el, hogy ők úgyis ütéssel szerettek volna kezdeni, szóval mindenki elégedett lehetett.
Sarmá aztán úgy kezdte az ütést, ahogy szokta: szép és agresszív játékkal – csakhogy Mitchell Starc is úgy kezdett, ahogy szokott, és hamar kaput szerzett: ezúttal Subman Gilt ejtette ki 4 ponttal. Sarmá ráadásul egy kisebb rekordot is megdöntött: most már neki van a törtélemben a legtöbb futása egy világbajnokságon belül kapitányként. India ráadásul neki, és a Gil helyére beálló Virát Kohlínak köszönhetően elég gyorsan, 6.3 játszma alatt elérte az 50 pontot, ami ilyen gyorsan vébédöntőben még senkinek sem sikerült: az eddigi leggyorsabb éppen a fent említett 2003-as ausztrál csapat volt. Az első erőfölény vége felé viszont ismét a sárgák pillanatai következtek: Sarmát kiejtették még mielőtt az egyéni 50-ese meglehetett volna, 4 dobással később pedig Srejasz Ajjar élezett bele a labdába, ami így a kapus kezeiben kötött ki.
A 14. játszmában rövid időre le kellett állítani a játékot: egy tüntető szaladt be a pályára, és eljutott egészen a középen levő Kohlí mellé. Az illető egyébként egy kínai és Fülöp-szigeteki származású ausztrál állampolgár volt, és egy olyan pólót viselt, amelynek elején az Állítsák le Palesztina bombázását!
, a hátán pedig a Mentsék meg Palesztinát!
felirat állt. Arcának egy részét egy palesztin zászlót mintázó maszkkal takarta el.
Amikor folytatni lehetett a krikettet, India a 4 elvesztett kapu miatt biztonsági játékra váltott, és persze az ausztrál dobók sem sokat engedtek nekik, így ezek után olyat láthattunk, amilyet nagyon ritkán szoktunk: majdnem 100 (!) dobás telt el úgy, hogy India nem ütött egyetlen határt sem, de még csak duplát is alig szereztek ezen időszak alatt. Ennél hosszabb határmentes sorozata ezen a vébén csak Hollandiának volt egyszer... Igaz, Kohlí és társa, Kannaur Lokes Ráhul is végül átlépte az 50 futást – de aztán rajtuk kívül senki más nem volt, aki akár csak 20 pontot is be tudott volna gyűjteni, és érdekes módon összesen öten is úgy estek ki, hogy éppen csak beleértek a dobásba, és a kapus kapta el őket. India végül mindössze 240 futást szedett össze, ami elég kevésnek tűnt, de ne feledjük például, hogy négy éve a döntőben 242-t sem tudott lekergetni Anglia, hanem szuperjátszma lett belőle... Egy kis statisztikai érdekesség a mostani első félidővel kapcsolatban, méghozzá arról, hogy India mekkorát lassult: pontjainak mindössze 66,67%-át szerezte az utolsó 40 játszmában. Ha azokat a játékrészeket tekintjük, amikor egy csapat végigjátszotta az 50 játszmát, akkor ez az arány 2001 májusa óta, tehát több mint 22 éve a legrosszabb a világon!
A második félidő egymás ijesztegetésével kezdődött. Az első játszmában a vendégek ijesztették meg egy kicsit a vendéglátókat azzal, hogy David Warner és Travis Head három határt is ütött egy tripla mellett, utána viszont a gyors dobók, Mohammad Samí és Dzsaszprít Bumráh hozták rá a frászt a déli félgömbiekre azzal, hogy a 7. játszmáig kiejtették Warnert, Mitchell Marsht és Steven Smitht is, 47/3-ra módosítva az állást, sőt, utána ugyanők egy-egy szűz játszmát is fel tudtak mutatni. Smith kiesése egyébként egy bírói tévedés volt, ugyanis annak ellenére ítéltek LKE-t, hogy a labda a kéz-karó vonalán kívül találta el őt – de hát erre van ott a DFR (a videóbíró), amit viszont Smith valamilyen titokzatos okból nem kért ki. De így sem kellett nagyon búsulniuk az ausztráloknak: ott volt még Head, aki viszont sok fejfájást okozott a kékeknek... vele sehogy sem bírtak, sőt, társával, Marnus Labuschagne-nel sem, aki jól kiegészítette Headet: míg Head tartotta a 100 fölötti ütési arányt, addig Labuschagne a biztonságot képviselve, 50 körüli aránnyal lépdelt előre kitartóan. Egy kicsit persze pontosítjuk az előző mondatot, mert nem sehogy sem
bírtak Headdel: a 43. játszmában sikerült elkapniuk, csakhogy addigra már késő volt. Ekkorra ugyanis az imént említett társulás már 239 futásig hozta föl a vendégeket, vagyis lényegében a győzelemig... Hozzá kell azért tenni, hogy a pálya javult valamelyest, talán a harmat is megérkezett, és a pörgetők nehezen találták meg a saját játékukat. Olyan, hogy India pörgetői legalább 15 játszmát végigdobtak szerzett kapu nélkül egy vébémeccsen, utoljára 1979-ben volt. De ez nem sokat von le Ausztrália érdemeiből: a mai napon bizony minden tekintetben felülmúlták az eddig felülmúlhatatlannak tűnő Indiát, így megérdemelten szerezték meg újabb, hatodik, sokadik világbajnoki címüket.
A mérkőzés után nem csak az érmeket vették át a játékosok, de kiosztották a torna legjobbjának járó díjat is: ezt Virát Kohlí nyerte 765 futásáért, bár nem hisszük, hogy különösebb örömöt jelentett ez most neki az elvesztett döntő után. Végül az indiai miniszterelnök és az ausztrál miniszterelnökhelyettes nyújtotta át a trófeát Pat Cummins ausztrál kapitánynak, aki a magasba emelete azt – majd folytatódott az ünneplés.
