Második teszt, első nap: talán egy kicsit az ausztrálok örülhetnek jobban

2023. december 26. – Szerző: Krikettgalaxis

Egy kis eső miatt rövidebbre sikerült az Ausztrália és Pakisztán közötti második teszt első napja: emiatt és az amúgy is lassú haladásuk miatt a hazaiak csak 187 pontot tudtak ma felhalmozni, 3 kapu ellenében. Nem mondhatjuk, hogy Pakisztán szorult helyzetben lenne, de egy kicsit inkább a hazaiak lehetnek vidámabbak eddig.

Ütőjátékos fehér ruhában (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Itt van tehát végre a sokak által nagyon várt Boxing Day-i teszt: több angol nyelvű országban december 26-ot nevezik Boxing Daynek, és Ausztráliában régi hagyomány, hogy ezen a napon az MCG-ben egy tesztmeccs kezdődik. Ezúttal a Pakisztán elleni sorozat második találkozója.

A nagy várakozáson kívül egy másik dolog is megelőzte ezt az összecsapást: Usman Khawaja, pontosabban egy ellene meghozott ICC-döntés általános értetlenkedést szült az emberek körében. Khawaja ugyanis szeretett volna a ruházatán egy békegalambot megjeleníteni, utalva arra, hogy sürgeti a sokezer ártatlan áldozattal járó gázai háború békés lezárását – ám a jelkép viselésére nem kapta meg az engedélyt, ugyanis a szabályok szerint nem jeleníthető meg semmiféle személyes üzenet a játékosok felszerelésén vagy öltözékén.

Egy másik téma, amiről sokat beszéltek, főként a pakisztáni szurkolók, hogy vajon ma már beteszik-e a csapatba Mohammad Rizvánt, a jó formában levő ütőst. A válasz hamarosan megérkezett: betették, sőt, rajta kívül még Haszan Alít és Mír Hamzát is, miközben kimaradt Hurram Sahzád, Szarfaráz Ahmed és Fahím Ásraf – ami azt jelentette, hogy ma is igazi specialista pörgető dobó nélkül állt fel a csapat. Az ausztrálok nem változtattak semmit múltkori összeállításukon.

A meccsre tehát a melbourne-i MCG stadionban került sor, nagy tömeg, több mint 60 000 néző előtt. Az elmúlt két napban nagyobb esőzések voltak, így két napig ponyva alatt volt a pálya, a fű pedig az elmúlt években megszokott 10 mm helyett nagyjából csak 6–7 mm-es volt: de úgy tűnt, a talajba beszívódott nedvesség miatt összességében eleinte a dobóknak kedvezhetnek a körülmények. Talán ezért is választotta Pakisztán a dobást, és ezért is mondta Pat Cummins, az ausztrál kapitány, hogy ők is azt szerették volna.

A játék eleje nem másról szólt, mint David Warner szerencsesorozatáról. A 2. játszmában csak éppenhogy úszott meg egy kifutást, az utolsó pillanatban ért a vonal mögé, míg a 3. játszmában beleélezett egy dobásba, de a katona, Abdulláh Safík elejtette az amúgy nem különösebben nehéz elkapást! A 18. játszmában megint beleélezett, és ezt már el is kapta a kapus, sőt, a dobó, Haszan Alí már ünnepelni is kezdett – most viszont az derült ki, hogy az elkapás előtt éppen lepattant a labda a földre.

Azt nem lehet mondani, hogy a pakisztáni dobók nagyon rosszul dobtak volna, mert azért megnehezítették az ütősök dolgát, csak kapu nem született. De hamarosan megpróbálkoztak valami újjal: 25 sebes játszma után jött az első pörgetés, a mindenes Ága Szalmán részéről, és ez be is vált, mert hamarosan elérkezett az első kapu: a változatosság kedvéért Warner ért bele az ütője élével, és ezúttal a katona nem hibázott. Ezek után azonnal jött is az ebédszünet: az állás 90/1 volt.

Teáig viszont nem túl sok esemény történt. Annyi igen, hogy most Khawaját is elkapták egy élen irányt változtatott labda után, de hamarosan sötét fellegek kezdtek gyülekezni. Az ausztrálok a rosszabb fényviszonyok között nagyon lelassítottak, volt például, hogy négy szűz játszma is követte egymást – majd 14:20 körül, a 43. játszmában eleredt az eső. Hiába fújolt a közönség, miközben jöttek a pályamunkások és hozták a ponyvákat: ez nem tudta megváltoztatni az időjárást... nagyjából két és fél óra szünet következett, ami közben a teát is megtartották (114/2-es állásnál).

Miután folytatódott a játék, a lassú haladás is folytatódott. Az első izgalmas helyzet az 55. játszmában érkezett el, amikor Sahín Sáh Afrídí Steven Smith elleni dobásából a bíró LKE-t ítélt, és a dobó már ünnepelt is – ám a videóbíró kimutatta, hogy a labda túl nagyot pattant, és nem találta volna el a kaput. Három játszmával később viszont pont fordított eset következett be: a pályán nem ítélt kiesést a játékvezető (itt egy elkapásról volt szó), de a videóbíró a technika segítségével meg azt állapította meg, hogy bizony történt egy kis (nagyon kis) beleérés az ütővel, így Smith most már tényleg búcsúzott.

A nap utolsó játszmája a 66. volt, és még ezt is tartogatott egy újabb balszerencsét Pakisztán számára: szokás szerint egy élezés (most Travis Head részéről) szállt az egyik katonához, aki (szokás szerint?) elejtette: ezúttal Sán Maszúd volt a tettes. Ki tudja, mi fog még ezen múlni?

Mindenesetre egy biztos: hogy semmi sem biztos, ennek a meccsnek még bármilyen vége lehet. A többi napot egyébként úgy tervezik, hogy fél órával korábban fog kezdődni a játék, hogy minél jobban behozzák az elveszett időt.